A kemény tévévitában Macron volt meggyőzőbb a nézők szerint

Fotó: NurPhoto / Michaud Gael

-

Le Pen a globalizációnak nevezte ellenfelét, Macron szerint a radikális jelölt hazudik, és a kudarc szellemisége vezérli.


Éles, személyeskedő támadások jellemezték a francia elnökjelöltek szerda esti televíziós vitáját: a szélsőjobboldali Marine Le Pen "a féktelen globalizáció" jelöltjének nevezte riválisát, míg a centrista Emmanuel Macron azzal vádolta a Nemzeti Front jelöltjét, hogy "a kudarc szellemiségét" képviseli és hazugságokat terjeszt.

"Emmanuel Macron a féktelen globalizáció, a kivagyiság, a bizonytalanság, a társadalmi brutalitás, az egymás elleni háborúskodás, a gazdasági összeomlás jelöltje, nevezetesen a nagyvállalatoké, Franciaországnak a gazdasági érdekek általi szétveréséé" – mondta Marine Le Pen, aki sorsolás alapján elsőként szólalhatott meg, s azonnal letámadta a favoritnak számító ellenfelét.

Az Európa- és bevándorlásellenes Le Pen "a nép jelöltjeként" mutatkozott be,egy olyan nemzet jelöltjének, "amely megvédi a munkahelyeket, a közbiztonságot, a határokat és védelmez az iszlamista fundamentalizmus ellen", szemben Macronnal, aki szerinte "a rendszer és az elit dédelgetett gyermeke".

A gúnyosan mosolygó Le Pen a vita első felében állandóan arra emlékeztetett, hogy Macron korábban bankár volt, majd a leköszönő, népszerűtlen Francois Hollande szocialista köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, később gazdasági miniszter. Azt mondta, hogy továbbra is Hollande irányítja a háttérből.

Macron – aki az álla alatt összekulcsolt kezekkel, szemlátomást csodálkozva hallgatta riválisát – azt válaszolta, hogy Le Pent "nem a kiegyensúlyozott és nyílt demokratikus vita szándéka vezérli", hanem "a kudarc szellemisége". Szerinte riválisa elnökké választásával a franciák kilépnének az Európai Unióból és az eurózónából, pedig Franciaországnak abban rejlik az ereje, hogy "mindenhol tündököl".

"Az ön stratégiája hazugságok terjesztése" – mondta Macron. "Ön egy olyan párt örököse, amely évtizedek óta a franciák dühéből húz hasznot."

A vita első felét végig vagdalkozás jellemezte, az elnökjelöltek egymás szavába vágva taglalták gazdasági elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy programjai szögesen eltérnek egymástól.

Az első szócsata amiatt bontakozott ki, mert Le Pen szerint Macron, hogy gazdasági miniszter volt, amikor az SFR távközlési vállalat eladásáról visszás döntés született. Macron ezt tagadta, de Le Pen azzal vádolta, hogy milliók előtt hazudik. Ezt követően viszont Macron többször azt vágta ellenlábasa fejéhez, hogy "hazugság" vagy "hülyeség" amit mond, s "nem ért hozzá". Le Pen erre azt válaszolta, hogy Macron "diák-tanárosat akar vele játszani".

A terrorizmus elleni harcról szóló elképzelések kifejtésekor Le Pen azt állította, hogy Macron elnéző az iszlamista fundamentalizmussal. "A biztonság és a terrorizmus nagyon jelentős probléma, de teljesen hiányzik az ön programjából. Önnek nem egyszerűen nincs programja, de elnéző is az iszlamista fundamentalizmussal" – mondta Le Pen.

Macron szerint a terroristák elleni harcban semmiképpen se szabad belesétálni "a polgárháború csapdájába". Szerinte a terroristák azt szeretnék, ha Le Pen nyerné meg az elnökválasztást, mert ezzel elérnék céljukat, a nemzet megosztását.

Macron hosszasan beszélt a terrorizmus elleni programjáról, amelynek lényege az európai titkosszolgálati együttműködés erősítése, valamint a közvetlen államfői irányítás alatt álló, napi 24 órában működő egység létrehozás az Iszlám Állam elleni harchoz. Azzal vádolta Le Pent, hogy csak a "televíziókban hirdeti a terrorizmus elleni harcot". Európai parlamenti képviselőként Le Pen eddig egyetlen reformjavaslatot sem szavazott meg a titkosszolgálati együttműködésekről Brüsszelben.

A kedden és szerdán nyilvánosságra hozott felmérések Macron mintegy 59-60 százalékos győzelmét vetítik előre. Valamennyi elemző azt hangsúlyozza: olyan jelentős a különbség a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak meg kellene változtatnia a véleményét ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.

Négy nappal a második forduló előtt 76 százalékos részvételt jeleznek vasárnapra a felmérések, s az első fordulóban 20 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett konzervatív Francois Fillon választóinak 42 százaléka Macronra, 32 százaléka pedig Le Penre szavaz, 26 százalék tartózkodik. A negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mintegy 7 millió szavazójának 48 százaléka Macront, 14 százaléka Le Pent választja, a szocialista Benoit Hamon táborának pedig 75 százaléka adja a voksát Macronra, négy pedig Le Penre.

A tévénézők 63 százaléka Macront találta meggyőzőbbnek az elnökjelölti vitában. Marine Le Penre a megkérdezettek 34 százaléka szavazott – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből.

Le Pen szavazóinak 85 százaléka a saját jelöltjét, 12 százaléka pedig Macront ítélte meggyőzőbbnek, míg a centrista jelölt szavazótáborának csak 3 százaléka vélte úgy, hogy Le Pen nyerte meg a vitát.

Fillon táborának 58 százaléka Macront, 30 százaléka pedig Le Pent találta meggyőzőbbnek, a radikális baloldali Mélenchon választóinak kétharmada szerint Macron, egyharmada szerint Le Pen győzött.

A tévénézők 64 százaléka úgy gondolja, hogy a centrista politikus rendelkezik jobb programmal, míg 33 százalékuk szerint Le Pen. Ugyanilyen arányban oszlanak meg a szavazatok arról, hogy melyik jelölt rendelkezik inkább elnöki kvalitásokkal.