4 százalék közelében lehet a gazdaság bővülése idén

Fotó: MTI/MTVA / TANNEN MAURY

-

Idén 3,8 százalékos gazdasági növekedésre, gyorsuló inflációra és visszaeső beruházásokra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt.


A gazdaságkutató MTI-hez eljuttatott közleményében 3,8 százalékra becsüli a tavalyi GDP-növekedést és idén is ekkora bővülésre számít. A növekedés mértéke - mint írták - meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban közepesnek számít.

A GKI hangsúlyozza, hogy az építőiparban nyilvánvalóan megismételhetetlen a tavalyi majdnem 30 százalékos bővülés, az ipar számára pedig az autóipar mintegy két és fél éve tartó stagnálása jelent kockázatot. Az építőipar idei bővülését 10 százalékra, az ipari termelés növekedését 5 százalékra, míg a tavalyit 5,5 százalékra becsülik.

Visszaesést várnak a beruházásokban is - ennek mértékét tavaly 20 százalékra, idén 9 százalékra teszik -, a kiskereskedelmi forgalom pedig 4 százalékkal emelkedhet idén az 5 százalékra becsülhető tavalyi bővülés után - közölték.

Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit a GKI szerint tavaly 2 százalék körül alakult, ami alacsonyabb az előirányzottnál, de magasabb az EU átlagában várható 1,2 százalékos hiánynál. Az államháztartás idei pénzforgalmi hiányát a tavalyi felére, ezer milliárd forint körülire becsülik.

Az éves infláció megközelítheti a 3 százalékot, miközben az EU-ban nem várható gyorsulás - írták. Hozzátették, hogy a látványosan gyors bérkiáramlás költség- és keresleti oldalról is árnyomást jelent, hatása azonban alig jelent meg az árakban.

Becslésük szerint a munkanélküliség a tavalyi utolsó negyedévben 4 százalék alá csökkenhetett és idén is ehhez hasonló, 3,8 százalékos munkanélküliségre számítanak. Hozzátették, hogy a GKI felmérése szerint a cégek - különösen az ipari vállalatok - a növekedés fő akadályának a munkaerő és főleg a szakképzett dolgozók hiányát tekintik.

A bruttó átlagkeresetek az előrejelzés szerint idén legalább 7 százalékkal, a reálkeresetek 4-5 százalékkal emelkednek. A tavalyi 15 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 8 százalékos minimálbér-emelés kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, de a munkaerőhiány és a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős - tették hozzá.