Az agykereskedelem a világon a legjobb üzlet

Az
agy­ke­res­ke­de­lem
a világon
a legjobb üzlet

Magyarországon a 300 ezer magyar hallgató mellett több mint 26 ezer külföldi diák tanul a felsőoktatásban. Csak idén 11 582 tanulmányi célú tartózkodási engedély és hosszabbítás iránti kérelmet adtak be a vízumköteles országokból. De mégis mi vonzza Magyarországra a külföldi diákokat? A magyar diploma értéke, a képzés ára vagy az európai uniós vízum a döntő?

01
01
Ma­gyar­or­szág a le­he­tő­sé­gek földje

V áratlan dolog történt néhány hónapja egy tengerparti buliban a Karib-szigeteken, Budapesttől 24 órányi repülőútra: hirtelen a magyar felsőoktatásra terelődött a szó. Egy felvételi előtt álló fiatal lánynak, La Sheika Campbellnek valaki egy magyar főiskolát említ. Ő ezután röviddel Skype-on felvételizik a Saint Vincent és a Grenadine-szigetekről a budapesti International Business Schoolba (IBS). Ott az angoltudásra és a motivációra kíváncsiak. Miután jól sikerült a beszélgetés, La Sheikát felvették. A tandíj 2 millió forint.

La Sheikának még szerencséje is volt, a vízummal sem kellett bajlódnia: Saint Vincent épp a megérkezése előtt kötött vízummentességi egyezményt a schengeni országokkal. Most kicsit izgul, hogyan bírja majd a telet, havat ugyanis még életében nem látott.

De nem mindenkinek ilyen álomszerű az útja Magyarországig. Oláh Béla Alex egy Badaló nevű kárpátaljai faluból érkezett Magyarországra tanulni. Ukrajnában soha nem találta a helyét, állandóan zaklatták az iskolában. Ráadásul a katonai behívó is ott lebegett a feje fölött Damoklész kardjaként. Azt mondja:

„Engem Budapest megmentett.”

Az oktatás a világon mindenhol óriási biznisz, csak Magyarországon hozzávetőleg 40 milliárd bevételt jelent. Az itt tanuló külföldiekkel mindenki jól jár: a magyar egyetemek pénzhez jutnak a fizetős képzések bevételeivel, a diákok pedig – anyaországtól függően – olcsóbban, könnyebben vagy jobb körülmények között tanulhatnak, mint otthon. Az egyetlen ellenérdekelt fél a bevándorlási hivatal lehet, ha kiderül, hogy a felvételi célja kizárólag a magyar – így uniós – tanulmányi vízum megszerzése.

Külföldi diákok száma

ÖSSZESEN23 586NÉMET2931SZLOVÁK2161ROMÁN1992SZERB1806UKRÁN1256IRÁNI1251NORVÉG1102NIGÉRIAI1042KÍNAI881IZRAELI661TÖRÖK650ANGOL480AMERIKAI409DÉL-KOREAI357VIETNÁMI345

A külföldi állampolgárságú diákok nagyjából harmada külhoni magyar. Ők speciális helyzetben vannak, mert járhatnak az állami Balassi Intézetbe előkészítőre, ennek végeztével magyar érettségit tesznek, amelynek az eredményétől függően felvehetik őket államilag finanszírozott képzésre.

Alex előkészítőre jár. Szlavisztikára vagy nemzetközi tanulmányok szakra szeretne bekerülni. Azt reméli, hogy nem önköltséges képzésre veszik fel, mert azt nehéz lenne kifizetnie. Jelenleg a szülei támogatják. Könnyebben menne neki a tanulás, ha a szülei három év után nem íratták volna át magyarból ukrán iskolába. Ezt már nagyon bánja, de akkor még nem tudhatták, hogy néhány év múlva „mindenki menekülni szeretne majd Magyarországra”. Sok kárpátaljai fiatal a katonai behívó helyett választja a magyarországi iskolát, a Balassi is védelmet ad. Alex is kapott behívót, de így megúszta.

A határon túli magyarokhoz hasonló létszámban a külföldi diákok harmada orvosképzésre jön. Az orvosképzés sikerének sok oka van. Egyrészt a magyar orvosképzésnek jó híre van a világban, másrészt a szomszédos uniós országokban a különböző kvóták miatt nehéz bejutni az egyetemre. A legtöbb itt tanuló külföldi német, de sokan jönnek Skandináviából, Angliából is – mondja Berács József, a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának igazgatója.

Jazmine Kanadából érkezett a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karára. Otthon szerzett egy BA-diplomát, majd nem került be az orvosira, ezután hallott egy ismerősétől a magyarországi képzésről. Korábbi diplomájának köszönhetően ide könnyebb volt a bejutás, mint hitte:

„Egy közvetítőnél jelentkeztem. Mivel már volt egy alapdiplomám, elég volt elküldeni a papírokat, és már fel is vettek.”

Az egyetemtől akkor nem is találkozott senkivel, amin kicsit meg is lepődött, szigorúbb kiválasztási rendszerre számított. Jazmin esete azonban egyedi: ő azért jutott be ilyen simán, mert az a külföldi jelentkező, akinek már van orvosképzéssel kapcsolatos BA-diplomája, kérhet mentességet a felvételi alól, a kérelmeket pedig egyénileg bírálják el. Ő megkapta. Az intézmény angol és német nyelvű képzéseire egyébként 5-6-szoros a túljelentkezés.

Az angol nyelvű képzésen jellemzően írásbeli és szóbeli felvételi is van kémiából, biológiából és angolból is. Hetvennégy országból jönnek hallgatók, muszáj felmérni a szintet – magyarázza Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese. A külföldi felvételi vizsgákat minden esetben az egyetemi oktatók végzik. A német nyelvű képzésre pontok alapján lehet bekerülni. „Németországban nagyon-nagyon jó középiskolai bizonyítvány kell ahhoz, hogy esélyed legyen bejutni egy orvosi egyetemre, és az enyém annyira azért nem volt jó, így hiába próbálkoztam kétszer, nem vettek fel” – meséli Adrian, aki Münchenből jött. Édesanyja magyar, és idejárt, így viszonylag egyértelmű volt a következő lépés. Írt a SOTE-ra egy motivációs levelet, és a pontjai alapján bekerült.

Hermann elmondja, noha tény, hogy a magyar hallgatóknál erősebb a rosta, később a tananyag és a követelmény mindenkinél ugyanaz, így a kezdő évfolyamnak nagyjából a fele lemorzsolódik harmadévre. Ők kiiratkoznak vagy hazamennek folytatni a tanulmányaikat – ez a német nyelven tanulókra jellemző –, ellentétben a magyarokkal, akik évismétléssel is folytatják az iskolát.

De sokan jönnek menet közben is, például az osztrák fogorvostan-hallgatók. Ott ugyanis az elméleti képzésről nem jut be mindenki rögtön gyakorlatra. „A székek száma korlátozott” – mondja Hermann Péter. Így aki nem akar várni, az átjön ide, mert a képzésnek jó híre van.

Jazmine négy éve tanul Budapesten, lassan végez, és megy haza Kanadába. Ott különbözeti vizsgát kell tennie, hogy fogorvosként dolgozhasson, ami hosszadalmas, nehéz és drága. Ugyanez igaz Amerikára is. De nemcsak a magyar diplomát nem fogadják el ott, hanem a legtöbb ország oklevele esetén különbözeti vizsgák várnak a hallgatókra. A Semmelweis Egyetemen végzett hallgatók papírját egyébként az Európai Unió teljes területén, de számos más országban is elfogadják.

Külföldi hallgatók Ma­gyar­or­szá­gon képzésenként, fontosabb példák (létszám)

ÁLTALÁNOS ORVOS6797
ANGLISZTIKA681
FOGORVOS1291
GAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT850
GÉPÉSZMÉRNÖK299
GYÓGYSZERÉSZ559
JOGÁSZ159
KERESKEDELEM ÉS MARKETING247
KERTÉSZMÉRNÖKI311
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY241
MÉRNÖK-INFORMATIKUS344
NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS212
NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS145
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK338
PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS408
PSZICHOLÓGIA490

Az egyetem elvégzése után Adrian is visszamegy Münchenbe, és miután megszerezte a doktorátust, saját praxist indít. Attól nem fél, hogy a magyarok elveszik a munkáját, fogorvosból úgysincs elég.

És persze van, aki egyszerre határon túli magyar és orvosegyetemista. Markovic Krisztina egy vajdasági faluból érkezett, Magyarországon képzeli el a jövőt, mentősként.

„Haza biztos nem megyek. Kialakult egy baráti társaság, a szülőfalumban meg nincs túl sok élet és lehetőség.” Ő is a Balassi Intézettel került be a Semmelweis Egyetemre, államilag finanszírozott képzésre. Miniszteri ösztöndíjat és szociális támogatást is kap, ebből kijön.

02
02
Alibiegyetem, friss, ropogós vízum Európába

N em mindig a magyar felsőoktatás vonzza a diákokat, hanem sokkal inkább Európa. „A diák kifizet 4 ezer dollárt - ez a toborzást végző ügynök díja, a repülőjegy ára és az éves tandíj -, és máris legálisan Európa közepén van. Ahelyett, hogy embercsempészeknek fizetne 10 ezer dollárt, és még az életét is kockára tenné ugyanazért. Ennek őrült vonzereje van” – mondja egy névtelenséget kérő nyilatkozónk, aki egy külföldi magyar nagykövetségen foglalkozott a Budapestre pályázó diákok kérelmével.

A toborzás pedig óriási üzlet. „Ez olyan, mint egy MLM-rendszer. Nagyon sok pénzt húznak le a diákokról” – mondja követségi forrásunk. Már a tanácsadás is több ezer dollárba kerülhet: ilyenkor még csak azt mondják el az érdeklődő diáknak és szüleinek, hogy milyen papírokat kell beszerezni, mire számítsanak a felvételin. Ráadásul a papírokat sokszor hiányosan adják be.

A vízumköteles országokban a felvételi és a papír kiadása között fontos lépcső és egyben szűrő a konzul: egy elbeszélgetés alapján ő ír jelentést a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) a Magyarországon tanulni vágyókról. Eléjük azok a diákok kerülnek, akiket felvettek az intézmények, de még így is vannak elég meredek szituációk.

„Ha a konzuli beszélgetésen elhihető az emberről, hogy képes elvégezni egy egyetemet, megnézzük a beadott papírjait. Többen hoztak hamis bankszámlakivonatokat, vagy olyat, amin látszott, hogy csak a bemutatás előtt utaltak rá egy összeget, előtte semmilyen pénzmozgás nem volt rajta.”

A beszélgetés után a konzul ír egy felterjesztést arról, hogy a jelentkező rendben van-e, vagy „analfabétának tűnik, aki ránézésére öt napja az utcán alszik, pedig azt állítja, hogy milliomosok a szülei”. A beszkennelt dokumentumok és a vélemény alapján végül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt a vízum megadásáról, de a konzul véleményére adnak.

„A bevándorlási hivatalon és az EU-n kívül mindenkinek az az érdeke, hogy minél több diák bejusson, mert akkor kap pénzt az egyetem és az ügynök is. A felvételi eljárások sokszor nagyon komolytalanok” – mondja forrásunk.

Egy vízumköteles ország követségén szerzett tapasztalatai alapján úgy véli, a bölcsészképzésre jelentkezőknél az esetek 80 százalékában látni, hogy valójában nem tanulni akarnak. Orvosképzésen sokkal jobb a helyzet – benyomásai alapján ott a jelentkezőknek csak 20 százaléka lehet komolytalan jelentkező vagy csaló.

Beutazás után a diák a BÁH-tól egy tartózkodási kártyát kap, amellyel az EU-n belül szabadon mozoghat. Ez nem útlevél, hanem egy személyi igazolvány jellegű irat, nincs benne annyi hamisítás elleni védelem, mint egy útlevélben.

„Tipikus trükk, hogy megkapta a kártyát, és odaadja az unokaöccsének, aki hasonlít rá, így ő is be tud jönni Európába. A diák meg jelentkezik, hogy elvesztette a kártyát, kér egy újat. Vagy eladja pár ezer dollárért valaki olyannak, aki illegálisan van az EU-ban. Így máris megtérült a beutazása és az első féléves tandíja” – magyarázza forrásunk, aki szerint komoly probléma, hogy a harmadik világban kis létszámú magyar nagykövetségek működnek, így nem tudják rendesen leellenőrizni a diákokat. Egy német, brit vagy francia követség már utána tud menni a jelentkezőknek.

„Itt minden a konzulon múlik, hogy mennyire szigorú, és mennyire tudja kiszűrni a csalókat. Volt olyan, hogy egy konzul mindenkit kirúgott, az utána következő meg mindenkit beengedett.”

A furcsa esetekből pedig nincs hiány.

- Miskolcon 2004-ben köddé vált annak a 49 pakisztáni egyetemistának a többsége, akik 2003-ban iratkoztak be. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal akkor szigorított a pakisztáni és más, távolabbról érkező diákoknál a vízumkérelem elbírálásán.
- 2004-ben a Kodolányi János Főiskoláról távozott a 98 bangladesi és indiai tanuló közül 96.
- 2007–2008-ban a Pécsi Tudományegyetemről tűnt el 21 kínai diák. Ellenük a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal körözést adott ki; amennyiben elfogták valamelyiküket, kiutasították az EU-ból.

Volt, amit sikerült kivédeni: évekkel ezelőtt egy magát nigériai egyetemi tanárnak valló férfi bejelentkezett egy magyar egyetemen, hogy tanulhasson ott néhány diákja. A történetet leellenőrizték, kitaláció volt, úgyhogy nem fogadták őket. Voltak olyan távol-keleti vagy délkelet-ázsiai toborzócégek, amelyekről az egyetemek eleve azt feltételezték, hogy emberkereskedelemmel foglalkoznak, így azt a térséget erősebben kontrollálták.

A lelépők friss adatairól nem tudni semmit: megkeresésünkre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azt írta, nem vezetnek statisztikát arról, hány esetben vonták vissza a tanulmányi vízumot amiatt, hogy a diák a tanulmányait megszakítva elhagyta az országot. Csak az tudható, hogy idén a csaknem 10 ezer elbírált kérelemből mindössze 321-et utasítottak el, legnagyobb arányban kínai, nigériai és vietnami állampolgárokét.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, azt írták, a Felsőoktatási Információs Rendszeren keresztül nyomon tudják követni a diákok tanulmányait – ezt az ösztöndíjasok esetében meg is teszik –, de azt a rendszerben nem lehet megállapítani, hogy egy-egy diák miért halaszt vagy hagyja abba a képzést.

A Magyar Rektori Konferencia nemzetközi referense szerint a felvételi eljáráson ki tudják szűrni azokat, akik pusztán a vízumra utaznak. Morován Júlia azt mondja, a Külügyminisztériummal, a külképviseletekkel és a Bevándorlási és Állampolgársági hivatallal folyamatos a kommunikáció, így a vízumügyintézés biztonságosan és gördülékenyen megy.

Az egyetemek, főiskolák beszámolója szerint ez most nem probléma, nem tapasztalják, hogy vízumszerzés motiválná a diákokat.

A Debreceni Egyetemen a vízumszerzést követő eltűnések aránya 1-2 százalék alatt van. „Mindenkinek át kell mennie egy szűrőn, ami legtöbbször egy komplex felvételi vizsga, de legalább egy személyes interjú, így könnyen megbizonyosodhatunk a jelentkező tudásáról és motivációjáról.” A Pannon Egyetem azt válaszolta, ők kicsi intézmény lévén könnyedén számon tudnak tartani mindenkit, és a bevándorlási hivatal is gyakran ellenőrzi a hallgatókat, akik nem szívódnak fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nagyon szigorú felvételi követelmények vannak, valaki pusztán azért, hogy vízumot szerezzen, nem jelentkezik az egyetemre – mondja László Krisztina nemzetközi rektorhelyettes. Ráadásul kis csoportokban folyik az oktatás, sok a gyakorlati óra, amelyeken a rendszeres megjelenés kötelező, így mindenki „látható”.

A Dunaújvárosi Főiskolára egyénileg már nem, csak megbízható, toborzást végző ügynökön keresztül lehet jelentkezni, mert azóta, hogy 2006-ban elkezdték a külföldieket tanítani, előfordult, hogy ázsiai diákok rövid időn belül „ismeretlen helyre” távoztak – tudjuk meg Rajcsányi-Molnár Mónikától, az iskola oktatási és általános rektorhelyettesétől.

Követségi forrásunk véleménye szerint érdemes az egész jelenséget onnan is vizsgálni, hogy egy harmadik országbeli, középosztálybeli szülő, aki az EU-ba küldi a gyerekét, pontosan tudja, hogy mit akar, ugyanis ez neki óriási befektetés. Így valószínűleg orvosi, üzleti képzésre, közgazdász-, állatorvosi, mérnöki vagy – ha van földjük – agrárképzésre adna pénzt, mert azt gondolja, hogy a gyerek később ebből építhet karriert. De az valószerűtlen, hogy valakit a család vagyonából bölcsészképzésre küldjenek Európába, hiszen el sem tudják képzelni, hogy abból hogyan tudna megélni a gyerek később. Az önmegvalósítás ezekben az esetekben még nagyon ritka.

Mások nem ennyire szigorúak az európai bölcsészképzéssel. „Azért jön, mert itt már Európában van, és ez olcsóbb, mint ha Angliába menne angolt tanulni. Kínában például fontos, hogy valaki tudjon angolul. Ott azzal el tud helyezkedni, ezért szánnak rá pénzt” – mondja Nagyné Stribl Tünde, a Pannon Egyetem oktatási igazgatója.

03
03
Skype-felvételi

A felvételi eljárások nagyon különbözőek. Az intézmények többsége azt mondta, alapszakra csak az érettségi bizonyítvány bemutatását kéri, a jegyet már nem nézi, mert nagyon eltérőek a különböző országok rendszerei. Az angolnyelv-tudás viszont számít, középszint körül lehet bekerülni a képzések többségére. Mesterszakra az alapdiploma, doktorira a mesterdiploma az elvárás.

Van, ahol kemény felvételi van, mint például a BME-n fizikából, matekból és angolból, és bemenetkor is ugyanazt a szintet várják el, mint a magyar diákoktól. „40-60 százalék nem tudja megugrani a szintet” – mondja László Krisztina nemzetközi rektorhelyettes.

Ők egy intenzív előkészítő kurzusra kerülnek, ahonnan csak sikeres vizsga után mehetnek első évfolyamra. Ez a kurzus ugyanannyiba kerül, mint egy rendes szemeszter. Ez több intézményben is így működik.

Van olyan intézmény, illetve kar, amely szóbeli felvételit is tart, ilyenkor az egyetemi oktató kiutazik, és felvételizteti a diákokat – jellemzően a külképviseleteken. Ahol kettős diplomás a képzés, ott a helyi intézmény felvételiztet, a magyar tanár pedig videokonferencián keresztül kapcsolódik be.

Nagyon sok helyen Skype-on beszélgetnek a jelentkezővel, ami nem kockázatmentes. „Arról meggyőződni, hogy valóban az adott hallgató van a vonal másik végén, 100 százalékosan nem tudunk. Amit teszünk, az az, hogy a jelentkezési lap mellé csatolt fotót összevetjük az interjúalany arcképével” – mondja a Miskolci Egyetem Tudományos és nemzetközi rektorhelyettesi titkárságának ügyvivő szakértője, Sándor Krisztina.

A 23 éves kínai He Lu is Stipendium Hungaricum ösztöndíjasként tanul a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Otthon is közgazdaságtant tanult. Egy online interjú volt számára mindössze a felvételi, amiben a tanárok arra voltak leginkább kíváncsiak, mivel foglalkozott, mit tanult addig, és itt mit szeretne azt követően csinálni. Más felvételi nem volt. Ezek után ösztöndíjasként a vízumot két hét alatt megkapta, a tartózkodási engedély is hamar meglett.

Sándor Krisztina szerint a hallgatónak is jól felfogott érdeke, hogy ne próbálja megtéveszteni az egyetemet: ha nem tudja teljesíteni a követelményeket, elveszíti az ösztöndíját. Több egyetemen azt mondták, a szerződött partnernek, a toborzónak kell garantálnia, hogy az ül a monitor előtt, aki jelentkezett az intézménybe.

A bosznia-hercegovinai Borislav a CEU-ra felvételezett Skype-on keresztül, a helyzetet szörnyűnek találta:

„Nagyon gyors, lényegre törő kérdések, nagyon stresszes volt az egész. Biztos voltam benne, hogy nem sikerül. Nem is láthattam, ki vizsgáztat, csak ők engem. Vicces, de utólag fogalmam sincs, ki felvételiztetett, mert a nevét nem jegyeztem meg, amikor online bemutatkozott.” A kérdések egyébként korábbi munka-, kutatási tapasztalataira vonatkoztak jórészt, és persze a választott tárgy szakirodalmának ismeretére és egy kutatási tervre.

Bár több helyre a magyarokénál alacsonyabb tudással is bekerülhetnek külföldi hallgatók, az intézmények hangsúlyozzák, onnantól ugyanazt kell teljesíteniük, mint a magyaroknak. A külföldiek egyébként nem a magyar diákok elől veszik el a helyet, a nekik kínált idegen nyelvű képzésre külön kvóta van.

04
04
Globális harc a hallgatókért

B ár évről évre egyre több külföldi diák jön Magyarországra, szűk összehasonlításban lemaradt az ország. Egy tavaly publikált OECD-statisztika szerint az elmúlt 11 évben a közép-európai felsőoktatási piac jelentősen átrendeződött – derült ki a Magyar felsőoktatás 2014, Stratégiai helyzetelemzés című tanulmányból.

Míg 2001-ben a visegrádi országok között Magyarországon volt a legtöbb külföldi hallgató, és a régióból is csak Ausztria előzte meg, addig 2012-re Magyarország bő másfélszeres növekedésével szemben Ausztria csaknem megduplázta, Lengyelország megháromszorozta, Csehország és Szlovákia pedig megötszörözte a külföldi hallgatók számát.

„Az abszolút számokat illetően Szlovákiát, míg a lakosságszámra vetítve fajlagosan Lengyelországot még mindig megelőzzük, de ez az előny mérséklődött” – magyarázza a számokat Berács József, a tanulmány egyik szerzője.

Az itthoni adatokat befolyásolják a határon túli magyarok is, akik kezdetben a létszám felét kitették, most viszont már csak valamivel több mint a harmadát. Sokan már magyarként szerepelnek a rendszerben, de demográfiai folyamatok és a határon túl elérhető magyar nyelvű képzések is szerepet játszanak az arányuk csökkenésében.

A magyar egyetemek nincsenek a nemzetközi élvonalban, bár részterületeken lehet sikert elérni: a Corvinus egyik mesterképzése a Financial Times listáján az első százban szerepel. Berács mégis azt mondja, szerinte a magyar oktatás a szerkezete és a tartalma alapján kiállja a nemzetközi versenyt.

A Magyar Rektori Konferencia nemzetközi referense, Morován Júlia azt mondja, amellett, hogy magas az oktatás színvonala, és sok a kutatási lehetőség, előny az is, hogy a képzések angolul folynak, így nem kell megtanulni magyarul, miközben Németországban német, Franciaországban pedig francia nyelven tanulnak a diákok.

„Számít az is, hogy rengeteg Nobel-díjasunk van, a földrajzi elhelyezkedés is fontos, és az élet is olcsóbb. A kultúra pedig nyitott és toleráns a külföldiekkel szemben, pezseg az éjszakai élet” – sorolja Morován Júlia, mi vonzó egy külföldi diáknak a magyar felsőoktatásban.

Nemzetközi hallgatók a hazaiak arányához képest, százalékban

Sok külföldi diákkal beszéltünk, az egyetemi rangsort vagy a Nobel-díjasok számát senki sem hozta fel érvként. Azt mondták, a jó ismerősük véleménye miatt választották Budapestet vagy a magyar felsőoktatást. Volt, akinél az ár is számított.

Boris nem bánta meg, hogy Budapestre jött, de az ügyintézést lassúnak tartja, a tartózkodási engedélye épp csak meglett. Panaszkodott a BKV-ellenőrökre is: „Teljesen kiszámíthatatlanok: van, aki elfogadja az egyetem által kiállított igazolást, más büntetéssel fenyeget. A bosznai ügyintézés fejlettebb.”

A Fülöp-szigeteki Janecának nagyon bejön az egyetemi kultúra: „Itt minden sokkal lazább. A Fülöp-szigeteken például vigyázba kell állni, ha a tanár belép a terembe, nem lehet megszólalni, csak ha jelentkezel, és engedélyt kapsz rá. Itt kifejezetten örülnek, ha vita, beszélgetés van, és mindig tiszteletben tartják a véleményed. Ami kicsit furcsa, hogy még akkor is elfogadják a véleményed, ha tévedsz. Nálunk otthon simán megmondják, hogy nincs igazad.”

„Szép város, csak egy kicsit hideg van” – mondja Alteyesh Taddese, aki Etiópiából érkezett a CEU-ra. Többen panaszkodtak arra, hogy a magyarok nem beszélnek idegen nyelvet, és az nehézséget okoz a vásárláskor vagy a postán, de őt ez néha egyenesen rettegéssel tölti el: „Néha félek tőle, hogy eltévedek, és nem találok haza, mert senki nem fog segíteni.”

A nemzetközi ösztöndíjakat kezelő Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője, Bokodi Szabolcs szerint a magyar intézmények összességében versenyben vannak a régióban, ám mindegyik közép-európai ország a régi örökséggel küzd:

„Nagyon akadémiai, elméleti az oktatás, sok előadással és kevés projektalapú munkával vagy egyénre szabott feladatokkal. A tanrend is sokkal kötöttebb, mint nyugatabbra, az itteni rendszerekbe nagyon nehéz rugalmasságot vinni, de nem reménytelen.”

Berács József szerint azért vannak kis sikertörténetek: ilyen a brazil kormánnyal kötött megállapodás. A Tudomány határok nélkül néven meghirdetett, brazil finanszírozású program keretében 2500 diák tanul itt, a többség a BME-n.

A magyar kormány nemrég meghirdette a Stipendium Hungacium ösztöndíjprogramot, a „keleti és déli nyitás” külpolitikájának jegyében harmadik országbeli diákok jöhetnek ide tanulni. Az Emberi Erőforrások Minisztrériuma szerint idén a program csaknem 2 ezer diák magyarországi tanulmányait finanszírozta, és teszi ezt a jövőben is a bilaterális egyezmények alapján. A külföldi partner által kiválasztott és a magyar intézménybe felvett hallgatók miniszteri ösztöndíjat kapnak.

Az európai diákokat leginkább mozgató ösztöndíjprogram, az Erasmus befelé sikeresebb, mint kifelé.

A Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője, Bokodi Szabolcs szerint ennek az lehet az oka, hogy jó híre ment a hazai képzéseknek, tucatszám lehetnek olyan kurzusok, melyekre a partnerintézmények szívesen küldik a hallgatókat.

Magának az Erasmus programnak egyébként nagy szerepe van abban, hogy egyre nemzetközibbé válik az európai felsőoktatás – mondja Bokodi Szabolcs. Diákok milliói kezdtek el mozogni, így már rendszerszintű válaszokat kellett adni – meg kellett oldani az átjárhatóságot, a kreditek átvitelének lehetőségét.

Az pedig, hogy a diákok megtapasztalják, mit jelent egy magyar, brit, holland vagy spanyol felsőoktatási kurzuson részt venni, mekkora eltérések vannak az oktatás időtartama, tartalma és módszerei között, az az intézményeket is változásra, állandó fejlődésre ösztönzi.

Erasmusos diákok száma

MAGYARORSZÁGRA JÖVŐ DIÁKOKKIUTAZÓ DIÁKOK2007200820092010201120122013476440244387436141404057375243103757321124762804

Morován Júlia, a Magyar Rektori Konferencia nemzetközi referense is azt mondja, „a külföldi diákok hatására a képzés minősége és színvonala is javul.”.

Ez egy felfelé tartó spirál: minél több a bevétel, annál jobban fejleszthető az infrastruktúra, a tananyag. Nem mellesleg a tanárok is rá vannak kényszerítve arra, hogy idegen nyelven tartsanak órát” – mondja Morován Júlia.

Az átállás fokozatos, a nyugdíjba menő tanárok helyére érkező újaknál az angol már a saját oktatásukban is alapelvárás volt. Az adminisztrátorokat is továbbképzik: nyelvórák mellett nemzetközi kulturális érzékenyítő tréningen is részt vehetnek, hogy hatékonyabban tudjanak eljárni egy-egy diák ügyében.

A Tempus Közalapítvány arra is próbálja felhívni az intézményvezetők figyelmét, hogy ne csak a fizetős hallgatók létszámát akarják növelni, hanem a cserediákokét is. Ők ugyanis jó hírét vihetik az intézménynek, így később könnyebb lesz a fizetős hallgatókért megküzdeni. A magyar diákoknak pedig eközben nem árt, ha már az egyetemen kiépítenek valamiféle nemzetközi kapcsolatot, ismeretséget a külföldi hallgatók révén.

05
05
A felsőoktatás üzlet

A költségvetési beszámolók alapján elmondható, hogy a felsőoktatási intézmények egyre inkább a saját bevételeikre vannak utalva. A Magyar Felsőoktatás 2014, stratégiai helyzetelemzés című tanulmány szerint 2013-ban az összes kiadás csaknem kétharmadát fedezték az intézmények saját bevételből. A külföldiektől érkező tandíj nélkülözhetetlen az alulfinanszírozott magyar képzések fenntartásához, és pluszpénzt jelent a tanároknak is, így csökkent az oktatói elvándorlás.

A külföldi önköltséges hallgatók tandíjában nagy a szórás, de több ezer eurót, illetve dollárt kérnek az intézmények évente. Több intézmény a pontos számok helyett csak annyit közölt, hogy a külföldi diákok jóval többet fizetnek, mint a magyarok, de például az IBS-en és a CEU-n nincs különbség.

Idegen nyelvű képzések éves költsége néhány magyar egyetemen

IBS ALAPKÉPZÉS2.000.000 Ft
IBS MESTERKÉPZÉS2.700.000 Ft
DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA1.000.000 Ft
SOTE FOGORVOS NÉMET4.200.000 Ft
SOTE FOGORVOS ANGOL5.000.000 Ft
SOTE Á.O.K. NÉMET4.300.000 Ft
SOTE Á.O.K. ANGOL5.000.000 Ft
GYÓGYSZERÉSZ NÉMET3.000.000 Ft
GYÓGYSZERÉSZ ANGOL3.400.000 Ft

Az csak becsülhető, hogy egy-egy intézménynek mennyi a bevétele a külföldi diákok által befizetett tandíjakból, ezt ugyanis a honlapján csak a BME hozza nyilvánosságra – mondja Berács József, a tanulmány egyik szerzője.

Mint mondja, az orvosképzésen jelentős a bevétel a külföldi hallgatók tandíjából – ez a bevétel felét is adhatja –, míg a többi élenjáró egyetemnél, mint az ELTE vagy a Corvinus, nincs olyan sok külföldi hallgató. A képet árnyalja és a számítást nehezíti, hogy nem minden diplomaszerző külföldi hallgató fizet tandíjat: sokan ösztöndíjjal jönnek, így utánuk állami támogatást kapnak az intézmények.

Kérdésünkre az ELTE elárulta, hogy idén több mint 817 milliós bevételük volt az önköltséges külföldi hallgatók után. A Debreceni Egyetemen a bevétel 10 százalékát adja a külföldiek tandíja, a Szegedi Tudományegyetemnek viszont nincs pontos kimutatása erről, de „a külföldi hallgatók létszámának folyamatos növekedése miatt egyre több bevétellel számolhat az egyetem, főleg az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészkar.” A Pécsi Tudományegyetemnek 6 miliárdos a bevétele.

A tanulmány a 2012/2013-as adatok alapján, amikor kevesebb mint 21 ezer külföldi diák akart magyar diplomát szerezni, azzal számolt, hogy az 1 millió forintos éves átlagos tandíj alapján több mint 20 milliárd forint bevételt hoznak a külföldi diákok. Emellett a kutatások szerint a diákok durván a tandíjjal megegyező összeget költenek megélhetésre, így a végösszeg évi 40 millárd körül lehet.

2023-ra évi 20 ezer kiutazó és 40 ezer beutazó diákot szeretne látni a kormány. 2012 és 2015 között a Campus Hungary Program adott tájékoztatást az idegen nyelvű képzésekről, támogatásával az intézmények részt vehettek roadshow-kon, oktatási vásárokon és konferenciákon. Tizenkét országban népszerűsítették eddig a képzéseket, most pedig indul a 9,2 milliárdos Campus Mundi program, amely 6 év alatt 9 ezer hallgató külföldi tanulmányait támogatja, és csaknem 900 millió forint jut arra is, hogy az intézmények képezzék a munkatársaikat, és részt vegyenek külföldi oktatási vásárokon.

Arra egyébként nem lehet általános választ adni, mit ér a magyar diploma. Képzéstől, célországtól is függ, hogy a magyar papírt elfogadják-e, vagy akkreditáltatni kell. Az itt tanuló külföldi diákok többsége mindenesetre hazamegy. Esetenként örök emlékkel, mint az IBS-re járó brazil Carmino Nardacchione. „A Lánchíd annyira tetszik, hogy lakást is ahhoz közel bérelek, hogy minél többször láthassam. Még magamra is tetováltattam a hidat.”