A kémügy miatt összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot

Fotó: Facebook / Kovács Béla / Facebook / Kovács Béla

-

Hétfőn tárgyalja a jobbikos kémügyet a nemzetbiztonsági bizottság. Az MSZP szomorú, de nincs meglepve. Az LMP szerint a lehető leggyorsabban tisztázni kell, hogy a jobbikos Kovács Béla bejutása esetén milyen érdeket képvisel majd az Európai Parlamentben. A Fidesz is vizsgálatot sürget.


A Magyar Nemzet szerint kémkedéssel gyanúsítják a jobbikos EP-képviselőt, Kovács Bélát. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Bélának, az Európai Parlament képviselőjének mentelmi jogát - közölte a Magyar Nemzettel Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt hétfőre hívta össze az ügyben a bizottságot. A kezdeményezést az MSZP támogatja - erről Gúr Roland, az MSZP EP képviselőjelöltje beszélt. A szocialisták ugyan szomorúak, de nincsenek meglepve. Szerintük konkurenciaharc zajlik a Fidesz és a Jobbik között abban, hogy ki szolgálja jobban az orosz érdekeket.Az LMP megítélése szerint a Jobbik EP-listájának harmadik helyén szereplő politikus már akkor alkalmatlanná vált arra, hogy képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben, mikor az orosz érdekeknek megfelelően üdvözölte a botrányos körülmények között megtartott krími népszavazást.
A fideszes Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság tagja a VS.hu-nak példátlannak és felháborítónak nevezte, ami történt, ezért az eset azonnali és alapos kivizsgálását követelik a Jobbiktól.


Együtt-PM-es politikusok szerint nem lehet megalapozatlan a Kovács elleni gyanú. Szigetvári Viktor Kovács Bélát hazaáruló politikusnak tartja, aki nem a magyar érdekeket szolgálja. Szerinte a Jobbiknak tisztáznia kell, hogy viszonyul a magyar érdekekhez.

Gulyás József szerint eddig is közbeszéd tárgya volt, hogy Kovács Béla a magyar helyett az orosz érdekeket képviseli, a Gazprom lobbistája. A kérdés, hogy hány ilyen ügynök van még a Jobbikban. Szerinte azt sem tudni, hogy az előző választási kampányban a Jobbiknak honnan volt pénze, az orosz-iráni finanszírozásra nem jött megnyugtató válasz.

Jávor Benedek egy blogbejegyzésében szintén arról ír, uniós körökben a Gazprom lobbistájának tartják Kovácsot. A jobbikos politikus az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja, tavaly májusban Vonával Moszkvába ment, ahol többek között az orosz parlament energiapolitikai bizottságának elnökével és az orosz gázipari szövetség alelnökével tárgyalt.

Jávor egyébként az ügy időzítését is gyanúsnak tartja. Szerinte a Fidesz azért éppen most veszi elő a Jobbik évek óta ismert orosz kapcsolatait, mert megpróbálja az „orosz vazallus” szerepet áttolni a Jobbikra, ezzel próbálnak kibújni az oroszpártiság bélyege alól.

Beszéltünk a korábbi bizottságok több tagjával,, mindegyik azt mondta, Kovács állítólagos kém-ügye nem volt téma a bizottságban, hivatalos tájékoztatást nem kaptak róla. Egy politikus szerint „szó ment az ügy körül”, egy másik viszont azt mondta, ő nem hallott semmit, de ez nem zárja ki, hogy a többiek egymás között beszélhettek róla.

Egy bizottsági tag a VS-nek elmondta, ő úgy tudja, hogy Kovács ügyét nem csak a magyar titkosszolgálatok vizsgálták, nemzetközi adatszerzésről és kutatásról van szó. A hosszabb folyamat pedig most jutott el abba a szakaszba, hogy kikérjék Kovács mentelmi jogát az EP-től.



De ki az a Kovács Béla?

Az 54 éves Kovács Béla az Európai Parlament honlapján közzétett önéletrajza szerint képesített könyvelőként érettségizett, majd nemzetközi közgazdászi és befektetési szakjogászi diplomát szerzett. Valamivel részletesebb önéletrajz található a hazai archív választási anyagok között. Ezekből derül ki, hogy politológusdiplomáját Tokióban, a nemzetközi közgazdászit pedig Moszkvában kapta, ezenkívül a Gaszisz Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán befektetési szakjogászi végzettséget is szerzett. 1988-tól 2003-ig nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban – hogy pontosan melyeknél, azt egyik önéletrajz sem részletezi. Hat nyelven beszél. Felesége filológus, osztrák állampolgár, akiről az MNO úgy tudja, hogy korábban a KGB kémelhárításának munkatársa volt. További, szintén az interneten elérhető önéletrajzában Kovács az európai és az orosz parlament közötti energetikai munkacsoport európai társelnökeként ír magáról. A csoportról annyit tudni, hogy április végén Kovács szervezte Magyarországon azt a konferenciát, amelyen az orosz parlament valamennyi frakciója képviseltette magát, és amelyen Vona Gábor például arról beszélt, hogy „az USA által irányított Európának végre saját lábára kell állnia”, és az EU-nak ki kell alakítania saját Oroszország-politikáját. Bár Kovács egyértelműen Moszkvát támogatja az ukrán–orosz konfliktusban, Beregszászon évek óta alapítványt és irodát működtet, utóbbihoz a református egyházközségtől bérel ingatlant. Márciusban az egyházközség az irodahasználat felfüggesztésére kérte, miután a kárpátaljai Egységes Centrum (JC) párt beadvánnyal fordult az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat és az EP vezetéséhez, plusz a magyar külügyminisztériumhoz, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e. Közvetlenül ezt megelőzően Kovács – aki a Krímben független megfigyelőként dolgozott – úgy nyilatkozott, hogy a Krím státusáról rendezett népszavazás megfelel a nemzetközi előírásoknak. Kovács Béla irodát tart fenn a romániai Szatmárnémetiben, és újabb nyitását tervezi Szerbiában is.

Kovács és a Jobbik

2005 decembere óta a Jobbik Magyarországért Mozgalom külügyi bizottságának elnöke, 2006 júliusától a párt angyalföldi szervezetének elnöke, 2008 októberétől fővárosi Jobbik-alelnök is. Az 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik fővárosi listáján, a 30. helyen indult, az önkormányzati választáson pedig a XIII. kerületben – utóbbin a negyedik helyen végzett, egyes szavazókörökben tizedannyi voksot kapott, mint az első helyen álló ellenfele. Idén április 6-án Zuglóban indította egyéni képviselőjelöltként a Jobbik. A harmadik helyet szerezte meg 5924 szavazattal az MSZP-s Tóth Csaba és a fideszes Papcsák Ferenc után.

A nacionalista Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét Kovács vezeti, és az EP is pénzeli

2013 óta Kovács Béla az elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének (Alliance of European National Movements, AENM). A 8 európai ország radikális nemzeti pártjait tömörítő szövetség 2009-ben a Jobbik kongresszusán jött létre. Egyik alapítója a francia Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Front volt (Front National, FN). A krími konfliktusban az AENM Moszkva mellé állt, ekkor kilépett a szövetségből az addig megfigyelő ukrán nacionalista párt. 2013 elején Viviane Reding alapjogi uniós biztosnak kellett válaszolnia a szélsőbaloldali EP-frakciónak arra a kérdésére, hogy vajon az AENM-et alkotó szélsőjobboldali pártok és maga az AENM, amely nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és gyűlöletet kelt a kisebbségek ellen, megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján uniós támogatásban részesülhet. A szövetség ugyanis 186 000 eurós támogatást kapott 2012-ben az Európai Parlamenttől. Reding akkor emlékeztetett a szabályra, hogy uniós támogatást csak olyan pártok kaphatnak, amelyek működése a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletén alapszik. Ezért az Európai Parlament első alkalommal szánta el magát arra, hogy átvilágítson két pártszövetséget, amelyek támogatást kaptak 2013-ra, és amelyek egyike az AENM volt. A vizsgálat viszont érdemi eredmények nélkül zárult le, a szövetség pedig még ebben az évben is jogosult támogatásra. Először ugyan felfüggesztették a tavalyi, 385 ezer eurós támogatást, de aztán tavaly ősszel az illetékes európai parlamenti bizottság arra jutott, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy az AENM nem tartja tiszteletben az uniós értékeket. Így 2014-re már 454 ezer euróra számíthatnak. Néhány nappal ezelőtt az Index tett közzé egy cikket, amelyben a Jobbik EP-listájának ötödik helyén lévő jelölt, Sípos László beszél az AENM kusza pénzügyeiről.

Kovács Béla az EP-ben

Kovács az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE), valamint az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (DCAS) tagja. Póttag a Költségvetési Bizottságban és az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttségben. 161-szer szólalt fel az EP plenáris ülésein, háromszor volt független jelentéstevő, mindhárom jelentéséből törvény született. A jelentések egyébként a radioaktív anyagot fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerével, valamint az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programmal foglalkoztak. Felszólalásaiban és az EP-ben egyaránt a keleti nyitást támogatja, meglehetősen éles hangon kritizálva az EU-t. Akárcsak az AENM, egyértelműen Moszkva pártját fogta az ukrán–orosz konfliktus során.

Asszisztensek az AENM-ből és a Barikád TV-től, gyakornok a családból

Egyik akkreditált, tehát az EP-ben dolgozó asszisztense, Valerio Cignetti az AENM főtitkára. Gyakornokként dolgozott nála fél évig a felesége szintén orosz unokaöccse is. Magyarországi asszisztensei pedig a Jobbikhoz közel álló Barikád TV szerkesztője és operatőr-vágója, Szilvási Péter és Molnár Mátyás, valamint a párt szabolcsi választókerületének szervezői. Földi István a Jobbik egyéni jelöltje is volt Kisvárdán a parlamenti választáson. Az EP képviselői havonta 21 ezer 209 eurót fordíthatnak saját stábjuk fenntartására, az akkreditált asszisztensek az EP-vel állnak szerződésben.