A Könyvhét 8 nagy dobása fiatal magyar íróktól

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt / MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

Ma kezdődik a 85. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom egyik legnagyobb ünnepe. A bőséges kínálatból a fiatal magyar írók és költők frissen megjelent könyveiből válogattunk. Mutáns betyárok és a Batthyány-család tagjai, emberszabású gépek, a Folyamisten felemelkedése és egy náci tiszt naplójegyzetei.


Pallag Zoltán: Noir

A fiatal magyar líra jó útra tért Hunter S. Thompsonjának első kötete letűnt nyarakról, jegesmedvéket idomító nőkről, véget nem érő csavargásokról és nehéz éjszakákról. Tame Impala, Trieszt és hét üveg Dreher a hűtőben. A Noir a hazai popköltészet újabb sikergyanús zsebkönyve, amit randevúra is bátran magunkkal vihetünk bármelyik kávézóba, de szakítás után is megéri elővenni. Kinek ajánljuk? A romkocsmák népének, yuppie-knak és az örök nosztalgiázóknak.


“Egy férfi leszek fekete kabátban,

aki nem téveszt utcát,

aki hallgatag és szép,

amikor vezet;



bal csuklóján majd egy bőrszíjas óra

mutat valamennyi időt, ami valamiből

még vissza lesz.”


Horváth László Imre: Lett este és lett reggel

A 2014-es Ünnepi Könyvhét egyik nagy meglepetése Horváth László Imre regénye, amely egy alternatív múltba és jövőbe taszít bennünket. A történet szerint a hitleri Németország nem veszíti el a második világháborút, hanem gyarmatosítja egész Európát és világuralomra tör. A főszereplő náci tiszt azonban ezzel sem elégszik meg, mert a célja a kereszténység megdöntése és egy új ideológia elterjesztése. Diabolikus és magával ragadó látomás történelemről, politikai játszmákról és a lelkiismerettel vívott küzdelemről. Kinek ajánljuk? A Farkasisten híveinek, a háborús regények kedvelőinek és a naplóíróknak.


”Hogy Isten új napját készítjük elő, pusztításunk tehát jogos és Isten által elrendelt. Nem kell tehát nyugtalankodni, amikor egy-egy országot teszünk romhalmazzá, míg a mögöttünk haladó SS-osztagok lemészárolják a népét. Ilyenkor történik a lett este és lett reggel, az Isten nem figyel oda, éppen alszik, hogy utána továbbfejlessze a teremtést. Amire ugye a pártnak is megvoltak az ötletei.„


Nemes Z. Márió: A hercegprímás elsírja magát

A kortárs magyar költészet tudós mészároslegénye eddig sem rettent meg attól, ha könyékig kellett vájkálnia a szervekben és tumorokban. Harmadik verseskötetében a Monarchia korabeli mocsarakba ereszkedik alá, ahonnan eszelős huszárok, mutáns betyárok és a Batthyány-család tagjai vágtatnak ki, hogy összecsapjanak a csatakos lápi emberekkel. Bevezetés a hús és a test biológiájának bizarr szépségébe és a nyelv patológiás szövettanába. Kinek ajánljuk? Kórboncnokoknak, megtévedt történészeknek és pszichológusoknak.


“Ha előítélet nélkül
néznek, lényegében nem különbözöm
egy bőrfarkasos arctól, ismerte be a szépség
és ajkára kiült a nyál intarziája,
mintha a farkas tetemét
a Monarchia könnyei díszítették volna.“

nemesz


Lanczkor Gábor: Folyamisten

A fiatal magyar írók közül valószínűleg Lanczkor Gábor utazott a legtöbbet vasúton és hátizsákkal a világ különböző vidékeire. Új regényében India, Olaszország, Anglia és Magyarország tájain ered egy titokzatos mítosz, a Folyamisten nyomába. Ezúttal azonban ne egy többhónapos múzeumi expedíciót képzeljünk el, hanem négy történetet, amiknek szereplői a természetfeletti erők képében a saját démonaikkal találkoznak. Ha ennek a könyvnek csak az első fejezete maradna fenn az utókor számára, akkor is felmerülhetne vele kapcsolatban a boszorkányság gyanúja. Kinek ajánljuk? Kiugrott papoknak, Indiába indulóknak és a londoni magyaroknak.


“Amikor a tökéletesen egyforma fültisztító pálcikák közül reggel csak hosszas keresgélés után sikerült kiválasztania azt, amivel végül is megvakarta a hallójáratát, csaknem úgy érezte magát, mintha jóspálcák közül kellene húznia, melyeknek végére maguk a párkák tekerték föl a rövidre vágott fonalat, valakiét, aki már meghalt, és most a fiú élete múlna rajta, hogy méltón választ-e, vagy a következő csomagban már az ő fonala is ott lesz egy pálcika végére sodorva.”

folyamisten


Gerevich András: Tizenhat naplemente

A 2014-es Ünnepi Könyvhét egyik legszebb címével büszkélkedő könyve. Pontos versek a test cselekedeteiről, gyászról és nemiségről. A fiatalságát épp maga mögött hagyó szoba-űrhajós és dalai, amelyeknek segítségével jobban tájékozódhatunk a saját naprendszerünkben is. Bátor érzelmesség, Budapest-flessek és Orlando a medenceparton. Kinek ajánljuk? Akik ismerős tájakra vágynak, a naplementék és napfelkelték szerelmeseinek és azoknak, akik az erkélyen szeretnek olvasni.


“Simogass, mint egy férfit,


de titokban tapogasd ki


bennem a nőt, és mutasd meg,


hogy amikor nő vagy,


engem is nővé tudsz tenni,


ha férfi, néha nővé, néha férfivá.”

1162323_5


Csobánka Zsuzsa: A hiányzó test

A fiatal magyar írónő ötödik könyve azzal az érzéki élménnyel ajándékoz meg bennünket, hogy egy ikonfestő szemén keresztül láthatjuk a világ színeit. A hiányzó test története Kelet-Európa fájdalmas emlékekkel teli városaiba vezet bennünket, miközben egy mester és tanítványa közötti kapcsolat rejtelmeiben is elmerülhetünk. Misztikus szentképek, impresszionista tripek és egy földrész traumája. Kinek ajánljuk? Azoknak, akik szerették az Andrej Rubljov című filmet, a Krakkóból hazatérőknek és Csobánka Zsuzsa tanárnő régi és új tanítványainak.


“Nincs szem, amelyből kiégethető lenne a napsárga szín, nincs fül, mely ne hallaná a sínek nyikorgását, a fékező vonat kétségbeesett kiáltását, nincs orr, melyet ne facsarna folyton valami bűz, a savanyúság, amely ne fáradna el a maró szagtól, nincs nyelv, melyen egy másik élő megszólítható lenne, nincs test, talp, amely örökre elfeledhetné azt a talajt, amelyen a katonák bakancsa kopogott keményen, nem érez, nem ért, nem gondol, nincs elme sem tehát, mely mindezt teremti, mindazt a harangkondulást, mely Joannát felébreszti az ágyban a feltámadás napján.”

csobanka


Tóth Kinga: All Machine

A fiatal költőnőben és noise énekesben a magyar steampunk költészet első gépkezelőjét tisztelhetjük. Kattogó verssorok, emberszabású gépek és zakatolás az emberi testben. Tóth Kinga mintha egy csirkefeldolgozó üzem zajait komponálta volna ezekbe az enigmatikus versekbe. Ilyen lenne a bádogember dala, ha a létezés mechanikájáról énekelne. Kinek ajánljuk? Az experimentális költészet rajogóinak, egykori TSZ-tagoknak és gyártósoron dolgozóknak.


“a járókára damilt feszítettek

éles mint a pengék a dobban azt

vezérli a rádió hullám antennája

a keresztet rezgeti a teknő

bizsereg a vitorla körcsapást

tesz a szivattyú feldobja

a vizet egy vezetéken mind a

sípokban tiszták a csövek

a hangot várják”

magveto_12-e1401853882971


Bartók Imre: A nyúl éve

Bruce Lee fiatal tanítványa tovább folytatja az eszelős zúzást Amerikában. Bartók Imre három filozófus hőse, Martin, Karl és Ludwig, miután a trilógia első kötetében biológiai katasztrófát idéztek elő New Yorkban, A nyúl évében elveszítik szuperhős képességeiket és megkezdődik hányattatásuk a mutánsok uralta város romjai között. Ha ez őrülten hangzik, akkor eláruljuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mert a mélyben Bartók regénye számot vet a nyugati filozófia lételméleti problémáival is. Kinek ajánljuk? A biohorror rajongóinak, katasztrófaturistáknak és a gondolkodóknak.


“Ludwig kipillantott az ablakon, és nézte a lágyan permetező esőt. Minden csepp egy monász, amelynek ablaktalan belsejében ismeretlen értelem fészkel. Minden felhő egy egyenlet. Az időjárás előreláthatósága arra emlékeztet, hogy a világon minden előrelátható. A villámok pedig arra emlékeztetnek, hogy ez mégsincs így.”

707880