A Fidesz kivezetné a lakáscélú devizahitel-szerződéseket

Fotó: Fotó: Zagyi Tibor / Fotó: Zagyi Tibor

-

Egy helyen az összes reakció az Alkotmánybíróság (Ab) devizahiteles határozatára. Fidesz bejelentette: ha ők nyerik a választásokat, akkor teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket. Varga Mihály üdvözli a döntést, amely szerinte a kormány eddigi lépéseit igazolja. A Liberálisok szerint viszont a problémára nincs jogi megoldás, a Jobbik pedig még a választás előtt rendezné a kérdést.


Jogalkotás csak választás után

A kormánypártok üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, de a jogalkotáshoz megvárják a Kúriát. Ez viszont csak májusban várható, miután a Kúria meg az Európai Bíróságra vár árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás ügyében. Tehát ha jogszabályt változtatnak, azt már csak a következő parlament teszi meg.

Az Alkotmánybíróság szerint a korábban megkötött szerződések meghatározott körülmények között módosíthatók, minden fél érdekeit figyelembe kell venni. Az Alkotmánybíróság döntéséről részletesen itt olvashat.

Gulyás Gergely azt mondta, a Kúria döntése után nagyjából egy hónappal már a Ház elé kerülhet a szükséges javaslat. A politikus szerint egyébként már nincs mire várnia a Kúriának.

Ha kormányon maradnak, kivezetik a lakáscélú jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket. Szerinte olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek, de a devizahitelesek nem járhatnak jobban azoknál, mint akik forintban adósodtak el. Arról nem beszélt, hogy a módosításból adódó terheket kinek és milyen arányban kell viselnie, bár fő szabály szerint ez jórészt a bankokat terheli. (A végtörlesztésből adódó veszteség egy részét leírhatták a bankadóból.)


Baloldal: a kormány kezében a megoldás kulcsa

Bárándy Gergely szerint az AB határozat alapján az Orbán-kormány eddig is segíthetett volna a devizahiteleseken, ehelyett menekült a probléma elől, megpróbálta a megoldást áthárítani a Kúriára, az Alkotmánybíróságra és európai fórumokra.

Az MSZP-s politikus szerint a devizahitelesek problémáira a forint erősödése lehet a megoldás, amihez viszont vissza kell szerezni a piacok bizalmát. A Demokratikus Koalíció alelnöke, Molnár Csaba szerint nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó, a kormány szerinte „fölöslegesen húzta az időt.”


Varga: az Ab döntése a kormányt igazolja

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az Ab döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, hiszen a kabinet eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon. Hozzátette: három héttel az országgyűlési választás előtt valószínűleg nem lesz már parlamenti ülés, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban törvényt alkossanak. A tárcavezető is azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab határozatát a Kúriának is értékelnie kell, majd ezt követően meg kell hoznia azokat a döntéseket, amik ahhoz kellenek, hogy a törvényhozás foglalkozni tudjon a kérdéssel.


A Jobbik még a választás előtt rendezné az ügyet

A Jobbik szerint gyáva felelősségáttolás, hogy a kormány a következő ciklusra hagyná a probléma megoldását. Az ellenzéki párt ezzel szemben az Országgyűlés azonnali összehívását kéri a devizakárosultak helyzetének rendezésére. Z. Kárpát Dániel az Alkotmánybíróság döntésével összefüggésben úgy értékelt: szűkíti a mozgásteret, hogy noha utólag be lehet avatkozni a devizahiteles szerződésekbe, de csak az eddigi bírósági gyakorlat figyelembe vételével. A Jobbik nem ért egyet azzal, hogy a bankok és a károsultak érdekei között "lavírozni" kelljen.


LMP: az Ab az Országgyűlésre hárította a felelősséget

Az LMP véleménye szerint az Ab döntése áthárítja a felelősséget az Országgyűlésre, a parlamentet pedig arra kényszeríti, hogy a felelősséget visszahárítsa a bíróságokra. Az ellenzéki párt szerint a törvényhozásnak az lenne a feladata, hogy olyan egy jogszabályt készítsen, amelyik kimondja: nem felel meg a hitelintézeti törvénynek, hogy a devizaalapú hiteleket devizában vezetik. Ennek alapján az adósok az eredetileg felvett forintösszeggel, plusz a mindenkori alapkamattal, valamint az ilyen kölcsönök esetében szokásos marzszsal tartozhatnak. Az addig befizetett teljes összeget - függetlenül attól, hogy azt milyen jogcímen, például kezelési költségként kérték - a tőke és kamattörlesztésre kell fordítani.