A litvánoknak végre sikerülhet, ami nekünk nem

Fotó: UIP-Duna Film

-

Litvánia a közös fizetőeszköz átvételéhez szükséges minden követelménynek megfelel - jelezte az Európai Bizottság.


Az Európai Bizottság értékelése szerint a litvánok minden feltételnek megfelelnek ahhoz, hogy végre áttérjenek az euróra. Az ország euró-klubba történő jelentkezését 2006-ban már  egyszer visszautasították, most azonban úgy látják, alkalmas a belépésre. Litvánia államadóssága ugyanis nem haladja meg a GDP 60 százalékát, központi költségvetésének hiánya alacsonyabb 3 százaléknál, inflációja mérsékelt, az országban irányadó kamat és a lita, a helyi deviza stabilnak látszik.
Litvánia euró
Épp ezért az Európai Bizottság szerdán kiadott konvergencia-jelentésében közölte: részükről nincs akadálya, hogy Litvániában 2015. január elsejétől már euróval fizessenek. Az erről szóló hivatalos döntés a júliusban összeülő miniszterek tanácsán születhet. A miniszterek legfőbb aggálya megint az infláció várható alakulása lehet - korábban is emiatt utasították el a jelentkezését. Az Európai Központi Bank szerint ugyanis hiába volt tavaly mindössze 0,6 százalékos a pénzromlás üteme az országban, ez az inflációs szint hosszú távon nem lesz tartható, és félő, hogy a csatlakozási dátumig megint túllép az elvárt szinten. Ez azt jelentené, hogy elölről kellene kezdeni az ország vizsgáztatását.
Litvánia az utolsó balti állam, amely még megtartotta saját fizetőeszközét, a latit. Az észtek 2011-ben, a lettek 2014-ben tértek át a közös fizetőeszközre.

Magyarország még nem áll készen

Az eurózónás tagságra pályázó országoknak öt feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy a közös devizára áttérhessenek. 1. árstabilitás: a fogyasztói pénzromlás üteme a vizsgált országban legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező eurózónás ország átlagát 2. költségvetési stabilitás: a központi költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát 3. fenntartható államháztartás: az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát 4. kamatkonvergencia: az irányadó kamat szintje legfeljebb 2 százalékkal haladhatja meg az árstabilitás terén legjobban teljesítő három tagállam átlagát 5. árfolyamstabilitás: az ország saját devizájának euróhoz viszonyított értéke a csatlakozást megelőző két évben legfeljebb 15 százalékot lenghet ki az Európai Központi Bank és a jelölt ország jegybankja által meghatározott referenciaértéktől Magyarország a fenti kritériumokból többnek nem tudott eddig megfelelni. Az ERM-II-höz ugyan még nem csatlakoztunk, de a forint árfolyama 2012-13-ban éves átlagban csak 3,5, illetve 2,6 százalékkal értékelődött le az euróval szemben, így az árfolyam-stabilitás feltételének elviekben megfelelünk. Az Európai Bizottság szerdán kiadott konvergencia-jelentése szerint az elmúlt két évi költségvetési mérlegünk is megfelelt a követelményeknek (a büdzsé hiánya 2012-ben 2,1, 2013-ban 2,2 százalék volt), bár még tavaly is túlzott-deficit eljárás alatt álltunk, ami kizáró körülménynek számít ebben a kategóriában. Az államadósságunk azonban még mindig meghaladja a GDP 60 százalékát (2013 év végén 79,2 százalék volt), így ezt a feltételt tavaly is elbuktuk. A fogyasztói infláció tavaly 1,7 százalékos volt Magyarországon, jóval az elvárt mérték alatti. A bizottság konvergencia-jelentésében Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi, hogy nemrég részletesen megvizsgálta a gazdaság működését, és abban megoldásra váró egyenlőtlenségeket tárt fel. Ezek kezelésére javaslatokat is kidolgozott, amelyeket márciusban a kormánnyal is megosztott (velünk együtt Franciaországot és Olaszországot is vizsgálták ebből a szempontból, de nálunk is nagyobb rendellenességeket találtak Spanyolországban és Szlovéniában). Az EB ezen felül kifogásolja, hogy a magyar törvények nem biztosítják a jegybank függetlenségét.