A csapatmunkára oktatást nem az egyetemen kellene elkezdeni

Bacsa László

a Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda igazgatója, a DEMOLA program vezetője

Egyre több egyetemista tervez már vállalkozást, ezt segíthetik az egyetemek inkubátorprogramjai, melyeken kialakul a közös gondolkodás, egymás megértése, s belekóstolnak, hogyan működhet egy startupvállalkozás.


A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem világszinten elismert: aki itt végez, biztos állásra számíthat akár itthon, akár külföldön. A hallgatók, illetve az ide felvételizni szándékozók nagy többsége munkavállalóként képzeli el a jövőjét. Stabil munkahelyet keres, hogy felépítse egzisztenciáját – legfeljebb utána kezd saját bizniszbe. Rögtön vállalkozni viszont kevesen szeretnének, az kockázatosabb, miközben a BME-s végzettséggel itthon is kiemelkedően magas jövedelem szerezhető.

A hallgatók jövőképe azonban változik az utóbbi években. 2010-ben kb. 1000 fiatalt kérdeztünk meg, mik a terveik – akkor még csak másfél százalékuk mondta azt, hogy szívesen vállalkozna. Mára ez az arány már inkább négy-hat százalékosnak mondható.

A Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda igazgatójaként éppen azóta, 2009-2010 óta dolgozom többek között azon, hogy összehozzuk azokat, akiknek ötleteik vannak, vagy szívesen kipróbálnák magukat éles projektmegvalósításokban. Segítjük őket, hogy vegyes csapatot építsenek, együtt alkossanak és feladatokat oldjanak meg együtt gondolkodva. Egy innovatív vállalkozás indítása ugyanis nem tanítható meg recept szerint, az olyan, mint a főzés – azt sem lehet csak könyvből megtanulni, hanem menet közben. Kulcskérdés a multidiszciplinaritás, amely, ha hatékony csapatmunkával párosul, hihetetlenül kreatív, innovatív megoldásokat eredményez. Sajnos keveseknek van csapatmunka-tapasztalata, melyet véleményem szerint nem lehet elég korán elkezdeni megtanulni, és nem az egyetemen kellene ezzel megismerkedni. Az egyes szakterületek képviselői félszavakból is megértik egymást, de más a helyzet, ha teljesen más tudományágról érkezettekkel kell együttműködni. Mi segítünk abban, hogy minél hamarabb közös szintre kerüljön a kommunikáció, amely ha megvalósul, csodákra képes.

Az ilyen kezdeti lépésekhez ad segítséget a DEMOLA program, amely egy volt gyárcsarnokból kialakított közösségi térben, a BME Innovációs Laborjában működik, a campus közepén. Itt a kisvállalkozástól a multinacionális nagyvállalatig vagy akár magánszemélyi kezdeményezésként is lehetőség van projektet kezdeményezni. Volt már rá példa, hogy hallgatói projekteket hirdettünk meg ilyen formában. Keressük a kihívásokat, a problémákat – legyen szó gasztronómiáról vagy épp mesterséges intelligenciáról, a skála nagyon széles –, melyek megoldására bárki jelentkezhet. A jelentkezőkből multidiszciplináris csapatokat alkotunk, akik mint egy minivállalkozás próbálják az optimális megoldást kidolgozni. Ezt a munkát támogatja a DEMOLA program, amelynek a végén a csapatok demózzák az eredményüket. A demót követően 30 napja van a partnernek, hogy eldöntse, kell-e neki az eredmény, és licencelje azt a csapattól, vagy sem, mely esetben a jogok maradnak a csapatnál. A projekt során elvégzett munka az esetek többségében oktatási tevékenységhez is kapcsolódik, így kreditpontot is kaphatnak rá a résztvevők.

Pár példa a lezárult projektekből:

Probléma: a szállítási és a tálalási idő túl hosszú. Megoldás: egyedi tálalóeszköz és szolgáltatási megoldás.

Probléma: nem lehet egy horgász minden pillanatban jelen, rosszak a látási viszonyok. Megoldás: egy szabadalmaztatott kapásjelző berendezés.

Probléma: automatizált tömegoktatási és motivációs eszköz kellene. Megoldás: egy mezőgazdasági oktatási applikáció koncepciója.

A Finnországból indult DEMOLA programba bármely egyetemről be lehet kapcsolódni. Budapest az elsők közt csatlakozott a ma már jelentősnek mondható hálózathoz, amely három kontinensen, 18 helyen működik jelenleg. Ez a konstrukció mindenkit nyertessé tehet: a modell egyben nagyon jó értékesítési csatorna is az egyetemi kompetenciák és kutatási-fejlesztési eredmények számára. A hallgatói csapatmunkán keresztül az ipari partnerek pedig megismerik az egyetemen megtalálható szakértelmet és kutatási infrastruktúrát is.

Menet közben, „védett” környezetben tanulható meg mindez: egy megfogalmazott, azonosított kihívás – legyen az akár egy társadalmi probléma – megoldásán egy újonnan összeálló csapat kezd el dolgozni, és minden egyes lépésüket „validálniuk” kell a partnerrel és a potenciális vásárlóval, azaz folyamatos az értékelés. A diákok újabb és újabb tapasztalatokra tesznek szert, ráléphetnek a siker útjára, de a bukás is benne van – és azokból is értékes tapasztalatokra lehet szert tenni. Az pedig még mindig magyar, illetve európai szemlélet – ellentétben az amerikaival –, hogy ha valakinek nem sikerült elsőre, azt bukottként azonosítják.

Az elsődleges cél a vállalkozói gondolkodásmód elősegítése, hogy végzősként képesek legyenek a hallgatók megteremteni a saját munkahelyüket és másokét is, akár azonnal, akár csak évekkel később. A vállalkozó nem azt jelenti, hogy valaki számlatömbbel rohangál, és a mobiltelefon az irodája. Gondolkodásmódról beszélünk, mely nagyon jól illeszthető akár munkavállalói szemléletbe is, ami az utóbbi időszak folyamatait figyelve egyre jobban előtérbe is kerül.


Tanítható-e a vállalkozószellem?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN