A devizahitelesek és a külföldi szavazók figyeljék az Alkotmánybíróság

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

-

Az Alkotmánybíróság (Ab) érintettség hiányában visszautasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet egy magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodó férfi nyújtott be annak érdekében, hogy levélben is leadhassa a szavazatát az április 6-i országgyűlési választáson. Hétfőn jön a a döntés a devizahitelekről.


A határozatnak a testület honlapján olvasható indoklása szerint a panasz benyújtója azért kezdeményezte levélben történő szavazásának engedélyezését, mert tartózkodási helyén, Luxembourgban nem működik magyar külképviselet. A panaszos először a Nemzeti Választási Irodához fordult a levélben szavazók névjegyzékébe történő felvétele érdekében, de az iroda elutasította a kérelmét, és ezt a döntést később a Fővárosi Törvényszék is helybenhagyta. A férfi ezt követően nyújtotta be indítványát az Alkotmánybírósághoz, ebben a választójogot és a diszkrimináció tilalmát sértőnek nevezte a levélben történő szavazás tilalmát a magyarországi lakhellyel rendelkezők esetében, és ezért ennek az alaptörvényi rendelkezésnek a hatályon kívül helyezését kérte. Az Ab határozatában azt állapította meg, hogy a panasz benyújtója érintettség hiányában nem kérheti a levélben történő szavazás feltételeinek alkotmányossági vizsgálatát, mivel a voksolás ezen módjával csak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők élhetnek. Az ígyírnánkmi.blog (amelynek szerzői az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok, és maga a beadványozó is közülük kerülhetett ki) az Ab döntésével összefüggésben azt írta: „Ez persze kicsit olyan, mint ha az ötvenes években az amerikai legfelsőbb bíróság azért utasította volna el egy afroamerikainak a kizárólag fehérek által igénybe vehető szolgáltatásokat támadó beadványát, mert hogy a támadott szabály csak a fehérekre vonatkozik, így a nem fehér bőrű afroamerikai panaszos nem érintett az ügyben.”

Jön a devizahiteles döntés is

Eközben Bitskey Botond, az Ab főtitkára arról tájékoztatott, hogy a testület hétfő délelőtt nyilvános határozathirdetésen ismerteti a kormány devizahiteles indítványával összefüggő döntését. A kormány november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben. A testület másfél hónappal ezelőtt kezdte el a határozattervezet megvitatását. A kormány két elvi kérdésre várja a választ: egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná. A kormány említ ugyan néhány példát, de az Ab-nek nem azt kell eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e. A kormány indítványának másik eleme az volt, hogy a devizahitel-szerződéseket lehet-e jogszabállyal módosítani. Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben a luxembourgi székhelyű testület a devizahiteles szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban vizsgálódik. A főtanácsnoki vélemény – amelyről korábban itt írtunk – már elkészült, ettől általában nem nagyon szokott eltérni a végleges döntés.