A film, amely megszeretteti önnel a bohócokat

Fotó: / Varnai Peter / / Varnai Peter

-

Bekerült a horvátországi Opuzen Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába az a film, amely Magyarország talán leghíresebb bohócáról és bohócdoktoráról szól. Balogh László, azaz Dr. Lala története más színben tünteti fel a bohócokat: nincs fárasztó humor, olcsó poénok, csak egy nagyon emberséges film.


A filmfesztivál hivatalos programjába 435 alkotással neveztek, de csak 24-et válogattak be. Ebbe a huszonnégybe került Lala bohóc története is. Halász Glória második egész estés munkája egyedüli magyar alkotásként szerepel Opuzenben. Bevallom, nem fűz a bohócokhoz semmilyen érzelem. Már gyerekként is unalmasnak tartottam őket. Béna csetlés-botlás, unalmas lufifigurák, idegesítő sípolás, azaz semmi jót nem találtam bennük. Később a bohócdoktorságot már értelmes hivatásnak tartottam, izgalmasabbnak, mint a kétszáz ember előtti bénázást, de a kórházakban, gyerekeknél vizitelő bohócokról is azt gondoltam, hogy ugyanazt csinálják, mint a cirkuszban, csak kisebb közönség előtt. A Dr. Lala azonban sokkal több réteget hánt le a mesterségről: nem csak zsonglőrködésből áll a világ.



Balogh László, azaz Lala teljes bohócpályáját követhetjük végig a kezdeti tévés szerepléstől indulva (egy ország gyerekei nézték őt vasárnaponként a Cigánykerék című műsorban) a svájci Circus Montiban való vendégszereplésen át a gyerekeket látogató bohócig. Mindeközben pedig arra mutat rá a film, hogy úgy van szüksége a gyakran tragikus sorsú gyerekeknek a hetente érkező bohócra, mint egy pohár vízre. Persze, Dr. Lala is hajtogat pudlikutyát lufiból, de mindeközben beszélget a gyerekekkel, értelmes dolgokról is. Hogy csak a kamera kedvéért, vagy valójában is, azt nem tudhatjuk, de leül az ágyra melléjük, kérdezi őket az állapotukról, hogy érzik magukat. Nem sajnálkozik, de nem is bagatellizálja el a sokszor komoly betegséggel küzdő gyerekek helyzetét. Jóbarátként megy látogatóba, és teli van reménnyel az aggodalom helyett. Dr. Lala nem ismeri a lehetetlent, szerinte akármilyen kemény küzdelemről is van szó, csak pozitív lehet a végkimenetele. Hát ilyennek kell lennie egy bohócdoktornak, normálisnak.



Mindeközben a film nem a port-katéterre vagy kemoterápiára váró gyerekekkel adja el magát, nem a szánakozásunkkal akarja összekalapozni rá a nézettséget. A középpontban végig a bohóc áll: Dr. Laláról a vidéki félsikerű haknizástól kezdve a pénzhiányon át a sminkelési trükkökig minden fontosat megtudunk. Legfőképpen azt, hogy hosszú évek után a Magyar Bohócok a Betegekért Alapítványt mindegyik pályázaton elutasították, így a bohócdoktorok egyáltalán nincsenek biztonságban. Halász Glória dokuja nem csapja le a könnyű labdát: érzelgősségtől mentes, finoman szarkasztikus, erősen ajánlott alkotásról van szó.