30 ezres bírságra számíthat, aki nem vallja be a kutyáját

-

Lejárt az ebösszeírásra az önkormányzatoknak adott törvényi határidő. A tulajdonosoknak minden négy hónaposnál idősebb kutyát be kell jelenteniük, függetlenül attól, hogy van-e bennük chip, vagy sem.


A 2012. január 1-én életbe lépett állatvédelmi törvény az önkormányzatokra ró kötelezettséget. Számukra írja elő, hogy háromévente kötelező ebösszeírást végezni, tehát az első összeírásra a határidő december végén lejárt.

Sok településen már 2013-ban, de Pestszentimrén például tavaly tavasszal, Óbudán pedig tavaly nyáron kellett leadni az ebnyilvántartásra szolgáló adatlapokat. Kecskeméten december 15-ig, Szolnokon és Dunaújvárosban december 31-ig tartott az ebösszeírás, de bőven vannak olyan települések is, mint például Sződliget vagy a budapesti XIII. kerület, ahol február végéig kell eljuttatni a nyomtatványokat az önkormányzathoz.

A VS.hu által megkérdezett kutyatulajdonosok közül körülbelül minden második még csak nem is hallott arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező. Ez nem is meglepő, mert volt ugyan település, például Székesfehérvár, amelyik postán kiküldte az adatlapokat, de volt olyan is, ahol a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, esetleg a település honlapján lehetett értesülni róla. Ezeken a helyeken személyesen lehetett átvenni kétoldalas nyomtatványokat, vagy le lehetett tölteni az internetről és kinyomtatni.

Visszajuttatni pedig postán vagy személyesen lehetett (illetve lehet) és néhol az aláírt nyomtatványt beszkennelve is lehet küldeni, emailben.

Mindezt azért, hogy az önkormányzat a papíron begyűjtött adatokat számítógépre vigye, és helyi, elektronikus nyilvántartást készítsen majd vezessen.

Csakhogy ugyanez a nyilvántartás országosan már létezik, mivel az állatorvosok által adatokkal feltöltött PetVetDatában benne van minden, amit az ebösszeírásnál is le kell írni.

Az állatvédelmi törvény azt is előírja, hogy milyen adattartalommal kell az ebösszeírást végezni. Az adatlapon szerepelnie kell a kutya fajtájának, nevének, tulajdonosa nevének, elérhetőségének, a kutyába ültetett transzponder (chip) számának, annak, hogy melyik állatorvos ültette be, és még jó néhány adatnak, ami ugyan a PetVetData adatbázisában benne van, de a tulajdonos vagy megtalálja az oltási könyvben – ha egyáltalán megleli - vagy sem.

Arról, hogy mi történik, ha hibásak az adatok, nem rendelkezik a jogszabály, arról viszont az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet igen, hogy aki elmulasztja az adatszolgáltatást, azt minimum 30.000 forint pénzbírságra megbüntetik.

Az ebösszeírás egyik célja az lenne, hogy bekerüljenek azok a kutyák is, amelyekben még nincs chip. A Petvetdata adatbázisában ugyanis körülbelül 700 000 kutya szerepel, miközben becslések szerint akár háromszor ennyien is lehetnek. Sokat azonban nem oltatnak be, illetve transzponder sincs bennük, noha már 2013 januárja óta a négy hónaposnál idősebb kutyákba kötelező lenne azt beültetni.

A hiányzó chipért szintén bírság – minimum 45 000 forint – jár, így feltehetően aki nem ültettette be a kutyájába, az az ebösszeírásban sem fog részt venni.

Az önkormányzatoknál egyébként a mikrochippel ellátott, és az állatorvosnál korábban bejelentett kutyákat is be kell jelenteni, sőt, azokat is, amelyek már szerepelnek a nyilvántartásokban, de időközben elpusztultak.


Az kutyák nyilvántartása egyszerűsíti az ebadó kivetését és beszedését is

Van önkormányzat, ahol már két éve van ebrendészeti hozzájárulás, vagyis ebadó, de több önkormányzat, például Pestszentimre, Székesfehérvár, Békéscsaba vagy Szolnok, a honlapján az ebösszeírás elrendelésével egyidőben azt is közölte, hogy nem tervezi az ebadó bevezetését.

Az állatvédelmi törvény értelmében a négy hónaposnál idősebb kutyák után évente 6000 forint ebadót szedhetne az önkormányzat, a veszélyes ebek után pedig legfeljebb 20000 forintot. Am menhelyről örökbefogadott, az ivartalanított, a védett, őshonos fajákhoz tartozó és a dolgozó – például mentő, vakvezető, vagy rendőrkutyák után nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás.