A döntés elhalasztásáról döntöttek az EU-ban

Fotó: MTI/MTVA / OLIVIER HOSLET

-

Nem állapodtak meg az uniós tagállamok állam- és kormányfői a kedd esti csúcstalálkozójukon az Európai Unió új vezetőiről, hanem felkérték az Európai Tanács elnökét, hogy kezdjen konzultációt az újonnan alakuló EP-frakciókkal a személyi kérdésekről. Emellett a tagállamok vezetői közös konzultációt kezdenek az állampolgári bizalom visszaszerzéséért.


Ez utóbbi kapcsán is Herman Van Rompuyt, a tanács elnökét kérték fel a tagállamok, hogy olyan témákkal álljon elő, amelyekkel vissza lehet szerezni az emberek támogatását a hétvégi EP-választáson megerősödött euroszkeptikus pártokkal szemben. A személyi kérdésekben - elsősorban az Európai Bizottság új elnökét illetően - a konzultációk várhatóan több hétig tartanak majd, így leghamarabb a június végi nyári EU-csúcson lehet újabb érdemi lépést tenni a megállapodás felé. A vasárnap lezárult EP-választások után az Európai Tanácsnak az a feladata, hogy a választási eredmények figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk után minősített többséggel jelöljön elnököt az Európai Bizottság - az unió központi végrehajtó testülete - élére. A jelöltet az EP-nek kell majd megszavaznia egyszerű többséggel. A Bizottság elnökének megválasztása egyébként most először az EP feladata, eddig a Tanács döntött erről. Minderre őszig van idő, mert José Manule Barroso mandátuma októberben jár le. Az egyeztetés pedig nem egyedül az új bizottsági elnök személyéről zajlik, hiszen új ember kell Van Rompuy és Cathrine Ashton helyére is, vagyis az Európai Tanács elnöki posztjára és az EU külügyi főképviselői tisztére. És nem utolsósorban a bizottság biztosi posztjait is el kell osztani. A Bizottság elnökét nem az Európai Parlament, nem a frakciók, és nem is az európai pártok jelölik, hanem minősített többséggel az Európai Tanács (EiT), vagyis az EU tagállamainak vezetői. Az állam- és kormányfők többsége elvben azt a jelöltet támogatja, akit saját pártja is, hiszen a tagállamok vezetői egyben az ott győztes pártok képviselői – akik nem feltétlenül azonosak az EP-választások győzteseivel. Figyelembe kell azonban venniük az EP-választások eredményét, plusz az annak alapján kialakuló parlamenti erőviszonyokat is. Mivel a választásokon az Európai Néppárt szerezte a legtöbb EP-mandátumot, ezért elvileg az ő jelöltjük, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök lehet az első jelölt. Csakhogy az ő támogatottságáról még pártcsaládján belül is megoszlanak vélemények. Például Orbán Viktor magyar kormányfő még a választások előtt beszélt arról, hogy elutasítja az ő jelölését. A kormányfő kedden az EU-csúcs előtt már kicsit óvatosabban fogalmazva annyit mondott: nincs automatizmus a néppárt választási győzelme és a konkrét személyi javaslatok között, és mielőtt azok sorra kerülnének, lényegi kérdéseket kell tisztázni.