A cigányozó bíró főnöke elutasítja a rasszizmust

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

A Gyulai Törvényszék szerint nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indoklásában rasszista megjegyzéseket tesz. A cigányozó bíró sorsáról az ügy jogerős lezárulta után döntenek.


Nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz - közölte a VS.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője. Bagdi Árpád Gyula hozzátette: a Gyulai Törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.

Azt továbbra sem tudjuk, hogy indul-e eljárás a rasszista indoklás miatt az érintett bíró ellen, miként azt sem, hogy ennek milyen következményei lehetnek. Jogászok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy akár alkalmatlansági eljárás is indulhat, ám ezt is csak nevük elhallgatása mellett merték megkockáztatni.

Mint arról csütörtökön beszámoltunk, a Gyulai Törvényszék egyik bírája azt a döntését, amelyben nem oszlatta fel a Jobbikhoz és a feloszlatott Magyar Gárda Egyesülethez köthető Szebb Jövőért Egyesületet, azzal indokolta, hogy a romák a munkakerülő életforma követői. A megállapítás szó szerint így hangzott: "a »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői” . Mucsi Erika az ítélet indoklásában azt is megfogalmazta, hogy "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására". A VS.hu az ügyben megkereste a Kúriát is. Válaszukban azt írták, hogy a bíróságok az alaptörvénnyel és az Emberi Jogi Egyezményekkel összhangban kötelesek az ítélkező tevékenységüket gyakorolni, és a jogszabályokat az alaptörvény keretei között értelmezhetik. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az indoklás is az ítélet részét képezi, ám az ítélet nem jogerős, tehát az ügy nincs befejezve. Az ítélet felülbírálata – beleértve annak rendelkező részét és indoklását is – a 2. fokú bíróságra tartozik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Törvényszék elnöke - tájékoztatott a Kúria sajtótitkársága.