4-es metró: újra nyomoznak a Puch-közeli médiacégnél

Forrás: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Újranyitotta az ügyészség a Media Magnet Kft.-nek kifizetett 331 millió forinttal kapcsolatos nyomozás aktáit. A gyanú szerint a Siemenstől érkezett pénzt ösztönzésként osztották szét városházi politikusok, BKV-s alkalmazottak, független mérnökök között.


Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának 4-es metróról készült vizsgálati jelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ismét elrendelte a nyomozást a Media Magnet Kft. 331 millió forintos szerződésével kapcsolatban. Ezt a KNYF helyettes szóvivője, Simon Richárd közölte megkeresésünkre.


Mint elmondta, a feljelentő az Európai Beruházási Bank volt. „A feljelentés szerint a Siemens AG a 2-es és 4-es metróvonalak szerződéseit az ár 5 százalékáért kapta meg, mely összeget,


331 millió 200 ezer forintot, a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között »ösztönzésként« osztottak szét a Media Magnet Kft-n keresztül.

Újrakezdik

Ebben az ügyben évekkel korábban eredménytelenül nyomoztak. A Legfőbb Ügyészség 2011. április 28-án vonta az ügy nyomozását ügyészi hatáskörbe, a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. május 6. napján rendelt el nyomozást. A fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt folytatott nyomozást a KNYF 2013. április 29-én szüntette meg. A nyomozás akkori adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, az eljárás folytatásától sem várhattak eredményt. A nyomozás során gyanúsítottat sem hallgattak ki.

Az akták újranyitását az OLAF 4-es metróval kapcsolatos vizsgálata idézte elő. Az ügyészségi nyomozás iratait az OLAF két munkatársa ismerhette meg, majd a nyomozás iratainak egy digitalizált példányát 2013. október 17-én a Központi Nyomozó Főügyészség megküldte az OLAF-nak.


A fejleményekre tekintettel a KNYF 2017. január 23-án a nyomozást ebben az ügyrészletben is újra elrendelte

– közölte a VS.hu-val az ügyészség.



Kifizetési lista

Az OLAF vizsgálata azt állapította meg, hogy a Siemens által a Media Magnet Kft.-nek kifizetett 331 millió forint a fővárosi önkormányzat különböző döntéshozóihoz, a BKV metróberuházására létrehozott DBR Metró Projektigazgatóság, valamint a projekt független mérnöki feladatát ellátó Eurometro Kft. egyes tagjaihoz került. Az Eurometro ráadásul még összeférhetetlen is volt ellenőri feladatával, bizonyos fázisokban a projekt vállalkozójaként teljesített.

Az OLAF szerint nem volt összeegyeztethető, hogy a Siemens mint pályázó, majd mint vállalkozó olyan cégeknek fizetett, amelyeknek tagjai döntéshozóként érintettek voltak a közbeszerzési eljárás kiírásában, majd a projekt ellenőrzésében. Az OLAF szerint a Siemens illetéktelennek tartott kifizetési listáján a Media Magnet Kft. viszi a prímet: a Siemens összesen 109 millió eurós megbízási díjából 1 millió 265 ezer euróban részesült. A Media Magneten kívül további 4 céget nevesítettek: a Szemi-Soft Bt.-t, a Gatan Bt.-t, a Merito Consulting Kft.-t. és a Budapest Investment Zrt.-t.

Az OLAF a Media Magnet összeférhetetlenségének hátterét részletesebben is leírta Horváth Éva vallomása alapján. Horváth Hagyó Miklós 2006–2009 közötti MSZP-s főpolgármester-helyettes sajtófőnöke volt. A Hagyó-per hatodrendű és felmentett vádlottjaként nyomozati vallomásában a Media Magnet Kft.-t Puch László, az MSZP akkori pénztárnoka cégeként említette. Puch ezt azóta sem cáfolta, az Index Puch tulajdonaként említette a társaságot az OLAF-vizsgálat megállapításainak bemutatásakor.

Horváth később visszavonta teljes vallomását. Arra hivatkozott, hogy kényszerítő hatás alatt állt a kihallgatás során, az OLAF ettől függetlenül az ő állításaiból szemlézett vizsgálatában. A Hagyó-perben a Media Magnettel kötött szerződés is terítékre került. A BKV 2009-es belső ellenőri jelentése szerint a vállalat számára értékteleneknek bizonyultak a 21 millió forintért készített Media Magnet-tanulmányok, köztük a kábeltelevíziós piac felméréséről szóló anyag.



Így működött

Horváth Éva a következőket állította a Media Magnet Kft. működéséről:
  • A Média Magnet Kft. Puch cége. Bár papíron Wéber Judit a többségi tulajdonos (2015-ig – a szerk.) és Menyhárt Mária az ügyvezető (2016-ban megvált az ügyvezetéstől – a szerk.), az utasításokat Puch adta.
  • Sem Menyhárt, sem Wéber nem csinált titkot abból, sőt hangsúlyozták, hogy őket Puch küldte. Amit ők mondanak, az olyan, mintha Puch mondaná.
  • „A pártfinanszírozás ezen a cégen keresztül történik. A fővárosi közműcégeknek és az állami tulajdonú közműcégeknek a saját cégüket a Media Magneten keresztül kellett hirdetni.”
  • A befolyt összeg kb. felét a Media Magneten keresztül a Puch által meghatározott célra kellett költeni.
  • Puch a Media Magneten keresztül támogatta a hozzá közel álló médiumokat.

4-es metró, Siemens


Összeférhetetlen

Az OLAF-jelentés megjegyzi, bár formailag nem volt problémás, hogy a Siemens 331 millió forintot fizetett a Media Magnetnek, de felhívta a figyelmet arra az összefüggésre, hogy ez a cég intézte annak a pártnak a kampányát, amely döntött a 4-es metró projekt indításáról. A pénz felhasználását az OLAF nem ellenőrizte.


Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala szerint a Siemens bennfentes információk révén jutott a 109 millió eurós , 32 milliárd forintos megbízáshoz, emiatt a teljes uniós támogatás, 20 milliárd forint visszafizetésére tettek javaslatot az Európai Bizottságnak. Az OLAF ennek igazolására – többek között – azt hozta fel, hogy a Siemens már a közbeszerzésről döntő bizottság határozata előtt értesült annak végeredményéről.

A Media Magnet megbízásával kapcsolatban, az újraindított ügyészségi nyomozás ügyében kerestük a céget, Puch Lászlót – cikkünk megjelenéséig egyikük sem válaszolt.

A Siemens kommunikációs igazgatója, Virágh Adrienn megkeresésünkre azt közölte, „a jelentésben szereplő, a budapesti négyes metróvonal munkálataival összefüggésben harmadik felekhez kapcsolható valamennyi kifizetés, amelyek esetében az OLAF szerint összeférhetetlenség áll fenn, 2006-2007-es évekhez köthető a jelentés szerint. Ahogyan azt az OLAF-jelentés is megállapítja, a Siemens AG már több mint 10 évvel ezelőtt független szakértők bevonásával Compliance vizsgálatot indított, és a belső vizsgálat során feltárt eredményeket saját maga bocsájtotta a nyomozóhatóságok rendelkezésére. Az ezt követő ügyészségi vizsgálatot és nyomozást Magyarországon 2013-ban megszüntették. Ezt követően a hatóságok a mai napig nem kerestek meg bennünket az üggyel kapcsolatban.” Amennyiben új tények vagy kérdések merülnének fel, természetesen továbbra is együttműködnek a hatóságokkal a múltban történt események felderítése érdekében – tette hozzá.