3600 éves időjárásjelentést fejtettek meg

Fotó: Flickr / Flickr

-

Egy több ezer éves, Egyiptomból származó kőtömbön lévő felirat lehet a világ egyik legrégebbi időjárás-jelentése, amely egyben a Közel-Kelet egyes eseményeinek időbeli sorrendjét is megváltoztathatja. A vészjósló sorok az egykoron a Théra szigetén kitört vulkán következményeire utalnak.


Nagyjából 3600 évvel ezelőtt hatalmas vulkánkitörés pusztított Théra szigetén (ma Szantorini), a hamu és a kőtörmelék harminc kilométeres magasságba is kilövellhetett, ezzel pedig a Földközi-tenger térségének egy része sötétségbe borult. A vulkánkitörés az ókor egyik leghírhedtebb katasztrófája volt, vannak, akik a minószi civilizáció eltűnését, vagy a Platón által említett  Atlantisz-mítosz megszületését is ennek tulajdonítják. A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint egy Egyiptomból származó, 183 centiméter magas, Vihar-sztélé elnevezésű kalcittömbön olyan felirat szerepel, amely közvetve a thérai vulkánkitörésre utal. Az új fordítás szerint a kőbe vésett sorok esőről, sötétségről, „a tömegek sírásánál is hangosabb, szüntelen viharról” szólnak. Ugyan a sztélé egyiptomi, de a Théra szigetén a levegőbe lövellő törmelékek és hamu az egész Mediterráneum időjárását is befolyásolhatták. Minden a helyére kerülhet az időrendi sorrendben A Luxor területén darabjaiban megtalált Vihar-sztélé I. Jahmesz, az ókori egyiptomi 18. dinasztia első fáraójának uralkodási idején készült, ebből pedig az következik, hogy a fáraó, akinek uralkodása az Újbirodalom korszakának kezdetét jelöli, a véltnél korábban jutott trónra. Ha a következtetés helyes, akkor az eddigi vélthez képest 30-50 évvel korábban volt I. Jahmesz hatalmon. A 30-50 éves kronológiai eltolódással az ókori Közel-Kelet egyéb eseményei logikusabban kapcsolódnak egymáshoz, sőt ez az új információ segítheti annak a megértését is, hogy a környezet milyen szerepet játszott az ókori Közel-Kelet birodalmainak kialakulásában és elpusztulásában.