Járt utat jártért - Kína új selyemutat épít
00Bevezető01Kína arcai02A múlt és a jövő Selyemútja03Next station Magyarország

Diktatúra vagy egypárti, irányított demokrácia? Kommunizmus vagy állami piacgazdaság? Úgy tűnik, ma már teljesen mindegy, mik ezekre az eldöntendő kérdésekre a válaszok, mivel az életünk ma elképzelhetetlen Kína – és a Kínában gyártott termékek – nélkül. De nem csupán a jelenünk, a múltunk is összeköt minket az ázsiai országgal. Kína pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy az egykori köldökzsinór, a Selyemút ne csak a múlt, hanem a jövő köteléke is legyen Ázsia, Afrika és Európa között.

01Kína arcai

Kína gazdasági értelemben többféle arcát is mutatja felénk manapság. Miközben idehaza a kínai piac inkább szitokszó, addig a legtöbb magas megbízhatóságú high-tech eszköz is Kínában készül. A kínai tőke ma már több helyen van jelen, mint gondolnánk, és a folyamatosan növekvő, lassan csak a retorikájában kommunista Kína növekedése ellenállhatatlan erővel bír. Mi van a Selyemút másik végén?

A megkerülhetetlen kínai gazdaság számokban

(GDP, milliárd Usa dollár)

0
USA
0
EU
0
CN
0
HU

Forrás: www.tradingeconomics.com

A megkerülhetetlen kínai gazdaság számokban

(GDP, trillió USA dollár)

33.54833.34334.61738.87643.77947.39251.31157.75663.34560.04465.85373.17374.68276.77678.6374.152
20002002200420062008201020122014

Forrás: Világbank

Minden összeköt

Donald Trump elnöki kampányában – és elnöksége első heteiben is – amellett kardoskodott, hogy a legnagyobb amerikai márkák gyártási kapacitásaikat vigyék vissza az USA területére. Ám alig akad olyan termék, amely legalább az alkatrészek szintjén ne Kínában készülne.

Ironikus módon Trump elnök „Make America Great Again” kampányának baseballsapkái is itt készültek.De komoly árat fizetne nemcsak az USA, hanem a világ gazdasága is, ha a kínai gazdaság nem venné le a dömpinggyártással járó terhek és költségek legnagyobb részét a világ válláról. Ma már azonban önbecsapás lenne azt gondolni, hogy Kína a fröccsöntött, rossz minőségű áruk előállításában jár az élen. Egyáltalán nem: Kínában készül az iPhone is.

Az iPhone ára

Az MIT Technology Review egyik szerzőjének idei számításai szerint az iPhone 6s készülék előállítási költsége 260 dollár, míg eladási ára 749 dollár körül mozog. Ha az iPhone hat kínai és egy brazil gyárát bezárnák, és az Egyesült Államokban meg lehetne valósítani a teljes gyártási folyamatot úgy, hogy közben továbbra is külföldről érkeznének az alkatrészek, akkor is készülékenként 30-40 dollárral többre jönne ki az iPhone előállítási költsége, ami meglátszana a fogyasztói árban is: 789 dollár is lehetne ugyanaz a mobil. Ha minden folyamat az USA-ban folyna, beleértve az alkatrészek gyártását is, akkor az ár egészen 849 dollárig is felkúszhatna. Ráadásul az összetevők nagy részéhez különleges anyagokra is szükség van, mint a lantán, a hafnium vagy a neodímium, amelyek Kínában jóval nagyobb arányban találhatóak meg, mint a világ más részein.

Az iphone ára

$0
Az iPhone 6S Plus jelenlegi ára.
$0
Az eszköz ára, ha az Apple az USA-ban gyártja a készülékeit.
$0
Az USA-ban gyártott iPhone ára, belföldről beszerzett alkatrészekből.

Forrás: MIT Technology Review

Az Apple telefonjait és az egyéb kütyüket most 150 ezer kínai munkás állítja elő. Nagyságrendileg ugyanennyire lenne szükség Amerikában is, ám a General Motors, a Ford és a General Electric összesen nem foglalkoztat ennyi embert az Egyesült Államokban. Szakértők emellett felvetik: vajon melyik amerikai város lenne képes elviselni egy hatvanezres üzem gárdájának lakhatásával, etetésével és közlekedésével járó terheket?

Ha Kínából átkerülne a legtöbb nagy ruhamárka gyártása az USA-ba, hirtelen minden megdrágulna, elsősorban a bérköltségek miatt. Amíg egy kínai munkás átlagosan 2,5 dollárt kap egyórányi munkáért, addig egy amerikai dolgozó ennek a tíz-tizenkétszeresét. Ugyanez a helyzet a sportcipőknél: az amerikai piacon forgalmazott összes lábbeli 97-99 százaléka készül Ázsiában.

Ez is Kína

1820-ban Kína volt a világ legnagyobb
gazdasága, ma a második legnagyobb,
és várhatóan 2030-ra ismét
a legnagyobb lesz.

Évente 20 millió fát vágnak ki, hogy
ellássák evőpálcikákkal a kínaiakat -
utóbbiakból egy évben
80 milliárd pár fogy

Ma 32 millióval több férfi, mint nő él
Kínában - A kínai demográfiai robbanás
visszaszorítása érdekében hozott "Egy
gyermek" politika következményeként.

Kínában gyártják a világon használt
PC-inek 90 százalékát.

A világ CO2 kibocsátásának 29
százalékáért Kína egymagában felelős.

Majdnem annyi gyerek dohányzik
Kínában, ahányan Magyarországon
élnek összesen.

Kínában érik a világ almatermésének
az 50 százaléka.

Az amerikai zászlók 90 százaléka
Kínában készül.

A fröccsöntött világon túl

A világ leggazdagabbjai között ma már többtucatnyi kínai üzletembert találunk. A legelőkelőbb helyen Wang Jianlin ingatlanbefektető áll, ő a Forbes 2016-ban készült legutóbbi, top 100-as listájának 18. helyezettje. Mellette több mint százan vannak azok, akiknek magánvagyonát a Forbes 1 milliárd dollárnál többre taksálja.

Kínára nemcsak az olcsó munkaerő és a tömeges gyártásra való képesség miatt érdemes figyelni. Olyan korszakalkotó megoldásokban is az élen járnak, mint amilyen az internetes kereskedelem.

A világ 33. leggazdagabb embere Jack Ma, az Alibaba internetes webshop megálmodója és üzemeltetője. Ami ma a legcsillogóbb sikertörténetnek tűnik, nem indult valami fényesen. A mostanra már világelső oldalt 1999-ben alapította Jack Ma, de csak 2009 végére futott fel úgy a weblap, hogy kínai léptékkel is mérhető, 40 millió felhasználó vegye igénybe az oldal szolgáltatásait.

Jack Ma ambíciói ma sem kisebbek, mint két évtizede voltak. Egy interjúban kijelentette: a következő 20 évben el szeretné érni a 2 milliárd regisztrált vásárlót, és Kína-szerte 100 millió új munkahelyet teremtene az Alibabán keresztül folyó kereskedelemmel. Céljai nem légből kapottak, hisz a számítások szerint 2020-ra a kínai online piac meghaladhatja az 1000 milliárd amerikai dolláros szintet. Jack Ma más szempontból sem megkerülhető: Donald Trump 2017 elején, még hivatalba lépése előtt fogadta őt a Trump Towerben, ahol arról beszélgettek, miként lehetne 5 év alatt termelő, jellemzően agrár kisvállalkozásokat támogatni abban, hogy 1 millió új munkahelyet teremtsenek az USA közép-nyugati államaiban. Ironikus.

Az Ázsiai Szilícium-völgy

1990-ben Senchenben nyílt meg az első
tőzsde Kínában.

2016-ban a város által termelt GDP 284
milliárd dollár volt. Magyarország
GDP-je ettől elmarad, 2015-ben csak 254
milliárd dollár volt.

Sencsenben található a világ negyedik
legmagasabb épülete, az 599 méter
magas Pingan Financial center.
A 115 emeletes irodaház építését
2016-ban fejezték be.

Sencsenen belül három négyzetkilométeren terül el Foxconn City, amely tulajdonképpen egy város a városban, tele gyárakkal, munkásszállókkal és közel félmillió, meglehetősen zord körülmények között dolgozó emberrel, akik a kínai Foxconn Technology Group égisze alatt olyan vállalatok számára gyártják az alkatrészeket, mint az Apple, a Sony vagy a Hewlett-Packard. 2010-ben azzal volt tele a világsajtó, hogy a Foxconn 18 munkása vetett véget az életének úgy, hogy leugrott valamelyik épület tetejéről. Az olyan nagyvállalatok, mint az Apple, persze kezdeményezték a munkahelyi körülmények felülvizsgálását, de valójában minden ugyanúgy folyik tovább, mint előtte. Az itt dolgozók azonban még a mostoha körülmények ellenére is szerencsésebbek, mint Kína más részein élő sorstársaik.

Sencsen egy virágzó, gazdag város, amelyet az olcsó munkaerő, a high-tech ipar és az innovatív ötletek tartanak mozgásban. Nem véletlenül hívják úgy a várost és környékét, hogy Kína, sőt Ázsia Szilícium-völgye. 1980-ban döntött úgy a Kínai Kommunista Párt, hogy Sencsent és környékét speciális gazdasági zónává alakítja. Innen datálódik a mára már négy Budapestnyi méretűvé növő egykori halászfalu gazdasági felemelkedésének története. 2015-ben a város által termelt GDP 8,9%-kal nőtt, ami hatalmas üteme ellenére csökkenés a korábbi, 9-10% fölötti eredményekhez képest. A leggyorsabb ütemben az elsősorban informatikával és elektronikával foglalkozó cégek fejlődnek, mint a ZTE vagy a Huawei.

Sencsen egyébként a speciális autonómiával bíró, egykori brit koronagyarmat Hongkongtól nem messze fekszik, ami minden bizonnyal jó hatást gyakorol a város növekedésére. 2013-ban közel 181 milliárd dollárnyi exportot bonyolított Sencsen Hongkong felé (összehasonlításként: Magyarország teljes GDP-je 2016-ban 132,7 milliárd dollár volt). 2015-ben Hongkongot is megelőzte Sencsen, legalábbis egy dologban: a gazdasági versenyképességi mutatókban. Sencsen virágzása a számokban éppúgy észrevehető, mint az égbe növő felhőkarcolók számának növekedésében. A város szinte metaforája is lehetne Kína legújabb korban meginduló fejlődésének: egyetlen területen egyesül a kínai néplélekből fakadó újítási igény, az olcsó munkaerő megléte és a globális high-tech ökoszisztémához való kapcsolódás képessége.

Bármennyire is meglepő, az eurózóna
összességében kedvezőbb helyzetben van
a Kínával való kooperációban,
mint az USA.

A kontinens kereskedelmi mérlege még mindig jelentősen pozitív – Kínával szemben is. Vagyis több árut és szolgáltatást értékesít az öreg kontinens Ázsiába, mint amennyit behoz. Jellemző adat: mindennap egymilliárd dollárnyi kereskedelem zajlik a két földrész között.

02A múlt és a jövő Selyemútja

Európa és Ázsia egymásra hatása nem új keletű dolog. A két kontinens valójában földrajzi értelemben majdhogynem egy: Eurázsia gondolata összeköti a két világot. A kereskedők és kultúrák között a kapcsolatot pedig a múltban és a jövőben is a Selyemút testesíti meg.

Sokszínű Selyemút

A Selyemutat senki sem tervezte, senki sem avatta fel, és soha egyetlen hatalom sem felügyelte kizárólagosan. A modern kort megelőző idők leghosszabb kereskedelmi hálózata több ősi kereskedelmi útvonal lassú összeolvadásából keletkezett. Jól csengő nevét, amely mitikus rangra emelte, csak századokkal az után kapta, hogy dicsősége leáldozott. Ferdinand von Richthofen német földrajztudós volt a névadó, aki 1877-ben Kína című munkájának első kötetében vetette papírra a kifejezést, továbbá előadást szentelt a „közép-ázsiai selyemutaknak”.

Az első lépéseket a Selyemúton egy Csang Csien nevű kínai követ tette meg, amikor nekivágott Nyugatnak Kr. e. 139-ben, hogy szövetségesekre leljen a hunok elleni harcban. Csangnak küldetése során nem sikerült megkötnie a remélt katonai szövetséget, mégis történelmet írt, mivel értékes információkat szolgáltatott a császárnak az addig szinte ismeretlen nyugati régiókról. A kínaiak nyomban több informátort is útnak indítottak, és felvették a kereskedelmi kapcsolatokat. Az időszámítás kezdetére már nagy mennyiségű selymet szállítottak Nyugat-Ázsiába. A kínaiak ma Csang Csient tartják „a Selyemút atyjának”.

A kereskedelmi utak hálózata éppúgy szolgálta az áruk, mint a kulturális kincsek átadását.

A Selyemút oázisaiban hamarosan virágzó központok alakultak saját könyvtárakkal, zarándokhelyekkel, ahol megjelent természetesen a különböző népek és kultúrák vallási sokszínűsége is.

A selyemút a Kr. u. I. században

A selyemút a Kr. u. I. században
Szárazföldi útvonalak
Vizi útvonalak

1275-ben Marco Polo, egy velencei kereskedő fia érkezik meg a mongol uralkodó udvarába. Uralkodása során Kublaj kán megteremtette a „Pax Mongolicá”-t, biztonságossá téve a Selyemút karavánjainak útját, amelyek így korábban sosem látott sebességgel haladnak. A lóváltó állomások sűrű hálója élelemmel és friss paripákkal látja el az utazókat, és erre Marco Polo is felfigyel. Az itáliai utazó 17 évet tölt Ázsiában, majd kalandjairól megírja a középkor egyik legnagyobb bestsellerét, A világ leírása című könyvet.

1405 és 1433 között a Cseng Ho vezette kínai flotta többtucatnyi dzsunkája – India és Arábia érintésével – eljut Afrikába. A császári expedíciók nyomán felvirágzik a kínai tengeri kereskedelem, ami komoly csapást mér a szárazföldi Selyemút versenyképességére. Igaz, „a tenger Selyemútjának” jelentősége már azóta növekszik a távolsági közlekedésben, hogy 1367-ben véget ért a mongolok uralma Kínában. A Selyemút tengeri útvonala sok kincset tartogat mind a mai napig: nem hiába hozta létre 2009-ben Kína a Tengeri Selyemút Múzeumot, ahol több mint háromszázezer kiállítási tárgy tekinthető meg a tengerfenékről felhozott, „visszamaradt” portékákból.

A Selyemút sorsát Vasco da Gama pecsételi meg végleg, aki 1498-ban felfedezi az Európából Indiába vezető tengeri útvonalat. A Selyemút jelentősége aztán folyamatosan visszaesik, mígnem a XX. században – nagy részben a Szovjetunió miatt – szinte teljesen felszámolódik.

Új Selyemút – One Belt, One Road

2013-ban jelentette be a kínai kormány a „One Belt, One Road” (röviden: OBOR) stratégiát, ami tulajdonképpen nem más, mint a Selyemút történelmi hagyományait felélesztő kereskedelmi és infrastruktúra-fejlesztési koncepció, némi kiterjesztéssel és természetesen a Kínai Népköztársaság vezetésével. Az „út és övezet” kifejezés az Új Selyemút Gazdasági Övezetre utal, amely Közép- és Nyugat-Ázsián keresztül köti össze Kínát és Európát, míg a XXI. századi tengeri Selyemút Délkelet-Ázsiát, Afrikát és Európát köti össze az országgal.

Az OBOR által éríntett országok

Az OBOR által éríntett országok
RégiÚj
Szárazföldi útvonalak
Vizi útvonalak

A teljes közlekedési hálózat régiós fejlesztése eléri az 5 billió dollárt az elkövetkezendő öt évben, ami két és félszer nagyobb Kína piaci méreténél. Az export új növekedési hajtóerejévé válva a kínai vasútiparnak kritikus szerepe lesz az OBOR stratégia megvalósításában. Az elmúlt hét évben Kína több mint 10 000 kilométer nagy sebességű vonalat épített belföldön és a tengerentúlon. Az elmúlt években az ország 348 külföldi építkezési projektben volt érdekelt, a szerződések összesített értéke elérte a 24,7 milliárd dollárt.

Az Új Selyemút esélyt kínál a régió országainak arra, hogy továbbfejlesszék vagy javítsák saját infrastruktúrájukat.

A 2014-ben alapított China Railway International (CRI) fontos szerepet játszik a kínai és nemzetközi szereplők közötti közvetítésben. A közeljövőben a CRI több mint 10 projektre fókuszál: Laoszban, Thaiföldön, Magyarországon, Szerbiában, Oroszországban, Tanzániában és Zambiában építkeznek. 2015 legfontosabb beruházásai a Kínát és Thaiföldet, illetve Kínát és Oroszországot összekötő, nagy sebességű vasútvonalak.

A China Railway International jelenleg folyó, nagyobb projektjei a világon

A China Railway International jelenleg folyó, nagyobb projektjei a világon

Peking városa nemrég jelentette be, hogy Kína egy 7000 km hosszú vasútvonalat épít a várostól Moszkváig, amely összeköti Kínát, Oroszországot és Kazahsztánt. A beruházás teljes költsége 1,5 billió jüan, átszámítva kb. 242 milliárd dollár. Már hivatalos, hogy Kína Thaiföldön is építeni fog egy 867 km-es vasútvonalat, és kétmillió tonna rizst vásárol az országtól. Kína arra is hajlandó, hogy Afrikában összekösse vonalaival a kontinens fővárosait.

Nagyjából 16 tartományt érint az OBOR (többnyire Nyugat-Kínában), de több mint 20 várja még, hogy részt vegyen a stratégiában és fejlessze a helyi és a határokon átívelő kapcsolatokat a szállítás, kereskedelem, logisztika és informatika terén.

Az OBOR program beépítése segíthet Közép- és Nyugat-Kínának a keleti, part menti tartományokhoz való felzárkózásban.

A vasúti szállítás mellett a tengeri út is kiemelt jelentőségű az OBOR stratégiájában. Ázsia viszonylag későn ébredt, csak a nyolcvanas évek második felében kezdett érdemben bekapcsolódni a kikötői kapacitások fejlesztésével a konténerversenybe. A kezdeti lemaradást azonban hamar behozta a kontinens. Ma már a világ 10 legnagyobb konténerkikötőjéből kilenc a Távol-Keleten található, egy pedig Dubajban. (A legnagyobb nem ázsiai kikötő Rotterdamban működik.) 2014-ben Kína egyedül annyi konténernyi árut exportált a világ tengerein, mint az USA, Dél-Korea, Japán, Indonézia, Thaiföld, Németország és Tajvan összesen. Magyarország az uniós mezőny utolsó előtti helyén áll, csak Bulgáriát előzzük meg.

Peking–London 18 nap alatt

Az OBOR-ral kapcsolatos diplomáciai offenzíva leglátványosabb eleme Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ös londoni látogatása volt. London azt jelezte ezzel a világnak: elérkezettnek látja az időt arra, hogy Kínának és főleg a kínai tőkének demonstratív módon utat nyisson. Mindehhez a nyomatékot a több mint 60 milliárd dollár értékű gazdasági megállapodások szolgáltatták.

2017 január elsején indult el az első tehervonat a világ legnagyobb teherpályaudvaráról, Yiwuból, a Mennyei Birodalom keleti partvidékéről. 18 napig tartott, amíg elért Londonba. Ehhez 12 454 kilométert kellett megtennie. Először keresztülszáguldott Kína északi részén, majd az Alatau-szorosnál érte el Kazahsztánt. Utána Oroszország és Fehéroroszország következett, majd Lengyelország, Németország, Belgium és Franciaország. Végül pedig a Csalagúton keresztül London, a Barking teherpályaudvar, ahol kis ünnepségen köszöntötték az első közvetlen kínai tehervonatot Nagy-Britannia földjén. A jövőben gyakran érkezik majd hasonló vonat Kínából Londonba, hiszen a kínai piacok feltöltése így sokkal olcsóbb, mint légi szállítással. A hajózás ugyan összességében ennél is gazdaságosabb, de jóval tovább tart, és veszélyesebb is.

A Peking—London vasútvonal

A Peking—London vasútvonal

Az Új Selyemút jelentősége

Befektetési szemszögből az OBOR hosszú távú növekedést eredményez a kínai építőiparnak és a vasúti szállítmányozás szereplőinek, de közepesen nő majd az igény a nyersanyagok iránt is, ami enyhít Kína fém- és cementtúltermelésén. Az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bankhoz (AIIB) és a Selyemút Alaphoz hasonló intézetek már felálltak, és kulcsszerepük van az OBOR finanszírozásában.

A terv felgyorsíthatja a jüan
nemzetközi elterjedését azáltal, hogy
szélesíti a valutát használók körét,
és a régió első számú pénznemévé
teszi azt.

Mindeközben Kína óriási devizatartalékához megtalálják a megfelelő beruházásokat is. Az infrastruktúrát érintő beruházások finanszírozása régóta jelent nehézséget a fejlődő országoknak. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) becslései szerint 2010 és 2020 között 776 milliárd dollárra van szükség a nemzeti és regionális projektek finanszírozásához. Ázsia országaiban ezzel szemben a nyújtott tőke, amelyet a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank évente kioszt, csak 20 milliárd dollár körüli, és ennek nem több mint a fele hívható le infrastrukturális fejlesztésekre.

Az OBOR régiós feltörekvő piacokat teremt a fejlődő ázsiai országokban, Kelet-Európában és Észak-Afrikában, Kínával az élen. Segít Kínának új növekedési lehetőségeket találni infrastruktúra-beruházásokkal és megnövekedett kereskedelmi aktivitással. A stratégia által a jüan nemzetközileg jobban elterjedhet, a devizatartalékot pedig megfelelő beruházásokba lehet fektetni.

03Next station Magyarország

Közép- és Kelet-Európa nagy hangsúlyt helyez a Kínával való gazdasági kapcsolatok megerősítésére. Jó példa az elkötelezettségre az a 2012-ben Varsóban létrejött, 16 térségbeli országot felölelő együttműködés, amelynek a Balti-országoktól Magyarországon át egészen Macedóniáig minden, a térségben található ország a tagja.

Magyarország az Új Selyemútnak nagyon fontos állomása. Kiemelt szerepe van ugyanis abban, hogy rajta keresztül elérhessék a környező európai országokat – nyilatkozta Sun Yuejin, Sanhszi (Shanxi) tartomány Kereskedelmi Hivatalának igazgatója. Valóban: Magyarország földrajzilag remek helyen fekszik, a kínai befektetések szempontjából pedig kifejezetten fontos, hogy Magyarország 2010-et követően tudatosan megkezdte a keleti nyitás politikáját, ezzel is jelezve, hogy nyitott a nagyobb méretű gazdasági együttműködésekre az Európai Unión kívül is.

A kínai tőke sokféle formában van jelen ma Magyarországon: olyan globális jelentőségű cégek, mint a Sencsenben alapított Huawei, itthon is rendelkeznek már helyi központtal; a kazincbarcikai BorsodChem a Wanhua Chemical Group tagja; de olyan private equity alap révén is többségi tulajdonokkal bír hazánkban Kína, mint a China-CEE-Fund, amely a Budapesti Metropolitan Egyetemet tulajdonolja, és idén év elején vette meg az Invitel-csoport többségi tulajdonát.

A kínai vezetés céljai nagyban egybevágnak a magyar kormány terveivel.

Orbán Viktor volt az első a közép-európai vezetők közül, aki jelezte: Magyarország csatlakozik a kínai kezdeményezésre életre hívott Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz. E szervezetet előszeretettel emlegetik úgy, mint amolyan ellen-Világbankot, hiszen több tucat ország alapította elsősorban infrastrukturális beruházások támogatására, de sem a kitalálásában, sem a megalapításában nem vett részt a legtöbb globális pénzügyi folyamatból egyébként kihagyhatatlan USA.

Orbán Viktor tavaly októberben, egy konferencián kijelentette: „Magyarország továbbra is elkötelezett Kína és Közép-Európa együttműködése, valamint a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építeni az útnak azt a részét, amely ezt a térséget összekapcsolja Kínával, és olyan gazdasági együttműködés kell, amely biztosítja az áruk áramlását ezen az útvonalon.” Ezzel összhangban néhány héttel később a magyar kormányfő Rigában tárgyalt Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel – egyebek mellett a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításáról.

Kínai-magyar gazdasági kapcsolatok számokban

Éves export/import (milliárd forint)

  • Export
  • Import
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013

Működőtőke kihelyezés

(milliárd forint)

Forrás: KSH

Jelen pillanatban ez érinti a legkonkrétabban Magyarországot az Új Selyemút projektből, hisz a már meglévő összeköttetés kínai hitelből történő felújítása csupán 4 órára rövidítené a Belgrádból történő szállítás menetidejét. A távlatos tervek szerint a szerb fővárost ugyancsak gyors sínpálya fűzné össze Pireusszal, Athén kikötőjével – vagyis a kínai árunak a tengerről egyenes útja vezetne Budapesten keresztül Európába vasúton.

Matolcsy György jegybankelnök szerint három kulcsországa van a Selyemútnak Európában: Lengyelország északon, és Magyarország, illetve Görögország délen. Sőt, két Selyemút is befut Magyarországra, az egyik Athénen keresztül, a másik Lengyelország felől. A jegybankelnök szerint Magyarország előnyös helyzete abból adódik Kína számára, hogy a „szívterülethez”, a német piachoz vagyunk nagyon közel. Az MNB mindezt felismerve már megindult a Selyemúton, „mélységi” együttműködést alakított ki Kína egyik legnagyobb bankjával, a Bank of Chinával, amely már Magyarországon is rendelkezik kirendeltséggel a budapesti banknegyedben, a József nádor téren.

Kína győz?

Nem tudni ugyan pontosan, mit tartogat a jövő az eszközgyártás, a teherszállítás vagy éppen a kereskedelem számára, de az világosan látszik, hogy Kína semmit sem akar a véletlenre bízni. Lehet, hogy a 3D-nyomtatás idővel szükségtelenné teszi az olcsó munkaerőt, hiszen magunknak nyomtathatunk majd alkatrészeket, sőt komplett eszközöket, de ezekhez a termékekhez is szükség lesz nyersanyagokra, amelyeket nemcsak ki kell majd termelni, hanem el is kell szállítani a lelőhelyükről − még akkor is, ha a legtöbb, a természetben megtalálható nyersanyag, vagyis az ún. ritkaföldfémek többsége, amelyek mondjuk egy iPhone előállításához szükségesek, éppen Kínában találhatók meg. Márpedig Kína az elmúlt években kemény harcot vívott a Világkereskedelmi Szervezettel (World Trade Organisation – WTO), hogy ne fogja vissza „természetvédelmi okokra” hivatkozva a ritkaföldfémek kitermelését, ezzel is megemelve a nyersanyagok árát.

Ritkaföldfémek termelése

(tonna)

  • Egyéb
  • USA
  • Oroszország
  • India
  • Kína
  • Ausztrália
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
140000
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016

Forrás: www.geology.com

Semmi sem nehezebb és bizonytalanabb, mint a jövő megjósolása, ennek ellenére szinte mindenki igyekszik kikutatni, mit hoz a számára. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadócég tanulmánya szerint a globális gazdasági válság felgyorsította a gazdasági súlyok eltolódását: 2050-re Kína, az USA, valamint India válhat a három legnagyobb gazdasággá. Nem is olyan sokára, 2030 tájára Kína nem csupán az egyik legnépesebb ország lesz a világon, de a legerősebb, legnagyobb gazdaság is. Vagyis szinte mindegy, milyen forgatókönyvek érvényesülnek a technológiai fejlődés szempontjából, Kína szerepe a világgazdaság alakulásában a jövőben még meghatározóbb lesz. A „kínai álom” mint kifejezés (nem kis mértékben rájátszva az „amerikai álom” kifejezésre) a kínai kommunista ideológia egyik legfontosabb zászlóshajójává vált 2012 végén, amikor Hszi Csin-ping pártfőtitkárként átvette a népköztársaság vezetését. A kínai álom két fő pillére a két százéves terv: az első pillér szerint 2021-re, a Kínai Kommunista Párt megalapításának százéves évfordulójára az országnak mérsékelten jómódú társadalommá kell válnia, míg 2049-re, a Kínai Népköztársaság létrejöttének centenáriumára teljes mértékben modernizált és fejlett országgá kell válnia. E két cél elérésére minden esélye megvan a világ legnépesebb országának.

A teljes élményhez kérjük válassz asztali eszközt

Főoldalra