A Kúria szerint zaklatta a rendőrség a gyöngyöspatai romákat

Fotó: Abcúg / HAJDU D. ANDRAS

-

Az utóbbi évek egyik legdurvább rasszista akciója volt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es gyöngyöspatai járőrözése, a rendőrség mégsem oszlatta fel őket. A Kúria szerdai ítélete szerint a rendőrség ezzel zaklatást követett el a romákkal szemben. Ráadásul a rendőrség hónapokig apró-cseprő ügyekért bírságolta a romákat, amivel a bíróság szerint diszkriminálta őket.


Hiába volt nyilvánvalóan durva és rasszista a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es járőrözése a gyöngyöspatai cigánysoron, a rendőrség mégsem oszlatta fel őket. A Kúria szerdai ítélete szerint ezzel zaklatást követtek el a helyi roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértették az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogukat. A Kúria eltiltotta a rendőrséget a további jogsértéstől – írja az Abcúg.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az után perelte be a Heves megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy három szélsőséges szervezet hetekig félelemben tartotta a gyöngyöspatai romákat. A Kúria szerint a járőrözés teljesen egyértelműen rasszista alapú volt, a bíró a tárgyaláson azt mondta: a romagyilkosságokat leszámítva a ez volt az utóbbi idők egyik legdurvább rasszista alapú akciója. Bár magát a gyülekezést nem volt joga feloszlatni a rendőrségnek, amint felmerült az erőszak lehetősége, fel kellett volna oszlatni a szélsőségeseket.

A Kúria szerint a rendőrség diszkriminálta a romákat azzal is, hogy a járőrözés alatt és utána hónapokig folyamatosan bírságolta a őket olyan apró-cseprő ügyekért, mint úton sétálás vagy hogy hiányzott a biciklicsengő.

Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza a tárgyaláson azt mondta, 2011-ben Magyarországnak nem olyan országnak kellett volna lennie, ahol szélsőséges szervezetek önkényesen odamennek a romákhoz, és terrorizálják őket. Szerinte a Magyar Gárdát feloszlató ítéletek helyesen ismerték fel, hogy a közbiztonság védelme még nem indokolja csoportok nemzetiségi alapú kirekesztését és megfélemlítését. „Ez az egyik legsötétebb történelmi korszakot idézi” – mondta.

„A szotyiköpés tízezer, a hungarista utcabál bagatell, ez volt a 2011-es képlet” – mondta Hüttl a rendőrség szabálysértési eljárási gyakorlatáról. „És itt nem arról van szó, hogy jómódú emberektől elvesznek pár ezer forintot, hanem jelentősen megnehezítik mélyszegénységben élő emberek életét.”

A TASZ az után nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly áprilisban másodfokon úgy döntött, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság nem diszkriminálta a romákat, amikor 2011-ben szélsőséges szervezetek hetekig járőröztek a helyi cigánysoron. A TASZ azt kérte a Kúriától:

  • állapítsa meg, hogy a rendőrség zaklatást követett el a gyöngyöspatai romákkal szemben azzal, hogy elmulasztott intézkedni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjaival szemben,
  • tiltsa el a rendőrséget a további jogsértéstől,
  • kötelezze a Heves megyei Rendőr-főkapitányság tagjait érzékenyítő előadásokon való részvételre.

A TASZ azért is perelte a rendőrséget, mert azon túl, hogy nem léptek fel a szélsőségesek ellen, irreális szabálysértési bírságokat kezdtek kiszabni a romákra, és ez a szélsőségesek távozása után még hónapokig tartott. Ezért azt is kérték a Kúriától, hogy

  • állapítsa meg, hogy a rendőrség 2011-ben zaklatást, illetve közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a romákkal szembeni igazoltatási és szabálysértési eljárási gyakorlatával,
  • kötelezze a rendőrséget, hogy dolgozzon ki stratégiát a cigányellenes, szélsőséges szervezetek megmozdulásainak kezelésére, illetve tartson belső eligazítást a diszkriminatív szabálysértési eljárásokról.

A Kúria az érzékenyítő előadásokra és a stratégia kidolgozására vonatkozó kérelmet elutasította, mert a bíró szerint ez végrehajthatósági problémákat vetne fel; elég elvárni, hogy az alperes tartsa be a törvényekből eredő kötelezettségeit.


A másodfok szerint figyelmetlenségből ijedtek meg a fekete ruhásoktól

A 2015-ös elsőfokú döntés még a TASZ-nak kedvezett, sőt a szervezetnél abban reménykedtek, hogy a Debreceni Ítélőtábla másodfokon még több ponton elmarasztalja majd a rendőrséget, végül azonban tavaly áprilisban mindenben a rendőrség javára döntöttek. Az indoklásban szerepelt az is, hogy a romák csak azért féltek, mert összekeverték a Szebb Jövőért egyenruháját az addigra éppen félelemkeltő tevékenysége miatt feloszlatott Magyar Gárdáéval.

Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány a tavalyi ítélet után azt mondta az Abcúgnak, szerinte a romák tévesen gondolták szélsőjobboldalinak a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amelyet 2014-ben azért oszlatott fel a bíróság, mert működésével veszélyeztette a romák biztonságát, és akár erőszakos fellépést is szükségesnek érzett velük szemben.

Az Abcúg tavalyi cikkében részletesen elolvashatja, miért volt problémás a másodfokú ítélet a TASZ szerint, és hogyan próbálták vezető beosztású rendőrök jelentéktelen színben feltüntetni az eseményeket az első fok tanúvallomási jegyzőkönyvei alapján.


A kérdéses egyenruhák 2011-ben: balra egy hagyományos polgárőr-egyenruha, középen a Szebb Jövőért egyenruhája, jobbra pedig a Magyar Gárdáé


A másodfok a diszkriminatív szabálysértési eljárásokkal kapcsolatban is felmentette a rendőrséget azzal, hogy a TASZ-nak a nem romákat érintő, meg sem történt bírságolások körülményeit is fel kellett volna tárnia.

Az elsőfokú ítélet még ebben is a TASZ-nak kedvezett, mert bár a büntetések önmagukban törvényesek voltak, egy gyakorlat akkor is sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot, ha az azt alkotó egyedi intézkedések, vagyis maguk a bírságolások törvényesek. Az Abcúg tavaly áprilisban is alig talált olyan roma családot Gyöngyöspatán, ahol ne lapult volna a fiókban legalább egy csekk úton sétálásért vagy éppen azért, mert hiányzott a csengő a bicikliről.


Az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya volt

Gyöngyöspatán 2011-ben jelentek meg a helyi Jobbik kezdeményezésére a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete ruhás férfiak két hétig folyamatosan járőröztek a cigánysoron, majd felbukkantak a Véderő és a Betyársereg nevű szervezetek is, állításuk szerint azért, mert baj volt a közbiztonsággal, a jogvédők szerint viszont megfélemlítették a romákat. A masírozásból az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya lett, az indulatok tömegverekedésig fajultak. Hónapokon keresztül politikusok, rendőrök és civilek tömegei próbáltak rendet tenni a faluban, egyszer még Pintér Sándor belügyminiszter és az amerikai nagykövet is megjelent.

A demonstráció a település központjában kezdődött, ami a TASZ szerint is jogszerű volt, onnan viszont árpádsávos zászlókkal a faluvégi cigánysorra vonultak, és átadtak egy petíciót a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, amelyben felszólították a „cigánybűnözés befejezésére”. A tömeg durva, cigányellenes jelszavakat skandált: „Szappant főzünk belőletek!”, „Dolgozni menjetek, ne lopni!” A konfliktus egy április 26-i tömegverekedésben csúcsosodott ki.