A hősök emlékéről beszéltek az ünnepi megemlékezéseken

Forrás: Fortepan

-

A szabadságvágyról, a hazaszeretetről, a magyarság és a nemzet összetartozásáról, valamint a hősök emlékéről szóltak az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett vasárnapi megemlékezések szónoklatai.


Kövér László, az Országgyűlés elnöke Martonvásáron azt mondta: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja. 1956 bebizonyította, hogy az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.

A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és 2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól, miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Mindhárom korban "a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk".

Boross Péter volt miniszterelnök Hódmezővásárhelyen azt mondta, hogy a magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" – mondta Boross.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepségen részt vett a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, ott voltak lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége is. Többen magyar zászlókkal, nemzeti színű karszalagokkal érkeztek.

Trócsányi László igazságügy-miniszter a műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen azt mondta, hogy a körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is. A miniszter szerint az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is.

Simicskó István szerint 1956 októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik. A honvédelmi miniszter a Műegyetemen azt mondta: "elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért", ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit. "Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait.

A műegyetemi emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd az ünneplők fáklyás menetben vonultak a Bem térre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a budapesti Bem téren azt mondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből. Szerinte ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdeni kell identitás és kultúra megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis miatt.

Németh Zsolt a Bem téri rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte, hogy 61 éve éppen a Bem téren változott át a felvonulás forradalomba és ezen a téren született meg '56 jelképe, a lyukas zászló is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük. Az Óbuda-Békásmegyer önkormányzata által tartott megemlékezésen azt mondta: kitartunk e hagyományok mellett, így "tetteinket továbbra is kizárólag a magyar értékek, a magyar emberek érdekei és a Magyarország jövőjébe vetett hit vezérlik".

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, hogy "a szabadságharc megmutatta, hogy a magyarok mindig kiállnak magukért. Azt bizonyította, hogy nincs helye megalkuvásnak, ha a szabadságról és a függetlenségről van szó. Ez az alapelv mind a mai napig érvényes".

Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára Tallinnban, az 1956-os forradalom évfordulójára rendezett ünnepségen azt mondta: a hősök emléke ma is fontos, a jóban és a küzdelemben is egyaránt osztozunk, hogy a megpróbáltatásokból végül megerősödve kerüljünk ki.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Szentesen azt mondta: a 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom. Szerinte az ország megítélésének ékköve a mai napig, hogy 1956-ban a forradalmárok hősiességről bizonyítékot adva szembeszálltak a világ akkor legerősebb hadseregével.

Gyertek velünk, szabadítsuk fel Magyarországot, építsünk egy új köztársaságot! – mondta a szocialisták elnöke a párt kaposvári rendezvényén. Molnár Gyula azt mondta: 1956-ban az emberek egyetértettek abban, hogy le kell győzni a diktatúrát, a félelmet. "Szinte hihetetlen, hogy 61 évvel később újra szabad levegőért, demokráciáért, sajtószabadságért és nyugatos országért kell küzdenie a magyaroknak."

A pártelnök szerint a "Gyertek velünk!" üzenete 61 éve forradalmat csinált az utcán az akkori elnyomással szemben. Ma "egyesek ki akarják sajátítani az országot, azt hirdetik, hogy aki nincs velük, az ellenük van" – mondta Molnár.

Nagy Imre akkori miniszterelnök nemet mondott a zsarnokságra és ezzel nemcsak a nemzetnek hozott dicsőséget, hanem megmentette a baloldal becsületét is. Nagyszerű helytállásával megmutatta, hogy az igazi baloldaliságnak semmi köze ahhoz az eltorzult rendszerhez, amely névlegesen baloldali volt, de más elvek alapján működött – mondta. Ma már ott tartunk, hogy Nagy Imrét nem szívesen foglalják bele a jobboldali tablókba, a jobboldal nem akarja ismerni a nemzetért mártíromságot vállaló kommunista politikust.

Mi magyar szocialisták bátran kijelentjük, hogy Nagy Imre a 20. századi demokratikus baloldal hőse volt – mondta Molnár. Az MSZP alakuló kongresszusa elhatárolta magát a korábbi bűnöktől és maradéktalanul felvállalta a köztársaság eszményét. "Innen üzenem mindenkinek, hogy nekünk az ünnep nem idézőjellel, hanem csupa nagybetűvel van."

Hiller István választmányi elnök azt mondta: 2018-ban a szocialisták nemcsak kormányváltást akarnak, hanem a negyedik köztársaságot is, amit együtt fognak kikiáltani bal- és jobboldali demokraták.