A gonosz elűzéséről szólt a hangos szilveszteri ünneplés

Fotó: AFP / Filip Singer

-

Ostorcsattogtatás helyett petárdákat és dudákat használnak.


A gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások, ennek szól a zajos ünneplés - mondta a Debreceni Egyetem néprajzkutatója az állami tévében. Lovas Kiss Antal szerint a népszokás gyökerei nem ismertek, de az év végi ünneplés e jellege a mai napig megmaradt. Ma petárdával, tűzijátékkal, dudával keltenek zajt, korábban ostort csattogtattak.

A sajátos ünnepi szokások közé tartozik a hajdúszoboszlói csergetés, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.

Lovas Kiss Antal említette az egész évre szerencsét biztosító újévi szokásokat. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például újév napján kerülendő a veszekedés a családtagokkal. Csirkét és halat pedig azért nem esznek, mert az előbbi "elkaparja a szerencsét", az utóbbival pedig "elúszik a szerencse".