A háborús koalíció győzhetett a koszovói választásokon

Fotó: AFP / ARMEND NIMANI

-

A szerb-albán viszony változatlanul feszült maradhat.


Ramush Haradinaj, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) pártok koalíciójának miniszterelnök-jelöltje bejelentette, hogy győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson. A választási bizottság közlése szerint 19 óráig a voksolásra jogosultak 41,79 százaléka adta le voksát, ami a három évvel ezelőttinél némileg alacsonyabb részvétel.

Haradinaj – aki 2004-2005-ben már vezette a pristina kormányt – az AAK felméréseire és a Klan Kosova tévé exit polljára alapozta kijelentését. A Klan Kosova szerint a voksok 40,5 százalékát szerezhette meg az úgynevezett háborús vagy lázadó koalíció. Ezt a nevet onnan kapta a csoportosulás, hogy mindhárom párt vezetősége az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagja volt, és részt vett az 1998-1999-es koszovói konfliktusban.

Az úgynevezett békekoalíció – amelyet az Isa Mustafa eddig miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és két koalíciós partnere, a Szövetség az Új Koszovóért (AKR), valamint az Alternatív Párt alkot – csak a harmadik helyen végzett a voksok valamivel több mint 27 százalékával. A második, mintegy 30 százalékos támogatottsággal az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) lett. Mustafa azt nem mondta, nem ismeri el az exit poll-eredményeket, és híveit is türelemre intette a választási bizottság hivatalos adatainak közléséig.

Koszovó és Szerbia között változatlanul feszült a viszony, holott az EU a két ország kapcsolatának rendezését tartja az európai integráció alapkövének. Haradinaj 2005-ben azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyt ellene eljárás. A testület azóta kétszer is felmentette. Szerbia továbbra is háborús bűnösnek tekinti.