15 éve kezdődtek a szerbiai bombázások

Fotó: Europress/AFP / Europress/AFP

-

1999. március 24-én kezdte el a NATO bombázni Szerbiát, amiért az meg akarta akadályozni Koszovó elszakadását. Az utóbbi végül 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, bár azóta se ismeri el mindenki.


A 11 hétig tartó NATO-akció a katonai szervezet első jelentős európai légicsapása volt, megítélése pedig a mai napig ellentmondásos. NATO akciót ugyanis csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára lehet indítani, viszont ebben az esetben ez hiányzott. A szervezet humanitárius segítségnyújtás címen avatkozott be. A 90 százalékban albánok által lakott Koszovó Jugoszlávia 1989-es felbomlása óta elvesztette területi autonómiáját, albán nyelvű oktatását és az albán pártokat. A '90-es években a Koszovói Felszabadító Hadsereg (KLA) megalakulása, a szomszédos Albánia összeomlása, a koszovói albán kisebbség elnyomása és a fokozódó összecsapások a koszovói albánok és a szerbiai rendőrség között végül oda vezetett, hogy a KLA végül megszerzi a terület egyharmadát. A konfliktusnak mintegy 9 000, elsősorban albán, esett áldozatul és mintegy 800 ezren kényszerültek elmenekülni otthonukból. Ezek az események vezetettek oda, hogy végül a NATO közvetítéssel a franciaországi Rambouillet-ben béketárgyalásokat rendeznek, de a szerbek nem voltak hajlandóak aláírni az eléjük rakott és az albánok által már elfogadott szerződést. A naponta érkező szerb atrocitások híreinek nyomására a NATO végül megindította légitámadásait Szerbia ellen. A 78-napos akció során a NATO főleg szerbiai katonai és civil célpontokat bombázott országszerte, valamint Koszovóban és a fővárosban, Belgrádban. A civil áldozatok számát illetően a mai napig nincs megegyezés, a szerb hatóságok 2 500-ra, míg a Human Rights Watch 500-ra teszi számukat. A bombázások június 10-én értek véget, amikor Szerbia beleegyezett, hogy kivonul az elszakadt tartományból, mely ezek után nemzetközi felügyelet alá került. Koszovó végül 2008-ban, Montenegró pedig 2006-ban kiáltotta ki függetlenségét a három országból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaságtól. Koszovót Szerbia a mai napig nem ismerte el.