70 milliót fizetett, hogy 30 milliárdot hozhasson Magyarországra

-

Ki az a bolond, aki bőröndnyi pénzt küld Magyarországra, hogy személyesen is jelen lehessen további néhány tucat bőröndnyi pénz magyarországi elköltésekor? Egyelőre csak egy ilyenre bukkantunk, de többen reménykedünk.


Az még mindig nem derült ki, kik a tulajdonosai azoknak a részben offshore cégeknek, amelyek jogot kaptak a magyar állam letelepedési kötvényeinek a forgalmazására, de azt már tudjuk, hogy kiknek mi éri meg a bizniszből. Az Országgyűlés a tavalyi év közepétől tette lehetővé, hogy külföldiek letelepedhessenek Magyarországon, ha legalább öt évre 250 ezer euró értékben magyar államkötvényt vásárolnak. Az előterjesztők, köztük Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azzal érvelt, hogy a nem uniós országokból érkező befektetők gyakran panaszkodnak a vízumengedély nehézségeire, amit így ki lehet kerülni. Másrészt az állam is újabb forrásokhoz juthat. Közben pedig még a letelepedési kötvényeket forgalmazó, többnyire adóparadicsomokban bejegyzett pénzügyi alapkezelőknek is csurran-cseppen a pénzből, de a képviselői előterjesztés ezt már nem taglalta. Az államnak tavaly 32 milliárd forint bevétele volt a letelepedési államkötvényből. 430 befektető jelentkezett ugyanis, elsöprő többségük Kínából. Ez utóbbi abból derült ki, hogy a leghatékonyabban tevékenykedő alap, a Kínára és Vietnamra engedélyt kapott Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója sajtótájékoztatón közölte: ők tavaly 415 kínait szerveztek be. (Vietnamiakkal egyelőre még nem kezdtek foglalkozni, idén viszont már további 70 kínai akadt a horgukra.) Az Országgyűlés arra jogosult gazdasági bizottsága eddig hét vállalkozásnak adott lehetőséget a speciális értékpapír forgalmazására összesen 51 országban. A HSSDF azzal számol, hogy idén kétezer újabb befektetőjük lesz. Így ha a többiek továbbra sem aktivizálnák magukat, 150 milliárd forint már így is befolyna a magyar állam kasszájába. Ez tehát az állam mérlege. A kínai alapkezelő az eddigi eredményei miatt egy kicsit még fanyalog, de azt reméli, hogy idén már gyümölcsözővé válik az üzlet. Furcsa lenne, ha nem így történne. Övék ugyanis az állampapír kamata, amely a letelepedési kötvény esetében a szokásosnál alacsonyabb, csak 2-3 százalék, és a befektetőktől is beszednek egyenként 40 ezer eurós tanácsadói díjat. Így együttesen befektetőnként 65-70 ezer euró üti a markukat. Ebből tartják fenn ügynökségi irodahálózatukat és állják a marketingköltségeket. Igaz, komoly nemzetközi versenyben küzdenek a befektetők kegyeiért, mert hasonló konstrukcióban egy csomó más ország, például Spanyolország vagy Kanada is kínál letelepedési kötvényt. A VS.hu kérdésére a HSSDF vezérigazgatója, Lian Wang azt mondta, hogy a magyar ajánlat a középmezőnyben van. A spanyoloknál például saját tulajdonú ingatlant is vásárolni kell a kötvény mellé, nálunk elég a szálláshelyről igazolást adni. Arra azonban most sem derült fény, pontosan kik a Kajmán-szigeteken bejegyzett kínai alapkezelő tulajdonosai. Lian Wang csak azt ismételte, hogy a kormánynak és a hatóságoknak bemutatták a dokumentumokat. A többszöri újságírói kérdésre végül is annyi hangzott el, hogy elsősorban kínai és hongkongi állampolgárok a tulajdonosok, de előfordulnak közöttük európai állampolgárok is. Vagyis akár magyarok is. A VS.hu-nak arra a kérdésére, hogy a befektetői csoport miként értesült a kötvényforgalmazás lehetőségéről, Wang azt mondta, hogy kínai cége már eddig is jelen volt Magyarországon. Ez a Wanhua, amely 2011-ben 1,2 milliárd euróért megvásárolta a BorsodChem 96 százalékát. Az engedélyeket kiadó parlamenti bizottság elnöke, Rogán Antal annyit már korábban is elmondott, hogy a tulajdonosok között van a Wanhua vezetője és Boros Attila, a Hajdú-Bét volt vezérigazgatója. Az üzleti konstrukciót mindenesetre azok tartják fenn, akiknek megéri, hogy egyrészt állják beszervezésük költségét, másrészt öt éven át ingyen finanszírozzák a magyar államot. Hogy kik ők? Lian Wang szerint azok, akiknek teher, hogy például üzleti útjaik minduntalan a vízum beszerzésétől függnek. Ez vezérelte azt a kínai kötvényvásárlót is, aki azóta már több mint 100 millió eurós befektetésre készül egy magyarországi ipari parkban. Wang egyelőre nem árult el nevet, de annyit azért hozzáfűzött, hogy többnyire ennél kisebb értékű befektetési szándék a jellemző.