A hálapénzt senki se szereti

Fotó: Europress Fotóügynökség / Europress Fotóügynökség

-

A kiszolgáltatottság, a félelem, az orvosválasztás iránti igény, és persze rendszerhiba áll a hálapénz háttérében. Hogy miért pont ezek, azt a Magyar Rezidens Szövetség elnöke magyarázta el. Azt is megosztotta, mi lenne szerinte a megoldás.


Az orvosok többsége elutasítja a hálapénz rendszerét, és ugyanígy vannak vele a betegek is – summázta a legfrissebb felmérés tanulságát Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke. Az MRSZ a Szinapszis Kft. segítségével tavaly piackutatásokat végzett, hogy felmérje, hogyan viszonyulnak az orvosok és a betegek a hálapénz rendszeréhez. Ebből kiderült, hogy utóbbiak jórésze félelemből csúsztat borítékot orvosának: sokan attól tartanak ugyanis, ha nem nyúlnak a zsebükbe, nem kapnak megfelelő ellátást. Ezt erősíti az a tudat, hogy Magyarországon nincs elég orvos és nővér, és a kórházak évek óta nem tudnak megfelelni az előírt minimumfeltételeknek. Vagyis például a személyi, képzettségi és technikai felszereltséget előíró szabályoknak. Sokan úgy gondolják, az egészségügyi rendszer is megköveteli tőlük, hogy borítékban átnyújtsanak egy nagyobbacska összeget az orvosuknak. Rontja a hírnevüket Az orvosoknak sem tetszik a mostani rendszer: a hálapénz miatt egyrészt rossz a társadalmon belüli megítélésük, másrészt ez a fajta bevételkiegészítés kiszolgáltatottá is teszi őket, hiszen az orvosok túlnyomó többsége nem tudja jelenlegi alapbérével tervezni a jövőjét. Dénes szerint ugyanis az orvosok a kétlépcsős béremelése sem sokat javított a helyzeten. Mekkora az optimális fizetés? Az orvosok többsége úgy érzi, az lenne optimális, ha a mostani alapbérük háromszorosát keresnék. Dénes szerint átmenetileg hiányszakmás pótlékok és ösztöndíjak segíthetnék rendezni az orvosok helyzetét, amíg nem sikerül nekik megfelelő fizetést adni. A jelenlegi kormányzati ciklus végére viszont a kezdő orvosi alapbérnek el kell érnie a nettó 270 ezer forintot. Emellett részletesebb szabályozás sem ártana.

„Megszabjuk, hogy hány órát vezethet egy kamionsofőr, de egy orvos bármennyit dolgozhat. Ez nonszensz”
– mondja Dénes. Elmondta azt is, hogy a nővértől sem elvárható, hogy minimális fizetésért mossa ki a „piszkából a beteget”. Ráadásul a hálapénz – bár növeli az orvosok jövedelmét – nem feltétlenül jár minőségbeli javulással. „Le volt az írva, hogy mit vár el a beteg a hálapénzért?” – teszi fel a kérdést Dénes. Majd rá is vágja:
nem”.
Kevés az orvos 2010-ben a végzett orvosok negyven százaléka be se lépett a rendszerbe – nem tudni hogy miért. Ma ez valamelyest javult: az arány húsz százalék körül van, de ehhez még hozzájön, hogy évente 900-1000 szakember elvándorol. Dénes szerint nincsenek olyan statisztikák, amelyek pontosan mutatnák, hogy mekkora mínuszban vagyunk az idősebb orvosok nyugdíjazásával. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hétfőn azzal büszkélkedett, hogy tavalyhoz képest pár tucattal csökkent az elvándorló orvosok száma. Dénes viszont úgy véli, az ötszázalékos csökkenésből még nem sokra lehet következtetni. Válasszunk sajátot Az MRSZ szerint megoldás lehetne, ha bizonyos pluszszolgáltatásokért a jövőben legálisan fizetnének a betegek. Például a kezelőorvosuk kiválasztásáért – már amennyiben nem felel meg nekik az orvos, akit a rendszer kiutalt. Sok beteg arról számolt ugyanis be, hogy ma csak hálapénzért cserébe tudja kiválasztani, ki kezelje őt. És sokkal szívesebben fizetne ezért valamilyen hivatalos úton. Dénes elmondta: Magyarországon egyértelmű igény van a saját orvosunk megválasztására. Ez az igény meg is fog maradni, amíg a rendszerbe vetett bizalom nem áll helyre. Beszámolt róla, hogy Svédországban, mivel nincs félelem, a beteg megbízik a rendszerben, és nem is merül fel benne az igény a kezelőorvos-választásra. Magyarország viszont egy jóideig nem fog még ott tartani. Hogy az orvosválasztás rendesen működjön, ahhoz arra is szükség van, hogy legyenek minőségi mutatók a rendszerben, hogy a beteg objektív információhoz juthasson. „A statisztikának nyilvánosnak kell lennie. Ez az önök igénye kell legyen, mint betegnek. Nekem jó a zavarosban halászni” – fogalmazta meg kicsit sarkosan Dénes. Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy Európán belül csak Bulgáriában lehet pénzért kezelőorvost választani a közegészségügyben, de nem tudni még, hogy ez mennyire hatékony. Hozzáteszi: nem is feltétlenül lehetne összehasonlítani az MRSZ terveivel, hiszen Bulgáriában nem volt béremelés.