A Kúriához fordul az Együtt-PM, mert nem lehet Paksról népszavazás

Fotó: Együtt-PM / Együtt-PM

Az Együtt-PM nem fogadja el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, hogy nem lehet népszavazást tartani a Paksi Atomerőmű bővítéséről, ezért a pártszövetség a Kúriához fordul jogorvoslatért.


Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke abszurdnak nevezte az NVB indoklását. A testület azért utasította el az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert indoklásuk szerint az alaptörvény nem teszi lehetővé népszavazás megtartását nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről. Jávor viszont azt mondja, kérdésükkel nem a nemzetközi szerződést bocsátották volna népszavazásra; az állampolgárok véleményét arról akarták kikérni, hogy szeretnék-e az államadósságot 15 százalékkal növelni és látni, hogy a következő években hogyan bővül a nukleáris kapacitás Magyarországon. Jávor azzal érvelt, hogy a népszavazás legfeljebb közvetetten kapcsolódhatott volna a nemzetközi szerződéses kötelezettségekhez. Egyúttal precedensértékűnek nevezte, hogy a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazás ugyancsak érintett nemzetközi jogi kötelezettségeket, mégis tartottak róla referendumot. A PM politikusa szerint annyi történt, hogy az NVB a szakmai érvek mérlegelése helyett „egész egyszerűen Orbán Viktor elvárásainak tett eleget”.  


Kis paksi népszavazás-történet

Január 24.: az Együtt-PM benyújtotta népszavazási kérdését az NVB-hez Január 30.: Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította a kérdést, mert a szervezők a kérdést támogató aláírásokat az előtt gyűjtötték össze, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba vételüket elbírálták volna Január 31.: az Együtt-PM ismét, változtatás nélkül benyújtotta a kérdést Február 6.: az Országgyűlés megszavazta a paksi bővítést Február 10.: Áder János köztársasági elnök aláírta az atomerőmű bővítéséről szóló törvényt Február12.: a törvény hatályba lépett Február 17.: az NVB elutasította az Együtt-PM népszavazási kérdését