A gitárzenéből kiveszett, az Elbow visszahozta

Fotó: AFP / BEN STANSALL / AFP / BEN STANSALL

-

HÁTTÉR

Március tizedikén jelent meg az Elbow nevű brit rockbanda hatodik albuma The Take Off and Landing of Everything címmel. És hogy miért különleges az Elbow? Mert gyakran zenekari kísérettel hangszerelt dalaikkal képesek elbűvölni közönségüket. És hogy miért menő az Elbow? Mert van saját sörmárkájuk!


A Bury külvárosában 1997-ben alakult öttagú együttes Anglia egyik legsikeresebb alternatív és indie-zenekara: az első öt stúdióalbumuk top15-ös volt Nagy-Britanniában, hét daluk pedig felkerült már a negyvenes brit toplistákra. Díjakat is nyertek már: The Seldom Seen Kid című albumukért 2008-ban átehették a Mercury Music Awardot, 2009-ben pedig az Elbow volt az év együttese a Brit Awardon. A rendkívül könnyen felismerhető fizimiskával rendelkező énekes-frontember, Guy Garvey középsuliban találkozott Mark Potter későbbi gitárossal, 16 évesen kezdtek együtt zenélgetni, ebből nőtte ki magát az Elbow, amely a harmadik neve az öttagú bandának. És hogy miért a magyarul könyököt jelentő szó? Egy sorozat, a BBC-n futott Az éneklő detektív miatt, amelyben Philip Marlow – aki nem azonos Raymond Chandler Philip Marlowe nyomozójával – egyszer azt mondta, hogy az elbow az angol nyelv legérzékibb szava.



Egyetemes baki a Universaltól

Ez az érzékiség az együttes zenéjében is megmutatkozik, de ez nem volt elég a Universal kiadónak, hogy felismerje az Elbow-ban rejlő lehetőségeket. Az együttes ugyanis az Island Recordsszal szerződött, elkészítette első albumát, ám eközben az Islandet megvette a Universal, amely kitette az Elbow szűrét, így az album megjelenése váratott magára. Három EP-t csak ki tudtak adni a független Ugly Man Records révén, játszotta is őket szépen a BBC 1-es rádiócsatornája. Így jött a második lemezszerződés a debütáló albumra (Asleep in the Back), amelyet több díjra is jelöltek. A lemezről lemezre fejlődő srácok ügyesen használták fel a saját előképeiknek tartott zenekarok zenei fogásait úgy, hogy muzsikájuk mégsem tűnik koppintásnak.

„Szerintem rendkívül unalmas és rövidlátó, ha egy együttes egyfajta hangzáshoz ragaszkodik minden dalában.”

A Genesistől sokat tanultak

Na de kik ezek az elődök? Különböző interjúkban elmondták, hogy a legnagyobb hatással a Genesis, a Talk Talk és a Radiohead zenéje volt rájuk. „A Genesis fevételein nőttem fel. Úgy tanultam meg harmóniákat írni, hogy Peter Gabrielt hallgattam” – mondta Garvey 2008-ban a New York Daily Newsnak. Másutt meg egyszer kijelentette: „A Radiohead nélkül nem lenne Elbow”. A Talk Talkot hallgatva pedig – saját bevallásuk szerint – dinamikai képességekre tettek szert.

Hangerődinamika!

De mégis mitől nagyszerű az Elbow zenéje? Attól, hogy nemcsak szimpla gitárzenét játszanak, hanem rengeteget merítettek a komolyzenéből. Egyrészt előszeretettel nyúlnak a zongorához, amiegyszerre teszi nyugodttá és előkelővé a zenéjüket. Másrészt az Elbow gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy egy komplett kórussal támogatja meg zenéjét, ez az előzőekhez hasonló hatást eredményezi, kiegészülve azzal, hogy némely daluk így olyan monumentális, mint egy komolyzenei kórusmű.


Harmadrészt pedig ugyancsak a klasszikus zenéből merítettek, amikor a hangerőkülönbségekkel kezdtek kísérletezgetni. „A hangerő dinamikája alapvető eleme a klasszikus zenének, de a gitárzenéből kiveszett” – mondta Garvey a már korábban említett NY Daily News-interjúban. Nos, az Elbow megpróbálja visszahozni ezt a gitárzenébe. Egyébként koncerteken is pompásak, új albumukkal például angliai, egyesült államokbeli és európai turnéra is indulnak, Magyarországhoz legközelebb két német fesztiválon járnak majd június végén. És hogy milyen az Elbow-koncertélmény? Erről tanúskodik a Live at Jodrell Bank című tavalyi koncertalbumuk is:


„Egy albumnak az a feladata, hogy egy utazásra vigye az embereket.”

Yoko Ono is bírja őket

Az új album (The Take Off and Landing of Everything) a korábbiakhoz hasonlóan több különböző hangulatú és hangszerelésű dalt tartalmaz. Az első EP és klip viszont nem a címadó dalból, hanem a New York Morning című szerzeményből keletkezett. A dalhoz tartozó érzelmes videó arról szól, hogyan talált egymásra két zeneszerető ember.


„That’s what I do with my money: buy gas and go see bands” („Ezt csinálom a megkeresett pénzemmel: benzint veszek belőle, és koncertekre járok”) – mondta a klipben szereplő hölgy, és ez jól le is írja a videó hangulatát. A dalban ugyanakkor a néhai John Lennon kedvesét, Yoko Onót is megénekelték:

„Oh, my giddy aunt, New York can talk, It’s the modern Rome and folk are nice to Yoko.” 

Yoko Ono nyílt levélben köszönte meg Garvey-éknek, hogy megemlítették, kellemes időtöltést kívánt nekik a Nagy Almában. Garvey egyébként az Independentnek elmondta, hogy a New York-i taxisofőrök – és a város – miatt újult meg ő maga és dalszerzése is.

Charge sör

-


Nem sok olyan együttes van, amely saját sörrel büszkélkedhet, az Iron Maiden például ilyen: The Trooper című dalukról nevezték el sörüket. Az Elbow talán mégnáluk is menőbb, hiszen ők már a második sörüket készíttették el: az elsőt még a Build a Rocket Boys című albumuk promózására főzték, a másodikkal pedig a friss album eladásait támogatnák meg.


Az albumon szereplő Charge című dalról elnevezett új Elbow-sör Guy Garvey frontember szerint fűszeres amerikai ízű, de tradicionális brit ale fajtájú. Ha valaki igazán ínyenc, akkor az igényes emberek zenéjét a hozzá tartozó sörrel együtt fogyasztja.