A Fidesz belülről nem reformálható meg – Ángyán József-interjú

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Sorra írja jelentéseit a földbérlet-pályázatok gyanús ügyeiről a Fidesz lemondott államtitkára . Ángyán József kaparós sorsjegyhez hasonlítja a földpályáztatást – amit persze megcinkeltek. A magányos hős (aki a Tisztesség és Emberség Szövetségének alapítójaként már nem is annyira magányos) a helyi közösségek megerősítésével számolná fel a kétoldali maffiapolitikát. Interjú.


Ötödik jelentése nyomán nagy vihart kavart, hogy Lázár János rokona is rengeteg földhöz jutott Csongrád megyében. Ellenzéki pártok nyilvános pályáztatást és igazságos újraosztást követeltek. Most dolgozom a hatodik jelentésen, abban fog ez az eset szerepelni, mint ahogy valamennyi 2014. január 1-ig nyilvánosságra hozott pályázati eredmény is. Az ötödik jelentésemben egyébként már az összes eredménnyel zárult pályázatot feldolgoztam. Bitay Márton államtitkár ugyanis folyamatosan azt ismételgeti, hogy én csupán mintát veszek és csúsztatok. Az erre általa példaként hozott Bács-Kiskun megyében sem a kihirdetett pályázati eredmények 6 %-át dolgoztam föl, hanem az NFA (Nemzeti Földalapkezelő – a szerk.) ezidáig csupán a meghirdetett pályázatok 6%-a esetében volt képes eredményt hirdetni, amelyeket 100 %-ban feldolgoztam. Ha az összeset fel tudja dolgozni, akkor itt azért átláthatóbb volt a pályáztatási folyamat, mint a trafikügyben, nem? Egyáltalán nem. A pályázatok titkosak, egymásét sem láthatják a jelentkezők, és azt sem tudjuk, hogy hányan pályáztak. A meghirdetés és a végeredmény nyilvános, közte semmi. Indoklást sem kapnak az értesítésben a vesztesek, csupán annyit, hogy „ön nem nyert, volt jobb ajánlat”. Ezért mondtam, hogy a kaparós sorsjegyekéhez hasonlít a megoldás. Az NFA köteles ugyan feltenni a honlapjára a pályázati felhívást és a nyertesek névsorát, ám ez a kettő külön adatbázisban van, nehezen összehozhatók. Arról már nem is beszélve, hogy azonos érdekeltségek tagjai gyakran magánemberként, valamint rokonaik, közvetlen hozzátartozóik és különböző cégeik révén is pályáznak és nyernek... Ezt honnan lehet kideríteni? Részben a céginformációs adatbázisokat kell megnézni; ez eleve elég nagy munka. Másfelől kapok helyi információkat: helyben mindenki ismer szinte mindenkit. Látják, hogy ténylegesen kik művelik a földeket, és pontosan tudják azt is, hogy ki kinek a rokona vagy kapcsolata.


-


És mi a helyzet az ominózus Csongrád megyével? Már az ötödik jelentésben is feldolgoztam a Csongrád megyei adatokat, ám szeptemberig sokkal kisebb területen, 1195 hektáron hirdettek csupán eredményt. Ebből egy tőkés társaság, a Héjja Testvérek Kft. vitt el 1014 hektárt. Ez az addig bérbe adott csongrádi terület 85 százaléka. Ez azonban nem csak erre a megyére jellemző. Általánosnak mondható, hogy néhány nagy elviszi a föld zömét, sok-sok átlagjavító „alsóházi” nyertesnek pedig szétszórják az aprólékot. Így kijön az a szép 20 hektáros átlag, amit a miniszter úr is szokott emlegetni. Amikor az arányokról beszélnek, akkor persze a nyertesek számát veszik alapul, nem az általuk megszerzett terület nagyságát, így a példaként felhozott Csongrád megye nagy részét bekerítő Héjja Testvérek Kft. ugyanúgy egynek számít, mint az a nyertes, aki 1-2 hektár földhöz jutott. Róluk lehet például azt állítani, hogy jogtalanul használják a kapott földeket? Nem jogtalanul, ha nem vesszük figyelembe, hogy már mennyi földjük van. A meglévő földjeivel együtt ugyanis összesen nem lehetne 1200 hektárnál több földje a nyertes pályázónak. Ők pedig már több mint háromezer hektáron gazdálkodnak, mégis megkapták az államtól ezt is. Ilyen értelemben, ha az összeszámítás működik, a joggal is ellentétes az ügylet, persze főleg erkölcstelen. Hiszen azt mondtuk, hogy a helyben élő gazdálkodó családoknak, a kis-, közepes egyéni gazdaságoknak adjuk a földeket 10-30 hektáros léptékben. Ehhez képest ezer hektárokat visznek el a nagy tőkés társaságok és magán nagybirtokok. Ráadásul a foglalkoztatási kötelezettséget is kivették a földtörvényből, köszönhetően a tőkés társaságok ellenállásának.


-


Tehát akkor a hatodik jelentésben lesz szó Lázár rokonáról. Igen, és ez nem Lázár Jánosnak szóló kitüntetett figyelem, hiszen ebben a hatodik jelentésben is valamennyi 2014. január 1-ig kihirdetett eredményű földbérleti pályázatot – köztük az államtitkár úr anyai nagybátyja, Gyapjas Károly által vezetett Gorzsai cégcsoport eredményeit is – részletesen és dokumentáltan feldolgozom. Úgy tűnik egyébként, hogy még a választások előtt ki akarják osztani az összes mobilizálható állami földet: jobb, ha már mindenki birtokon belül van. Január elsejéig Csongrád megyében 9.940 hektár talált bérlőre, a föld zömét pedig három nagy játékos vitte el. Köztük van a Gorzsai cégcsoport is, ami az egykori Gorzsai Állami Gazdaság privatizációja során keletkezett. A Zrt. fogja össze a cégcsoportot, de pályázott a Takarmánytermelő Kft-jük és a Paprikatermesztő és Értékesítő Szövetkezetük is. Utóbbiról mondja Lázár, hogy a paprikatermesztés 40 százalékát összefogja. Ez azonban csak a mezőgazdaság koncentráltságára utal. A gorzsaiak elvitték a megyében bérbe adott terület 14 százalékát, 1361 hektárt. Ez helyből az 1200 hektár fölött van, miként pl. Fejér megyében a csákváriak vagy Mészáros Lőrinc által kapott föld is. A már említett Héjja Testvérek Kft. és a Gorzsai cégcsoport így összesen elviszi a megyében kiosztott terület negyedét. Héjjáék ezen felül pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 107 db állami földrészletet is bérelnek. Ezek összterülete és egyéb jellemzői nem is tudhatók, mert az NFA a területre vonatkozó és a szerződési feltételeket illető információkat nem hozza nyilvánosságra. Egyébként Lázár János becsületére legyen mondva, hogy ő – szemben Budaival - legalább nem tagadta meg a nagybátyját. Budai Gyula ugyanis a Polgári Törvénykönyvre hivatkozva nem ismerte el, hogy az egyik borsodi és szabolcsi fő nyertes, Gerzsánszki Lajos a rokona lenne, miközben nővérének fiához ment hozzá Gerzsánszki lánya. Budai pert is indított emiatt, amit persze elveszített. Több feljelentés is született a jelentései nyomán. Következményük lett már azon túl, hogy mondjuk Lázár magyarázkodni kényszerült? A feljelentések közül több ügyészségi vagy nyomozati szakaszban van, néhány azonban már eljutott a bírósági szakaszba is. Sőt a borsodi Kanyok Attila esetében első fokon már elmarasztaló ítélet is született. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy az eljáró hatóságok finoman szólva nem sietik el a dolgot, és nyilván nem ösztönzi a kormány sem, hogy igyekezzenek.


Az összes Magyarországon eddig bérbe adott föld hat százalékát felcsútiak vitték el!

Hol a legrosszabb a helyzet az országban? Fejér megye az általam elsőként feldolgozott és ma is az egyik legszembetűnőbb „állatorvosi lova” az állami földbérleti rendszernek: ott is koncentráltan néhány nagy érdekeltség győzedelmeskedett, és persze Felcsút pályázói különösen sokat nyertek. Az összes Magyarországon eddig bérbe adott föld hat százalékát felcsútiak vitték el! Két módon adnak amúgy földet bérbe: pályáztatás és megbízási szerződés útján. A legnagyobb halak utóbbiak közt vannak: mindenki kap így földet, akinek adni akarnak, hiszen a megbízási szerződéses forma teljes egészében titkos. Időközben egy bírósági döntés kapcsán persze a megbízási szerződéseket illető adatok közül néhányat kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni. Azt például, hogy kikkel van az államnak szerződése és mely településeken? Ezen a listán szinte kizárólag nagy tőkeérdekeltségeket találunk. A pályázatok így csak a jéghegy csúcsát jelentik, a „víz alatti részről” nagyon keveset tudhatunk. Az LMP-s Lengyel Szilvia szerint a mostani eljárás a 2010 előtti MSZP-s gyakorlatot folytatja. Ezzel egyetért? Miben látja a fő különbségeket? Nagyon hasonló a kettő, inkább csak klientúra-csere zajlik. A lényeg nem változott: nagy tőkés társaságokat és magán-nagybirtokokat részesítenek előnyben. A retorika más: szavakban a Fidesz azt állítja, hogy inkább a kis- és középvállalkozásokat támogatja. Közben elveszi az egyik nagy tőkeérdekeltségtől, nagygazdaságtól a földet és odaadja egy másik, ugyanilyen nagy gazdasági érdekcsoportnak. És ez a gazdasági háttérhálózat finanszírozza az egész politikai terepet. Nekem úgy tűnik, hogy az MSZP és a Fidesz körüli két nagy politikai tömörülés ugyanannak a gazdasági maffiahálózatnak a kiszolgáló „délelőttös és egy délutános műszakja”. Ez látszik például az agrártámogatásoknál is: az agrárkasszából legtöbbet kiemelők listájának élén egymást váltogatják az úgynevezett „Fidesz-közeli” és „MSZP-közeli” nagy tőkeérdekeltségek. 2011-ben a Csányi és a Simicska-Nyerges érdekeltségek vezettek, utánuk viszont Leisztinger Tamás következett. E három érdekkör mindemellett tízszer annyi forrást szerzett meg az agrár- és vidékfejlesztési kasszánkból, mint amennyi ugyanezen közös kasszából a tanyafejlesztési programra, a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak jutott. A oligarchák valóban belakták az államot, és - miként a Transparency International elemzése is leírta - a korrupciónak egy fejlettebb szintje alakult ki: nem „megkenik” a hivatalnokot, hanem beteszik döntéshozó pozícióba a saját emberüket. Gőgös Zoltán és az MSZP viszont most igazságosabb földosztást követel, és azt ígéri: ha győz a választásokon, újraosztja a területeket. Reálisnak látja ezt? Nem hiszek ebben: csupán „klientúra-visszacsere” történne. Mindkettő a tőkés nagybirtokot támogatja, csak a Fidesz újabban ezt szemérmesen „agrár-középosztálynak” becézi. Majdnem mindegy, hogy melyik kormányoz: magát az államot kellene levenni a háttérmaffiáról.


Az MSZP és a Fidesz körüli két nagy politikai tömörülés ugyanannak a gazdasági maffiahálózatnak a kiszolgáló „délelőttös és délutános műszakja”.

Amikor a MAGOSZ képviseletében Gyurcsány Ferenccel tárgyalt, mégis csak három hét alatt sikerült elérnie, hogy a kormányfő aláírja 38 pontos követelésüket. Most azért kevésbé van esély ilyen gyors sikerre, ha jól gondolom. Igen, valóban ügyesebb ez a társaság. Gyurcsányék ehhez képest kóklerek voltak. Az a nyomás, amit az ezer traktor jelentett Budapesten, rákényszerítette őket az aláírásra. Ráadásul közeledett március 15., és emlékeim szerint Lendvai Ildikó nagyon nyugtalankodott, hogy mi lehet itt ebből még. Úgyhogy jött haza külföldről Gyurcsány, és a repülőgépről már úgy szedték le, hogy ezt a megállapodást alá kell írnia. A mostani társaság ezzel szemben behozta a kormányba a gazdatársadalom korábbi érdekképviseletét, a MAGOSZ-t – Jakab Istvánt, Győrffy Balázst, Budai Gyulát. Kinek jutna eszébe közülük szervezkedni? A kisgazdákat is „becsatornázták”: ott van Turi-Kovács Béla, a miniszterelnök így kijelentheti, hogy a kisgazda-programot hajtják végre. - - Mi a helyzet a mostanában mozgolódó kisgazdákkal? Melyik kisgazda alakulatra gondol? Legalább három-négy kisgazdapártot látok ugyanis, és mindegyik azt állítja magáról, hogy ő az igazi. Vannak köztük olyanok, akiket a mai kormányzati politika „beszippantott”, vannak köztük kifejezetten szélhámos karrieristák, de vannak tisztességesnek tűnő alakulatok is. A földből élőkben pedig még mindig él a tisztességes kisgazdaérzület, csak nincs, aki kellő erővel képviselje őket. Azt mondta korábban a földbérletek kapcsán, hogy „elveszítjük a vidéket”. Jelenleg viszont úgy néz ki, a Fidesz semmit nem fog elveszíteni. Mitől lehet a kormány még mindig ilyen sikeres? Azért várjuk meg, mi lesz a végeredmény. Azt szokták mondani, hogy nem a közvélemény-kutatásokat, hanem a választásokat kell megnyerni. Rezsicsökkentés ide vagy oda, egyszer eljön az igazság pillanata, ha a szemek kinyílnak, ha a tisztességes emberek tömegesen rájönnek, hogy mi is történik velük, hogyan mennek tönkre, miközben egy szűk csoport elképesztő vagyonokra tesz szert. Ez hosszútávon tarthatatlan, mert szétszakad a társadalom, ami törvényszerűen robbanáshoz és változáshoz vezet. Ezt példázzák Dél-Amerika társadalmai. Ott is jobban járt volna a szűk zsákmányszerző elit, ha nem olyan mohó, és nem „rágja csontig” az embereket, a családokat és a helyi közösségeket.

Én nem is hallgatom meg, amit Gyurcsány, Bajnai és társai mondanak. Teljesen értelmetlen, amiről beszélnek. A két oldal ugyanaz, csak más retorikával adja el ugyanazt, képviseli ugyanazon körök érdekeit, a régiek pedig csupán vissza szeretnének kerülni a hatalomba.

Az ellenzéki összefogás azt hangoztatja, hogy az ország mindenek felett álló érdeke az Orbán-kormánytól való megszabadulás. Ön szerint is? Én nem is hallgatom meg, amit Gyurcsány, Bajnai és társai mondanak. Teljesen értelmetlen, amiről beszélnek. A két oldal ugyanaz, csak más retorikával adja el ugyanazt, képviseli ugyanazon körök érdekeit, a régiek pedig csupán vissza szeretnének kerülni a hatalomba. Teljesen reménytelen minden, ha a jövőben is ez a két oldal váltogatja majd egymást. A rendszert magát kell megváltoztatni, olyan képviselőket állítva, akik a helyi közösségüknek felelnek. Ez kötött mandátumot jelent persze, de nem a pártközponthoz, hanem az őket megválasztó és a törvényhozásba küldő közösségekhez kötöttet. Így persze nem lehet – képletesen szólva – száz törvényt átnyomni az Országgyűlésen egy hét alatt, mert nyilvános és tényleges viták, egyeztetések kell, hogy megelőzzék a döntéseket. De hát - ha jól értem - erről szólna a demokrácia és a közjót szolgáló állam. A jelenlegi rendszerben néhány „nagyfiú” a háttérből irányító körök igényei szerint eldönt mindent, a képviselőknek pedig csak annyi a dolguk, hogy megvalósítsák azokat. Ez jószerivel annyiból áll, hogy a bekiabálások alapján meg kell találniuk a helyes gombot a szavazógépen. De 2006-ban és 2010-ben még voltak illúziói a Fidesszel kapcsolatban, nem? Hogyne, azt gondoltam, hogy egy új világ első kormányához szegődöm, amely visszaveszi majd az államot és a közjó szolgálatába állítja. Komolyan azt reméltem, hogy a helyi gazdaságot és társadalmat erősítjük, a családokkal, a fiatalokkal és a helyi közösségekkel kötünk szövetséget, mint ahogy éveken át ezt ellenzékben hirdettük. Erre mit látunk? Stratégiai partnerségi megállapodásokat kötnek a globális és „nemzeti” multikkal, Szijjártó pedig szaladgál fel-alá a világban, hogy piacot szerezzen ezek termékeinek. Pedig hát a „magyar nemzeti tőke” is kiviszi a pénzt, sőt offshore cégeket alapít például Szingapúrban vagy más adóparadicsomban, hogy a hazai közterheket se kelljen viselnie. Foglalkoztatni sem ezek, hanem a ténylegesen hazai, helyi kis- és közepes vállalkozások fognak, mint ahogy az adatokból is egyre világosabban látjuk. Mégis ezt a néhány tucat nagy tőkeérdekeltséget tekinti az állam a stratégiai partnerének. Ennek jegyében történt az alaptörvény harmadik, földügyi módosítása is, melynek értelmében kétharmados törvény rendelkezik majd arról, hogy a mezőgazdaság teljes vertikumát a hét régiónak megfelelően szétosszák néhány tucat „integrátor” nagy tőkeérdekeltség között. A trafikügyhöz vagy a kaszinóügyhöz hasonlóan koncesszióba szándékozzák nekik adni a teljes mezőgazdaság integrálását, monopolhelyzetbe hozva ezeket az érdekeltségeket. Ezek lesznek a profitcentrumok, amelyek a teljes vertikum hasznát kiszívják a vidékből. Ez pont a fordítottja annak a szövetkezeti - az összefogást létrehozó családi gazdaságokhoz és helyi közösségekhez a hasznot visszaosztó - hagyományos hazai és európai modellnek, amiben megállapodtunk az induláskor. Tippem is van: a fentebb említett nagy családok lesznek az integrátorok. Az állami monopóliumot odaadják tehát saját döntési hatáskörben annak, akinek akarják. Ne legyen igazam, de például a tankönyvkiadásnál is arra gyanakszom, hogy a mostani államosítás egy ilyen koncessziós megoldás előkészítő lépése, és már megvannak azok az érdekeltségek, amelyek ezt a piacot is monopolhelyzetben megkapják.


Ángyán József

-


Kishantos ügye hogy áll jelenleg? Van még esély a megmentésére? Igen, hiszen a közhasznú, nonprofit szervezet a közjó érvényesítésének jegyében harcol a földjeiért szemben a zsákmányszerző magánérdekekkel. Ez adja a harc erkölcsi alapját. Az NFA egyelőre nem vette át, a központ vezetői pedig nem adták át a földet, hiszen nem volt az állam és a központ között semminemű átadás-átvételi elszámolás. Az NFA pedig addig törvényesen nem adhatja át az új bérlőknek a földet, amíg el nem számolt az előzőkkel, addig az előző bérlők vannak birtokon belül. Ráadásul a kishantosiak kilenc pontban összefoglalták, miért tartják törvénytelennek a földbérleti eljárást és birtokvédelmet kértek. A Greenpeace és több nemzetközi szervezet is részt vesz Kishantos mentőakciójában, a kormány pedig a választások előtt valószínűleg már nem indít újabb akciót. Ön kezdeményezte a Tisztesség és Emberség Szövetsége mozgalom indítását. Képes lehet ez majd egyáltalán hatékonyan nyomást gyakorolni a mindenkori kormányzatra? A mozgalom a nyilvánosság fórumainak otthona kell, hogy legyen. Az igaz beszéd, a nyilvánosság ereje kényszerítheti ki a változást. Ami pedig az országgyűlési választásokat illeti, szeretnénk a helyi közösségeket segíteni abban, hogy saját hiteles képviselőiket megtalálják, és a törvényhozásba küldjék. Őket a mozgalom támogatásával egyik alapító szervezetünk, a választási törvénynek megfelelő Élőlánc Magyarországért párt listáján kíséreljük meg bejuttatni az Országgyűlésbe. Megfelelő szabályok szerint huszonhét körzetben jelöltet kell tudni állítani ahhoz, hogy erre a helyi jelölteket tartalmazó listára országosan is lehessen szavazni, erre pedig jó esély van. Nem az a lényeg, amit egyes alakulatok fennhangon hirdetnek, hogy minden körzetben állítanak jelölteket. Mi is találnánk minden körzetbe embert, de nem ez számít, hanem az, hogy a helyi közösségekben van-e igény jelöltállításra. Várjuk és segítjük ezeket a közösségeket és jelöltjeiket. Előbb vagy utóbb persze mindenképpen véget kell vetni annak a rendszernek, hogy a pártközpont – képletesen szólva - odatesz egy pohár vizet a körzet asztalára, ráírja, hogy Fidesz vagy MSZP, aztán arra szavazhat, akinek erre kedve van. Tehát az LMP és a Jobbik sem vállalható alternatíva? Sok mindenben egyetértek velük, sokban nem, de a működés módjában található különbség miatt biztos nem tervezünk pártokkal szövetkezni. Miben nem ért egyet velük? Azzal a sokszor militáns hozzáállással például, amivel a Jobbik próbálja a saját nézeteit érvényesíteni. A nemzeti radikalizmus számomra tartalmi és nem formai radikalizmust jelent. Az EU-ból való kilépés szükségességében egyetért a Jobbikkal? Ők sem ezt mondják már, hanem hogy tárgyalásoktól kell függővé tenni a tagságot. Például a tőkeként jelentkező föld szabad áramlásától, amit hiba volt elfogadni annak idején. Bizonyos kérdéseket fel kell vetni az EU-ban, én is ezt mondom. És azt ellenzem, hogy az európai közösség a föderáció irányába haladjon. Konföderáció, az elképzelhető – bizonyos jogosítványokat vissza kellene venniük a nemzetállamoknak. Ha nem megy, akkor tényleg el lehet gondolkozni a kilépésen. Ez nem lenne életveszélyes? Nem hinném. Most is vannak olyan országok, melyek szépen megélnek az EU-n kívül is. Társult viszonyt is ki lehet alakítani. Ön kilépett, az olykor „Fidesz-renegát” Bencsik János bizonyos ügyekben nem a Fidesszel szavaz, mégis maradt a helyén. Neki több esélye van érvényre juttatni a saját álláspontját? Mi ketten – bár különböző alkatok vagyunk és más életstratégiát követünk – sok mindenben egyetértettünk és összekapaszkodtunk. Sok sikert kívánok Jánosnak, akit én változatlanul becsülök, és szeretném hinni, hogy az ő útja is sikerre vezethet. Szerintem azonban illúzió abban hinni, amit az úgynevezett „rendszerváltást” megelőző időszakban az MSZMP-vel kapcsolatban annyiszor hallottunk: „Be kell lépni, és belülről kell változtatni”. Hosszú ideig magam is belül kísérleteztem azzal, hogy visszafordítsam a „szekeret” az eredeti „néppárti” irányba, ám ma már úgy látom, hogy ez – akárcsak a MSZMP esetében – reménytelen vállalkozás. Orbán – mint hírlik – a frakció előtt önre célozva világossá tette, hogy „aki tisztességesen viselkedik, és megsebesül a csatatéren, azt kihozzuk, de aki nem, arra mi is lőni fogunk”. Erről a bajtársiasnak mondott mentalitásról mit gondol? Ezt jobb helyeken nem bajtársiasságnak, hanem egészen másnak mondják. Szicíliában például erről sokat tudnának mesélni. A bajtársiasság tisztességes ügyekre való szövetkezést jelent. Egyébként azt gondolom, hogy ez a gyulai kihelyezett frakcióülésen egy évvel ezelőtt elhangzott erős mondat nem is annyira nekem, mint inkább a többieknek szólt, és a feltétlen lojalitás megerősítését szolgálta. - -