38 helyet estünk a világranglistán, 4 milliót keresnek a játékosaink

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

Muszbek Mihály szerint az NB I meghatározó játékosai havi 3,5-4 millió forintot keresnek átlagosan. Beszélt 200 milliárd TAO-közpénzről is.


7. Sportgazdasági Nagyító címmel elemzést készített a magyar labdarúgás 2016/17-es szezonjáról Muszbek Mihály sportközgazdász. A tavalyi Eb óta visszaesést lát mind klubszinten, mind a felnőtt és utánpótlás-válogatottaknál.


Magyarország nincs a top 50-ben

Magyarország a FIFA júliusi világranglistáján az 57. helyet foglalja el. Az Eb után a 19. helyen álltunk, azóta olyan csapatok is megelőztek minket, mint Elefántcsontpart, Ghána vagy Panama, Románia pedig jóval előttünk, a 42. helyen áll.
Magyarország UEFA-koefficiense a tavalyi 9,875-ről 7,75-re romlott, ami akár azzal is járhat, hogy kevesebb klubcsapatunkat engedik szerepelni a Bajnokok Ligája és az Európa Liga-selejtezőkön. Magyarország az UEFA 54 tagállama közül a 35., a jelenlegi rendszer szerint az NB I bajnoka indulhat a BL-selejtezőkön, a második, a harmadik és a negyedik helyezett pedig az EL-selejtezőkön. (Ugyanez vonatkozik a luxemburgi vagy az albán bajnokságra is, ott is a bajnok indulhat a BL-ben, három további csapat pedig az EL-ben.) Az idei szezonban egyedül a Videoton áll még talpon, ők csütörtökön játszhatnak a Bordeaux ellen, az összes többi csapatunk már az első selejtezőkörökben kiesett.


Az Eb után azt gondoltuk, a magyar foci klubszinten is fejlődésnek indul, de hamar jött a kijózanodás, nemzetközi lemaradásunk pedig tovább nőtt

- mondta Muszbek.


Szoboszlaiék voltak a legjobbak, a felnőttek szenvednek

Válogatott szinten egyedül az U17-es nyújtott kiemelkedő teljesítményt: ők bejutottak az Eb negyeddöntőjébe, ahol a törökökkel kerültek szembe, és egy öngóllal búcsúztak a tornától. Később a csapatkapitányt, a 16 éves Szoboszlai Dominikot behívta a felnőtt keretbe is Bernd Storck, de sem az Oroszország, sem az Andorra elleni vesztes meccsen nem küldte pályára a játékost. Szoboszlai júliusban az osztrák másodosztályú Lieferinghez igazolt, ahol már be is mutatkozott a felnőttek között, első meccsén pedig rögtön gólpasszt adott, és meg is nyerte a csapata.

A felnőtt válogatottnak az utóbbi egy évben 2 győzelem, 1 döntetlen és 6 vereség a mérlege, a válogatott játékosok piaci értéke pedig az elmúlt két évben 49 millióról 24 millióra csökkent. Az utánpótlás-válogatottak összesen a mérkőzéseik 45 százalékát megnyerték.


Eredmények nélkül ömlik a pénz

Muszbek azt is elmondta, hogy az NB I-es csapatok - kivéve a Diósgyőrt -, pozitív gazdasági mérleggel zárták 2016-ot. 21,5 milliárd forint összbevételük volt, ebből 1 milliárd forint nyereség. Ebből 8 milliárd forint közpénz (TAO) formájában került a klubokhoz, ami nem stadionokban és utánpótlásban, hanem


más célú, más területen elkölthető forrásként

jelent meg a klubcsapatok könyveléseiben. "Ez a nyereség teljesen más, mintha jegybevételből, vagy szponzori bevételekből jött volna" - mondta Muszbek.
2011 óta 200 milliárd forint TAO-közpénzt fordítottak a magyar labdarúgás fejlesztésére. "Ha ezt a pénzt jól költjük el,


építő jelleggel eredményt kellett volna produkálnia. Már a második TAO-generáció nőtt fel, mégsem neveltünk ki piacképes labdarúgókat.

- mondta a sportközgazdász. Megvizsgálta az MLSZ költségvetését is, a szövetség bevételének 40 százaléka származik közpénzből.
Az NB I-es játékosok fizetése is szóba került. A bajnokság száz meghatározó játékosa átlagosan bruttó 3,5-4 millió forintot keres havonta. Ez Kelet-Közép-Európában a legmagasabb átlag, közel áll néhány nyugati bajnokság szintjéhez, ezért a játékosoknak nem éri meg Nyugatra szerződni.