A drága biztosításokat kivezetik a piacról

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A jegybank ajánlása után csökkentek a befektetési életbiztosítások költségei.


Átlagosan negyedével csökkentek az újonnan kínált befektetési életbiztosítások ügyfélköltségei a Nemzeti Bank januártól hatályba lépett ajánlásának köszönhetően. A termékpaletta a felére csökkent, a magasabb költségű befektetési életbiztosítások kiszorultak a piacról – mondta Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnöke.

Január 1-jén lépett hatályba az etikus életbiztosítási szabályok többsége, így az MNB ajánlása a befektetési (unit-linked) életbiztosításokról. Ez a termékek futamidejétől és az egyszeri vagy folyamatos díjfizetéstől függően 3,5-4,25 százalékban maximálta a teljes költségmutatót (TKM). Ezek az értékek a nyugdíjbiztosításnál korábban meghonosított mértéknek felelnek meg, további szigorítás azonban, hogy az eltérés lehetősége – megfelelő indoklás mellett – a korábbi 2 százalékról 1,5-re szűkült.


Eltűnnek a piacról

A biztosítótársaságok a 2015 végi 324 darab hazai megtakarítási jellegű biztosítás több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek a piacról – mondta az alelnök. A ma kínált termékeknél a biztosítók mindegyike, sőt az itthon működő fióktelepek és határon átnyúló szolgáltatók is az MNB által elvárt TKM-maximumok alá csökkentették költségeiket. Windisch szerint bő egy éve a rendszeres díjfizetésű konstrukcióknál még akár 13 százalék feletti költséggel is ajánlottak unit-linked életbiztosítást, míg az átlag 5-6 százaléknyi volt. A TKM-ek mértéke azonban mára már átlagosan 3-4 százalékra csökkent.

A költség mérséklődése és az MNB etikus koncepciójának további intézkedései révén az ügyfelek többet tudnak befektetni, ami a jegybank számításai szerint 10-15 százalékkal is növeli megtakarításaik értékét. Ez ma többévnyi átlagos hozamnak felelhet meg – mondta az MNB alelnöke.

Bár ez átmeneti bevételkiesést okoz a biztosítóknak, az ügyfelek bizalmának erősödésével tovább bővülhet a megtakarítási életbiztosítási piac. A bizalom növekedése révén ugyanis az ügyfelek nem mondják fel idő előtt életbiztosításukat. Ha a korábbi 6,4 éves átlagos megmaradási idő mintegy 8-10 évre nyúlna, a biztosítók megtérülése változatlan maradhat, és díjbevételük is nőne – mondta Windisch. Szerinte az etikus életbiztosítási szabályozás segíti, hogy a termékek a mai alacsony hozamkörnyezetben is valós többletet termeljenek.


Korlátozott jutalék

A jegybank ajánlása fellép a rejtett költségekkel szemben, és előírja a biztosítóknak, hogy az életbiztosítások megtakarítási és kockázati költségeit külön-külön, közérthetően mutassák be szerződéskötés előtt az ügyfeleknek.

A biztosítóknak tavaly óta közzé kell tenniük a megtakarításos biztosításaik TKM-jét. A TKM-számítás módszerét egyébként az MNB januártól több ponton szigorította. A biztosítási törvényben 2015-től korlátozták az életbiztosítási közvetítőknek kifizethető első éves szerzési jutalék mértékét, 2016-tól pedig a befektetések védelme érdekében kötelezővé tették a letétkezelő alkalmazását.

A januárban életbe lépett fogyasztóvédelmi törvénymódosítás szerint a különböző megtakarítási életbiztosítási költségek neveinek összhangban kell lenniük valós tartalmukkal. Emellett az újonnan kínált megtakarítási életbiztosításoknál a korábbiakhoz képest jóval nagyobb összeg jár vissza az ügyfeleknek, ha a szerződéskötés utáni 1-3 év után esetleg már visszakérnék életbiztosítási befizetéseiket.

Az MNB alelnöke szerint az életbiztosítások lejáratuk végére optimalizáltak, így folyamatos díjfizetésnél legalább 10 év, egyszeri díjas konstrukciónál 3-5 év a minimálisan javasolt megtakarítási idő.