A franciák elégedetlenek Macron első félévével

Fotó: MTI/EPA/POOL / Etienne Laurent

-

Leginkább az elnök külpolitikáját és a lakhatási adó eltörlését támogatják.


A franciák alig 35 százaléka elégedett Emmanuel Macron elnök első féléves tevékenységével. 59 százalékuk elégedetlen vele, hat százalékuknak pedig nincs véleménye – olvasható a Harris Interactive közvélemény-kutatásában. A reprezentatív felmérés szerint a tavaszi elnökválasztás első fordulójában Macronra szavazók 80 százaléka, és a jobboldali Francois Fillon táborának pedig 51 százaléka elégedett a köztársasági elnök eddigi politikájával.

Viszont a szocialista választók alig 20 százaléka, a két radikális tábornak, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Front és Jean-Luc Mélenchon pártja, a radikális baloldali Lázadó Franciaország választóinak pedig csak 18 százaléka támogatja Macron politikáját.

A franciák szerint az elnöki politika a vagyonosabb rétegeknek kedvez: 63 százalék szerint a kormánypolitikával a felsőbb rétegek járnak jól, hét százalék szerint a középosztálynak kedvez, míg 21 százalék szerint egyik réteget sem részesíti előnyben Macron.

A megkérdezettek 45 százaléka szerint a kormánypolitika egyszerre jobb- és baloldali, 41 százalék szerint jobboldali, míg a választók alig 5 százaléka érzékeli baloldalinak.

A franciák leginkább Macron külpolitikáját támogatják, 51 százalék szerint az elnöknek a korábbiaknál jelentősebb súlyt sikerült biztosítani Franciaországnak a nemzetközi színtéren, de csak 49 százalék szerint tudja az államfő szavatolni az ország biztonságát. Abban, hogy sikeresek lesznek a reformok, a franciák 44 százaléka hisz, s csak alig 27 százalék bízik abban, hogy javulni fog az emberek vásárlóereje.

A belpolitikai intézkedések közül a legnagyobb támogatást a lakhatási adó eltörlése élvezi, ezzel a leginkább elégedett a megkérdezettek 52 százaléka. Az új terrorelhárítási törvényt a franciák 25 százaléka jelölte meg Macron első intézkedései közül a legkielégítőbbnek, az egyetemi felvételi reformjára 24, a munkajogi reformra pedig 19 százalék szavazott.

Az IFOP közvélemény-kutatása szerint a franciák a kormánytagok közül leginkább Laura Flessel sportügyi miniszter munkájával elégedettek, támogatottsága 68 százalékos. Őt 59 százalékkal Jean-Yves Le Drian külügyminiszter és 57 százalékkal Frédérique Vidal, a felsőoktatásért felelős tárca vezetője és Marlene Schiappa, a nők és a férfiak egyenjogúságáért felelős államtitkár követik. Edouard Philippe miniszterelnökkel a franciák 54 százaléka elégedett.


Ideje, hogy eltűnjön

Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap egykori főigazgatója üdvözölte Macron pártok feletti politikáját. Azt mondta, hogy a francia Szocialista Pártnak – amelynek maga is tagja – "nincs jövője", és "itt az ideje, hogy eltűnjön".

A szexuális botrányai miatt a közélettől 2011 óta visszavonult volt francia pénzügyminiszter a tavaszi választások óta először kommentálta a francia belpolitikát. Egy marokkói konferencián azt monda, hogy "a PS-nek nincs jövője, és ez jó dolog".

"Macron elnökké választása földrengést okozott a francia politikai életben. Szomorúan mondom, de az az igazság, hogy a pártom nem tudta a globalizációt kezelni, nem tudott átalakulni, miközben a világ átalakult, ezért eljött az idő, hogy eltűnjön, és más erők jelenjenek meg" – mondta a volt IMF-vezér.

Strauss-Kahn szerint a francia elnök "meglepően jól csinálja" a dolgát. "Macron se nem baloldali, se nem jobboldali. Azt szeretném, ha baloldali és jobboldali is lenne egyszerre. Meggyőződésem, hogy a jobb- és baloldal továbbra is létezik, hívhatjuk, ahogy akarjuk, de a demokratikus országokban vannak konzervatív és progresszívabb erők, és jó dolog, hogy az ország érdekében időnként, ahogy most Macronnál, együtt tudnak működni" – mondta. Szerinte Franciaország jelenleg "nagy átalakuláson" megy át.

Ha Macron "megragadja a szerencséjét, akkor öt év alatt nagyobb változásokat idézhet elő Franciaországban, mint amilyenek az elmúlt harminc évben történtek" – mondta Strauss-Kahn.

Macron győzelme óta a PS teljesen szétesett. Az 577 fős nemzetgyűlésben – ahol korábban abszolút többséggel rendelkezett – jelenleg 31 képviselője van, az állami támogatás megcsappanása miatt kénytelen volt eladni a székházát, és munkatársainak mintegy felét elbocsátja.