A hét szava: Hongroises

Fotó: / / /

-

Vannak ételek, italok, márkák, amelyek kitörölhetetlen részei egy ország nemzeti öntudatának. Franciaországban ilyen a Gauloises cigaretta. Ha meg akar bántani egy franciát, akkor mesélje el neki, hogy ezt eredetileg Hongroises-nak nevezték. De ne feledje, a dohányzás súlyosan káros az Ön és környezete egészségére!


Mi magyarok – hasonlóan a világ többi nemzetéhez – hagyományosan utáljuk a franciákat. Rengeteg előítéletünk van velük kapcsolatban. Például az, hogy állandóan csigát esznek, vagy az, hogy nem mosakodnak rendszeresen, sőt úgy véljük, hogy titokban azért a mai napig koccintanak egyet Trianon emlékére. Az is beégett az emberek tudatába, hogy náluk mindenki dohányzik. Míg az első három nagyjából sem igaz, addig a WHO friss statisztikái szerint az utóbbinak legalább van valóságtartalma. Franciaországban a lakosság közel 30 százaléka rendszeresen rágyújt, de mi magyarok ebben is jobbak vagyunk egy-két százalékkal. Nálunk persze nem alakult ki a dolog körül semmilyen hazafias mozgalom, de lássuk be, a tigrisszofira azért nehéz lenne ilyesmit építeni. Azonban az tény, hogy a franciák nemzeti öntudatának egyik szimbóluma a Gauloises cigaretta. Éppen ezért fáj nekik mindennél jobban, ha felvilágosítjuk őket, hogy márpedig ezt eredetileg Hongroises (azaz „magyarok”-nak) nevezték. Az 1876-ban alapított dohánymárka a francia ellenállás és szabadság jelképe. Ezt szívta mindenki Párizstól a Vichy-Franciaországig mindenhol a második világháború alatt, már az első világégés előtt sem vettek mást a szájukba a gallok, és korábban is ez volt a legmenőbb koporsószög a szalonokban. Ezt mesmerizálta magába Jean-Paul Sartre, Albert Camus és George Orwell, és erről énekelt sanzont Leo Ferré is.



Éppen ezért nem bírták elviselni, hogy a franciaság eme szimbólumát a magyarokról nevezték el. 1910-re már annyira elegük lett az Hongroises elnevezésből, hogy az emberek nyomására egy másik nevet kezdtek el keresni neki. Pedig eredetileg a márka megalapításában a pletykák szerint több magyar is részt vett. Ez ugyan mostanra szinte ellenőrizhetetlenné vált, de annyi bizonyos, sokakat bántott az, hogy az első világháború alatt egy ellenséges nemzetről elnevezett cigarettát kellett szívniuk. A vezetés végül szépen lassan hajlandó volt a névváltoztatásra, de sokáig keresték a megfelelő nevet. Kezdetben felmerült, hogy valamilyen módon Párizst csempészik az új márkába, de ekkor már Svájcban javában Parisienne-t („párizsi nőt”) szívott, így jutottak el az éppen virágkorát érő gall kultuszhoz. Asterix és Obelix mellett tehát megszületett a Gauloises („gall dohány”), amely – az új névnek hála – semmit sem veszített a népszerűségéből.