A Google szerszámaival dolgoznak a hírszerzők

Fotó: Google / Google

Bakancsos lábbal sikerült belelépnie az NSA-nek a Google lelkébe. Olyan eszközökkel hallgatták le a netezőket, amiket a cég a reklámok pontosabb kiszolgálására tervezett. Különbözik bármiben a marketing és a hírszerzés?


A Snowden-féle kiszivárogtatások következményei hétről hétre egyre szórakoztatóbbak lesznek. A közelmúltban már kiderült, hogy a World of Warcraft játékban komoly közös műveleteket folytatott az amerikai és a brit hírszerzés. A legújabb ügy viszont ennél is viccesebb: az NSA maga is a Google által a felhasználók követésére használt apró adatcsomagok alapján dolgozott. Álljunk meg egy szóra. A cookie-nak vagy sütinek nevezett adatcsomagok a világháló egyik alaptechnológiájának számítanak. Olyan információkról van szó, amelyeket az egyes weboldalak hagynak a gépünkön. Ilyen tárolja, hogy be vagyunk-e jelentkezve a Facebookon, milyen nyelvre állítottuk be a Google keresőt, milyen típusú cikkeket ajánljon nekünk az oldal. A technológiát arra is használják a hirdetőhálózatok üzemeltetői, hogy a netezőket több weboldalon keresztül kövessék.

-


Minden kész volt, a kémek csak bebútoroztak

Az NSA a GooglePrefID nevű azonosítóját nézte ki magának. Ez a felhasználó beállításait - nyelv, megjelenő találatok száma, felnőtt szűrő - tartalmazza, de van benne egy hosszú, véletlenszerűen generált szám is, ami tökéletesen megfelelt az NSA céljainak. A Google-nek köszönhetően ugyancsak készen volt az infrastruktúra, hülyék lettek volna nem használni. Eric Schmidt, a Google igazgatótanácsának vezetője egy kerekasztalon azt nyilatkozta, megfontolták, hogy Amerikán kívülre helyezzék a cég szervereit. A gondolatkísérlet nem tartott sokáig, lehetetlennek ítélték a költözést. Schmidt azzal indokolta a döntést, hogy Amerikában a cégek tehetnek lépéseket a kormánnyal szemben, lobbizhatnak jobb szabályozásért, míg máshol erre nincs annyi lehetőség.

"A kormányoknak és az állampolgároknak bízniuk kell abban, hogy a nemzetbiztonság és a gazdaság fejlődésének magját adó hálózatok biztonságosak és ellenállóak."

-


Egészen feltüzelte magát a Google

A Google reakciója sokat változott az első Snowden-féle kiszivárogtatások óta. A PRISM nevű megfigyelőrendszerről szóló NSA-ábrákon még adatforrásként szerepelt a cég, ám ezt a kezdettől tagadta a cég. Később fel is háborodtak, amikor kiderült, az NSA a Google szerverei közti forgalmat is lehallgatta. Azóta a Google a PRISM ábrákon szintén szereplő Facebookkal és Twitterrel együtt kampányol a hírszerző szervezetek fölötti komolyabb kormányzati kontrollért, illetve a jelenlegi szabályozás reformjáért. Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője olyan szép szavakkal állt ki a kongresszusnak írt nyílt levélben a felhasználók magánszférájának védelme mellett, mintha a cég soha nem került volna a kritikák kereszttüzébe a privacy-vel kapcsolatos nyilatkozataik miatt.

"Az Egyesült Államok kormányának meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy a reformok élére álljon, és helyrehozza a dolgokat."

Mindent azért ők sem hagynak

A szavuk felemelésénél és a lehallgatásban vállalt szerepük elhallgatásán túl is hajlandóak voltak cselekedni az internetes vállalatok. A Google például felgyorsította a 2012 óta zajló titkosítási projektjét, aminek a végén a szerverközpontok közti összes forgalom kódolva zajlik majd. Ez ugyan nem teszi lehetetlenné az adatok megszerzését - a hírszerző szervezetek komoly erőforrással és zseniális hackerekkel rendelkeznek - de jelentősen megnehezítheti azt.  

-


Kinek kell drukkolni?

A magyar netezők ugyan tiltakozhatnak, aláírhatnak petíciókat, sőt példátlan módon még a képviselőjüket is felhívhatják, ez a vita azonban nem nálunk dől el. Érdemes úgy nézni, mint egy olyan meccset, amelyen egyik csapatot sem szeretjük túlzottan. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az online szolgáltatások üzleti modelljének működéséhez szükséges infrastruktúrát vette igénybe az NSA. A legtöbb oldal az eladott reklámokból él. A Google azért tud világszínvonalú ingyenes alkalmazásokat adni nekünk, mert ömlik be a pénz a hirdetési bizniszből. Az idei év arról szólt, hogy megrendült a bizalom az amerikai felhőszolgáltatókban. Még nem számolták ki pontosan, de mindenki azt várja, hogy a bizalomvesztés az üzleti eredményekben is jelentkezik. Akár értékké is válhat, ha egy szolgáltatás drágább, viszont a remek adatvédelmi törvényekkel rendelkező Németországból működtetik. A legutóbbi kiszivárogtatás nem csak a felhőcégek hírnevének tett rosszat. A pénzkeresésre szolgáló technológiára akaszkodott rá az NSA. Ezt a helyzetet nem lehet egyszerűen megoldani.