A családi pótlék és a családi adókedvezmény harcának története

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor / MTI/H. Szabó Sándor

-

A család éljen jobban és szülessen több gyerek – ebben mindig egyetértettek a politikai erők. Az eszközök azonban gyökeresen eltértek egymástól e cél elérésében. Összehasonlítottuk a jobb- és a baloldal családpolitikáját 2002-től napjainkig.


Magyarországon évtizedek óta csökken a házasságkötések száma és egyre kevesebb gyermek születik, s közülük is egyre kevesebben jönnek világra a hagyományos, tehát a házasságon alapuló családban. Egyre többen élnek viszont élettársi közösségben vagy úgynevezett csonka családban, ahol egyedül nevelnek gyermeket elváltan, esetleg tudatosan szingli szülőként, netán özvegyként. A családok szétesése és a népességcsökkenés az összes politikai szereplő szerint rossz, de ezen az állapotleíráson túl nincs akár egyetlen közös pont is, amiben egyetértene a két oldal. Így már abban az alapkérdésben is, hogy mi tekinthető családnak, komoly viták és küzdelmek voltak és vannak.

Fontos-e a papír? Jobboldal: Igen, Baloldal: Nem

A szocialista és liberális pártok válasza a vitás esetekre megengedőbb, például a házasságon alapuló családok számára nyújtott juttatásokat többnyire igénybe vehetik az élettársként gyermeket nevelő szülők is. A konzervatív pártok viszont részben szimbolikus gesztusokkal, részben a támogatások házassághoz kötésével megpróbálja „terelni” az embereket, hogy a hagyományos együttélési formát válasszák. Az új Polgári Törvénykönyvben például az élettársakat lényegében csak gazdasági partnerekként ismerik el. Erről részletesen a VS.hu cikkében olvashatnak. Még nem lehet tudni, hogy fordulatként értékelhető-e, de 2012-ben pár százzal több házasságot kötöttek (36 200), mint az előző évben (2011: 35 750); és valószínűsíthető, hogy így történt ez 2013-ban is, bár a múlt évi adatokból az utolsó két hónap még nem áll rendelkezésre. Az azonos nemű párok Magyarországon nem házasodhatnak össze. 2009-ben, az MSZP -SZDSZ koalíció idején viszont megalkották a „bejegyzett élettársi kapcsolatról” szóló törvényt, amelyben ezt az együttélési formát kizárólag az azonos neműek számára tették lehetővé. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság úgy értelmezte az akkori Alkotmányban is szereplő házasságot védő megfogalmazásokat, hogy annak ne támasszanak alternatívát, tehát csak azoknak lehessen „bejegyzett élettársi kapcsolata”, akik nem házasodhatnak. Ezt a törvényt a FIDESZ-KDNP sem módosította 2010 után.


-


3 gyerek az igazi

A kis családokkal, de még az igazán nagy családokkal sem foglalkoztak a vizsgált időszakban, tehát 2002-2006-2010-es ciklusokban a pártok. A juttatások összegét pedig általában a harmadik gyermek megszületéséig emelték gyermekenként, utána az már azonos szinten maradt, tehát a negyedik és a többi gyermek születését külön nem honorálták a kormányzatok. Ugyanakkor három gyerek alatt a legtöbb támogatás egyáltalán nem, vagy alacsonyabb mértékben jár: ilyen az utazási kedvezmény, gázár-, tankönyv- és közétkeztetési támogatás. De 3 gyerektől magasabb adókedvezményt vehetnek igénybe a családok és a családi pótlék összege is magasabb.

Családpolitika a kampányban

3 gyerekes családok kiemelt megkülönböztetése szimbolikus, nem váltható automatikusan szavazatra. A KSH népszámlálása szerint mindössze 220 000 családban nevelnek legalább három gyereket. Ha azonban azokat a családokat nézzük, ahol legalább egy gyereket nevelnek, más lesz a kép. Van olyan választókerület, ahol több mint 20 000 családban nevelnek gyereket. Ami több, mint 30 000 szavazó szülőt jelent. Ez egy választókerületben a szavazópolgárok megközelítőleg 40 százalékát jelenti. A szórás azonban nagy, több választókerületben csak 11 000 családban van gyermek. Ha tendenciákat nézünk, azt látjuk, hogy a hagyományos jobboldali körzetekben, ahol erős a Fidesz, kevesebb családban nevelnek gyereket.

Gyereket nevelő családok száma választókerületenként (Forrás: KSH népszámlálás)



A térképen a választókerületek színét egy korábbi elemzésünk alapján aszerint színeztük be, hogy az adott körzet politikai irányultsága milyen karakterű. Narancs: inkább Fidesz; piros: inkább baloldali; szürke: hárompólusú, ahol a Jobbik-tábor is tényezőnek számít; zöld: hárompólusú, az LMP is jelentős bázissal rendelkezik; fehér: billenő egyéni választókerületek.  (A térkép interaktív, rá lehet kattintani, és zoomolni is tud benne, hogy láthatóvá váljanak a részletek.)


2002-2006: Jóléti rendszerváltás

Az MSZP „Jóléti rendszerváltást!” című 2002-es választási programjában a családot mint köztudomású fogalmat kezelte, tehát a gyerekek anyával és apával élnek, de nem foglalkoztak különösebben a házasság jelentőségével. Az SZDSZ 2000-ben kidolgozott „A Korszakváltás” című választási programjában, a családot nem mint önmagáért való értéket definiálta és nem preferálta a házasságot sem. A liberálisok azt vallották, hogy „a családban való élés jog”, s az államnak ezt is ugyanúgy kell kezelnie, mint minden más emberi jogot. A 2002-es választásokra a későbbi kormánykoalíció két tagja külön-külön fogalmazta meg programját, így családpolitikai elképzeléseit is. De közös pontként mindkét párt azt ígérte, hogy a támogatás fontos eszköze a családi pótlék lesz, melynek összegét megemelnék, ehhez az SZDSZ azt is hozzátette, hogy évenként karbantartják majd értékét, a nyugdíjéhoz hasonló módszerrel. Azért ezt választották, mert úgy ítélték meg, hogy a családi adókedvezmény 1998-2002 közötti fideszes rendszere elsősorban a tehetős, többgyerekes családoknak kedvezett, míg a szegényebbek ezt nem mindig tudták igénybe venni (a munkanélküli vagy keveset kereső felnőtteknek nem volt ugyanis miből leírni a gyermekek után járó kedvezményt, továbbá nem jutottak hozzá a nyugdíjas és leszázalékolt szülők sem). Mindkét párt szerint a rászorulókat kell jobban támogatni, továbbá csökkenteni kell a jövedelmi különbségeket. A „Most és mindenkiért” című kormányprogram családpolitikai intézkedéseit a két párt választási ígéreteiből rakták össze. A 2002 tavaszán hatalomra került Medgyessy-kormány „Száz napos programmal” kezdte működését, ami például augusztusra gyerekenként 2 havi családi pótlék összegének megfelelő iskolakezdési támogatást hozott a családosoknak. Az így megindult osztogatás – ekkor döntöttek például a közalkalmazottak 50 százalékos béremeléséről és adómentessé tették a minimálbért – miatt erős kritika érte a kormányt, mondván, lenullázzák az államkasszát a 150 milliárdos csomaggal. Az intézkedéseket elutasító politikusok, szakértők elsősorban arra hivatkoztak, nem vezet jóra, ha a sok gyerek után járó családi pótlékból és segélyekből szinte ugyanannyi pénzt lehet összeszedni, mintha két szülő minimálbérért dolgozna. (A családi pótlék 3 gyerek után 2002- ben gyermekenként 5900 forint, 2006-ban 14 ezer forint volt. Ehhez még segélyeket is kérhettek a rászorulók. A minimálbér összege 2002-ben 50 ezer forint, 2006-ban 62,5 ezer forint volt) A döntéshozók viszont nem tágítottak, mondván, hogy a munkanélküliség sújtotta területeken még ha akarnak, sem tudnak mindig dolgozni az emberek, az állam pedig nem nézheti tétlenül az éhező, fázó gyerekeket. A munkába való visszatérést más intézkedésekkel kell segíteni, nem a puszta létfenntartáshoz szükséges összegek megvonásával.


2006-2010: Válság, megszorítások

Ismét külön-külön, de a korábbi szellemben dolgozták ki 2006-ban választási ígéreteiket a koalíciós partnerek. Családpolitikai terveikben továbbra is a rászorulókra fókuszáltak. Közös 2006-os „Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás” című kormányprogramjukban jórészt a megkezdett családtámogatási intézkedések folytatását, pontosítását és kiterjesztését ígérték. Bevezették a babakötvényt, az ingyenes közétkeztetést az általános iskola 5-8 osztályában. De a családi pótlékot a GYES-t vagy a GYED-et már nem emelték. Részben a korábbi döntéseiknek, részben a világgazdasági válságnak köszönhetően a családtámogatások befagyasztására, illetve visszafogására kényszerültek.


2010-2014: „Alapvető érték minden ember számára a család!”

A FIDESZ-KDNP közös választási programot dolgozott ki a 2010-es megmérettetésre, amin kétharmados – alkotmányozó – többséget szerzett. A „Nemzeti ügyek politikája” bevezetőjében Orbán Viktor leszögezte, hogy „Alapvető érték minden ember számára a család. Mindenki akar tartozni valahová, mindenki szeretne családot, melegséget, ragaszkodást. A meghitt családi életre az is vágyik, akinek éppen nincs benne része.” A család fontosságát később aztán az új Alaptörvényben is rögzítették. E szerint „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Magyarország támogatja a gyermekvállalást.” Ami azt is jelentette, hogy ezzel az alkotmány kizárta a melegeket és a házasodni nem kívánó élettársakat is a család fogalmából. A korábbi 8 év családpolitikájához képest a másik nagy változás az volt, hogy szemben a családi pótlékkal az új kormányzat a családi adókedvezményre helyezte a a hangsúlyt. Befagyasztotta az összegét és megszüntette az alanyi jogon járó családi pótlékot azzal, hogy iskolalátogatáshoz kötötte annak folyósítását. Mindeközben a támogatási rendszer fő elemévé a jövedelemhez kötött adókedvezményt tette, ami értelemszerűen a magasabb keresetűeknek kedvez. Ugyanakkor a Fidesz egy sor utódnemzést ösztönző intézkedést hozott. Bevezette a rugalmas gyedet, ami szerint a 3 évet 6-8 év alatt lehet kivenni, a család igénye szerint. Megszületett a „diplomás gyed” és 3 évesre visszaállították gyest. Az új Munka törvénykönyve megteremtett több rugalmas munkavégzésre jogosító lehetőségeket, ami esetleg a gyereknevelést könnyítheti, ilyen a „munkavégzés behívás alapján”, „munkakör megosztása” és a „több munkáltató által létesített munkaviszony”.


Mi várható? 2014–

A FIDESZ-KDNP eddigi politikájának folytatását ígéri, és azt, hogy még inkább középpontban lesz a család. Megtartják a családi adókedvezményt is. Az MSZP az alapvető élelmiszerek áfájának eltörlésével segítené a családokat, és azt ígérik, hogy teljesen felszámolják a gyermekéhezést. (Magyarországon ma körülbelül 200 ezer gyermek nem jut megfelelő ételhez, vagy szó szerint éhezik.) Szándékoznak eltörölni a bölcsődei gondozási díjat. A DK azt ígéri, hogy teljes egészében családi pótlékká alakítják a családi adókedvezményt, bölcsőde - és óvoda építési programot indítanak, valamint ezekben az intézményekben a térítési díjat a nettó jövedelem százalékában maximálják. Az Együtt-PM a gyermeket vállaló nők fokozott támogatását és a hátránnyal induló gyermekek számára olyan iskolát ígér, ahol aktívan segítik őket a felzárkózásban. Az LMP a nők számára nemi kvóta beveztését ígéri. Megfogalmazásuk szerint „célunk, hogy elérjük a nők kritikus tömegének (28-33 százalék) megjelenését a politikai döntéshozatal minden szintjén”. Segíteni kívánják a várandós és gyermekes nők foglalkoztatását, továbbá az alternatív szülési módok biztonságos lehetőségét. A Jobbik erősen koncentrálna az otthonteremtésre, ebben segítené elsősorban a fiatalokat.