Meg tudja nézni a pártokat egyenként is, amennyiben föléjük mozgatja itt az egeret!

Az együtt­szavazó bolygók harca

Igaz-e a legenda, hogy az Európai Parlamentben az MSZP- és Fidesz-képviselők egyetértenek a legtöbb kérdésben?
Kik a legnagyobb ellenfelek az EP-ben?
Mi folyik ott egyáltalán?
Öt év több, mint 7000 szavazásának elemzésével és vizualizációjával válaszolunk a kérdésekre.
Három konkrét sztorit is megnézünk.

Munka az
EP-ben

  • 2009-2014
    7545 szavazás
  • hetente
    29 szavazás
  • évente
    1509 szavazás

A projektről

Sokat gondolkodtunk, hogyan lehet összegezni az EP munkáját a választás előtt, hiszen az anyag mennyisége óriási. Megdöbbentő adat, de a legszorgalmasabb képviselő 7545-ször szavazott az EP-ben 2009-2014 között. Persze az EP-t ismerők tudják, hogy ennyi ügyet csak jól működő pártgépezettel lehet kezelni, ahol a képviselők a párt utasításait teljesítő szavazógépek. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy megvizsgáljuk az együttszavazásokat, hátha kirajzolódnak majd az európai politikai élet hatalmi központjai és ellentétei. Ábránkon az látható, kik szavaztak együtt az elmúlt öt évben legalább 95%-ban. Ez alapján a három legfegyelmezettebb párt a Néppárt, a Szocialisták és a Zöldek. Lehet, hogy ez elsőre bonyolult. Lapozzon, és minden kiderül!

7545 szavazás alapján
Kapcsolat: 95%-os együttszavazásnál

a

jelmagyarázat

Egy EU-s témában szervezett hackaton rendezvényen merült fel az ötlet, hogy meg lehetne rajzolni egy hálózatot a képviselők között annak alapján, hogy hányszor szavaztak ugyanúgy az EP-ben. Az adatot a Parltrack nevű EP figyelő oldalt működtető aktivisták adták, akiktől mi is megkaptuk az elmúlt ciklus összes szavazásának végeredményét képviselőkre lebontva. A hackatonos vizualizáció eredménye elképesztő volt: egyrészt tökéletesen megmutatta a főbb frakciókat, másrészt rejtett szövetségeseket is láthatóvá tett. Ezt a módszert fejlesztettük tovább, és kezdtünk sztorikra vadászni az adattengerben. Minden pont egy-egy képviselőt jelképez. Kapcsolat akkor adódik két képviselő között, ha azok egymással azonos módon szavaztak. Ha az egeret egy pont fölé mozgatjuk, elolvasható a képviselő neve és pártja.

A módszer előnye, hogy így témánként és összeségében is tudjuk vizsgálni az európai folyamatokat. Az első oldalon látszott, hogy a három nagy párt profi gépezetként az esetek 95%-ban közösen voksolt az elmúlt 5 évben. 85%-os együttszavazási aránynál már kevésbé fegyelmezett frakciók is megmutatkoznak. (Az egyedülálló bolygók reprezentálják az ekkora mértékben senkivel sem együttszavazó autonóm képviselőket.) A következő oldalon részletesebben elemezzük az itt látható csoportokat.

NÉPPÁRTZöldekSZOCIALISTÁKKONZERVA­TÍVOKEUROSZKEP-
TIKUSOK
LIBERÁLISOKFÜGGETLENEKKommunisták

7545 szavazás alapján
Kapcsolat: 85%-os együttszavazásnál

A néppártiak

Ahogy az ábrán is látszik a legnagyobb képviselőcsopport az EP-ben. A néppárti képviselők kalapvetően EU-pártiak, középen helyezkednek el a föderális Európát és a független nemzetállamokat kívánók között. A néppárt támogatói hisznek abban, hogy minden feladatot a lehető legalacsonyabb szinten, a tagállamok, régiók szintjén kell megoldani, szorosan együttműködve a tagállami kormányokkal. Nevük is onnan ered, hogy az unióban fontos szerepet szánnak az európai polgároknak. Az elmúlt ciklusban a néppártiak számára a legfontosabb a válság legyőzése volt: a bankszektor rendbetétele és a fiatalok munkanélküliségének megszűntetése. Ennek érdekében néppárti beállítottságukból is sokat feláldoztak, és a liberálisokhoz hasonlóan erősebb Európát szorgalmaztak. Ebbe a pártcsaládba tartozik a Fidesz is.

A szocialisták

A szocialistának fontosak az olyan szociális intézkedések, mint a fogyasztóvédelem és a munkanélküliség európai szintű felszámolása. A szocialisták támogatják a nemek közti egyenlőséget megteremtő intézkedéseket, a bevándorlók és a menekültek integrálását az európai társadalmakba, valamint a kisebbségek, különösen a romák esélyegyenlőségét. Ugyanakkor egy szocialista szerint az utóbbi évek gazdasági válsága felhívta a figyelmet az unió szerkezeti hiányosságaira. Éppen ezért szorosabb együttműködésre lenne szükség az EU intézményei, a nemzeti kormányok, valamint a tagállamok parlamentjei és civil társadalma között. Tehát a szocialista képviselő, néppárti társához hasonlóan, munkamegosztást sürget az EU és a tagállamok között. Az MSZP ebbe a pártcsaládba tartozik.

Zöldek

A zöldek erős demokráciát akarnak, rettentően fontosak nekik a szabadságjogok. Nagy hangsúlyt fektetnek a vallási, szexuális és etnikai kisebbségek jólétére is. Viszont úgy vélik, ezen értékek védelmére egyre kevésbé van lehetőség a jelenlegi gazdasági környezetben. A neoliberális gazdaság szerintük fenntarthatatlan, és azzal fenyeget, hogy elpusztít mindent, amit idáig európaiként elértünk. Szerintük éppen ezért az EU-nak föderációvá kellene válnia valahogy úgy, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Ebben leginkább a liberálisokkal értenek egyet. Nevükből adódóan fontos számukra a környezetvédelem és a klímaváltozás figyelembevétele, amikor a gazdaság élénkítése a téma. Könnyen lehet, hogy a zöldek csoportjához idén először magyarok is csatlakoznak: az LMP ugyanis simán megszerezheti a kellő számú szavazatot az EP-választáson.

A liberálisok

A liberális legfőbb ismérve, hogy támogatja a szorosabb európai integrációt. Nagyobb önálló EU-s költségvetést szeretne, akár európai adók kivetésével. A liberális akkor pörög fel, ha olyan kérdésekről van szó, mint az alapvető európai uniós jogok biztosítása. De ugyancsak felszólal, ha a szabad mozgás vagy a szabad munkavállalás kerül veszélybe. Nem tűri a diszkriminációt, harcol a melegek házasságáért, a kisebbségek felzárkoztatásáért és a nők egyenlőségéért. Csoportjuk jelenleg a harmadik legnagyobb az Európai Parlamentben, de nem jellemzi őket akkora pártfegyelem, mint a zöldeket, szocialistákat vagy néppártiakat. A magyar politikai pártok közül leginkább az Együtt 2014 illik az európai liberálisok közé, noha csatlakozási szándékukat még nem mondták ki Bajnaiék.

Az akadékoskodó angol

Ide soroljuk azokat a konzervatívokat, euroszkeptikusokat és függetleneket, akik úgy viselkednek EU-s ügyekben, mint az angolok. Az akadékoskodó angolt onnan lehet a legkönnyebben megismerni, hogy meg van róla győződve, hazájának sokkal jobb lenne az EU-n kívül. De érzéseit nem a nacionalizmus vagy totális szkepszis táplálja az EU-val szemben, hanem az európai intézményrendszer működését nem tartja elég demokratikusnak. Az akadékoskodó angol minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne mélyüljön az integráció. Nem akar belemenni sem mélyebb politikai, sem pénzügyi kooperációba. Később látni fogjuk, hogy az akadékoskodó angolok azok, akik a teljes európai konszenzussal is képesek szembehelyezkedni. Kritikai szemléletük miatt gyakran együtt szavaznak velük a kelet-európai nacionalisták és szélsőségesek. Így a Jobbik is. Érdekesség, de Bokros Lajos is az akadékoskodó angol frakciójában ül.

A kommunisták

Az uniós kommunista frakció célja, hogy új alapokra helyezze Európát. Egy olyan EU-t szeretne, amely szociálisan érzékeny és környezettudatos. Magja az Európai Baloldal pártcsalád erősen antikapitalista és megszorítás-ellenes. A frakció szerint Európa nem tesz eleget annak érdekében, hogy javítson állampolgárai jólétén és felszámolja a munkanélküliséget. A nemzetközi porondon pedig azt várja el Európától, hogy mediátor-szerepet foglaljon el a világ népei között, nyisson jobban a fejlődő országok felé, közben pedig ne féljen szembeszállni azokat a kapitalista nagyhatalmakat, amelyek az „összeomlás felé vezetik civilizációnkat”. Az EP-ben kevesen vannak, nincs számottevő befolyásuk. Az „akadékoskodó angolok” mellett ők is szembe mennek az EU mainstream politikával. Érdekesség: ha bekerülne az EP-be a Magyarországi Munkáspárt 2006, akkor ebben a frakcióban foglalna helyet.

Magyarok az EP-ben

14 Fideszes képviselő ül a Néppártban. Négy MSZP politikus a Szocialisták és demokraták között. Bokros Lajos az Európai Konzervatívok és Reformerekkel, azaz az akadékoskodó angolokkal ül egy frakcióban. A három jobbikos képviselő pedig független.

NÉPPÁRTSZOCIALISTÁKKONZERVA­TÍVOKFÜGGETLENEK

Közös nevező

70%-os együttszavazási rátánál azt látjuk, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban van. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban a témák 70%-ban létezik közös nevező, amit az „akadékoskodó angolokon” és kommunistákon kívül senki nem kérdőjelez meg. Összehasonlításképpen: Magyarországon jelen pillanatban a közös nevező a bal és a kormányoldal között nullához tendál. Ennek ellenére ne gondoljuk, hogy egyetértés, béke és nyugalom lenne az EP-ben. Néhány százaléknyi véleménykülönbség képezi a nap mint nap vérre menő viták többségét. A következőkben ezeket a vitákat mutatjuk meg.

7545 szavazás alapján
Kapcsolat: 70%-os együttszavazásnál

A legfontosabb küzdelem: a Lisszaboni Szerződés

  1. 2007—07—23
    KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA LISSZABONBAN AZ ÚJ SZERZŐDÉS SZÖVEGÉRŐL
  2. 2008—06—12
    AZ ELSŐ ÍR NÉPSZAVAZÁS - NEM
  3. 2009—01—01
    AZ ÉLETBE LÉPÉS EREDETILEG TERVEZETT IDŐPONTJA
  4. 2009—10—02
    A MÁSODIK ÍR NÉPSZAVAZÁS - IGEN
  5. 2009—12—01
    A LISSZABONI SZERZŐDÉS ÉLETBE LÉP

Erős kezdés

Az alapszerződések, mint amilyen a lisszaboni, pár évente születnek és nagyrészt az EU működését szabályozzák. A Lisszaboni Szerződés azért különlegesen fontos az EP szempontjából, mert általa a parlament nagyobb beleszólást kapott a döntéshozásba. A terv az volt, hogy egy év alatt, 2008 végéig mindenhol ratifikálják, de ezt több tagállam meghiúsította. Pedig az EP-ben teljes volt az egyetértés a témában. Kivéve persze az euroszkeptikusokat.

NÉPPÁRTZöldekSZOCIALISTÁKKONZERVA­TÍVOKEUROSZKEP-
TIKUSOK
LIBERÁLISOKFÜGGETLENEKKommunisták

162 szavazás alapján
Kapcsolat: 95%-os együttszavazásnál

A konszenzus vége

Az első ír népszavazás 2008. júniusában meglepte egész Európát, az írek ellenállását látva több tagállam is felbátorodott. Leginkább azok, amelyek az Alapjogi Charta kötelezővé tételével sem értettek egyet. A charta az EU polgárainak járó jogokat sorolta fel, olyasmiket, mint például a házassághoz való jog. Sokaknak nem tetszett, hogy az EU ilyen alapvető dolgokba akar beleszólni. Az EP-ben így a frakciók fellazultak. Noha a zöldek és liberálisok továbbra is egy egységesebb európa felé masíroztak töretlenül, a két nagy párt, a néppártiak és a szocialisták több szavazáson is szembekerültek egymással a lisszaboni témákban.

114 szavazás alapján
Kapcsolat: 95%-os együttszavazásnál

Angol vita

Az angolok jól össze is vesztek az egész „legyen-e erről népszavazás, vagy ne” dolgon. Az euroszkeptikusok amellett kampányoltak, hogy legyen, de ha lehetne, akkor inkább hagyjuk is az egész Lisszaboni Szerződést. A kormányon lévő, munkáspárti Tony Blair azonban ellenállt, annak ellenére, hogy pártjában is akadtak bőven, akik támogattak volna egy referendumot. A legtöbb brit szocialista azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Lisszaboni Szerződésben foglalt reformokra nagy szüksége van az uniónak. Hosszas huzavona után végül 2009 december elsején életbe lépett a szerződés.

KONZERVA­TÍVOKEUROSZKEP-
TIKUSOK

ACTA és anonymous

  • MELLETTE
    39
  • TARTÓZKODOTT
    165
  • ELLENE
    478

Mi az az ACTA?

Vájkálhatunk az állampolgáraink magánéletében, hogy azzal boldoggá tegyünk pár szórakoztatóipari óriást? 2012-ben erre a kérdésre az EP egyértelműen nemet mondott. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) nemzetközi szerzőijog-védelmi szabványokat hozott volna létre, és pénzbüntetésre és bizonyos esetekben szabadságvesztésre ítélhette volna azokat az internetezőket, akiket letöltésen kapnak. A megállapodás kritikusai azzal érveltek, hogy az ACTA súlyosan korlátozták volna a szólás szabadságát, és megsértették volna a netezők magánszféráját is. A megállapodás végül azért nem lépett hatályba az EU-ban, mert az első ACTA párti szavazás után elképesztő, EU-s ügyekben példátlannnak számító tüntetéssorozat kezdődött. Ekkor lett ismert az Anomymous és a híres Guy Fawkes maszk, amit a nagyérdemű a V mint Vendettából ismerhet.

28 szavazás alapján
Kapcsolat: 95%-os együttszavazásnál

Az ACTA-pártiak

Pedig az EP korántsem az adatvédelmi ügyek élharcosaként ismert – főleg a konzervatív részlegen vélekednek úgy sokan, hogy nem szabadna kesztyűs kézzel bánni a szerzői jog megsértőivel. Az EP 2010 szeptemberében 328:245 arányban szavazta meg a néppárti Marielle Gallo jelentését, amelyben arra buzdította az Európai Bizottságot: találja meg a módján, hogyan lehetne erélyesebben fellépni az internetes kalózokkal szemben. Ugyanez év novemberében pedig a Parlament elfogadott egy határozatot, miszerint támogatja a Bizottság ACTA-tárgyalásait. Ekkor 11 liberális képviselő, valamint a brit munkáspárt mind a 13 EP-képviselője is beállt a Néppárt és az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportja mögé.

NÉPPÁRTKONZERVA­TÍVOKLIBERÁLISOK

Fordulat

Egész sokáig úgy nézett ki, hogy az ACTA elől elgördült minden akadály az EU-ban. 2012 januárjában a Bizottság delegációja aláírta a szerződést, majd követte a példáját Magyarország és még 21 másik uniós tagállam is. Az EP-ben viszont addigra változni kezdett a hangulat, és az ACTA aláírása többeknél kiverte a biztosítékot: Kader Arif a folyamat megfigyelésével megbízott szocialista EP-képviselő már aznap lemondott ACTA-felelősi pozíciójáról. Ennek ellenére a szocialisták sem alkottak egységes álláspontot a kérdésben, és nemzeti frakciókra oszlottak a baloldali táboron belül. Németország az elsők között vette észre, hogy baj van, és nem is merte már aláírni a szerződést. Arif utódja, David Martin nem különbözött hozzállásában elődjétől: ő is azt ajánlotta az EP-nek, hogy ne szavazza meg a szerződést.

SZOCIALISTÁK

478:39

Végül az EP képviselői 478:39 arányban leszavazták az ACTA bevezetését. 165-en tartózkodtak. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően ez volt az első alkalom, hogy az EP elutasított egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EP soha nem látott egységfrontba tömörült (lásd ábra).

Hadsereg születik

  • ELLENE

    KOMMUNISTÁK 30
    KONZERVATÍVOK 49
    EUROSZKEPTIKUSOK 9
    FÜGGETLENEK 14
  • MELETTE

    SZOCIALISTÁK 163
    NÉPPÁRT 228
    LIBERÁLISOK 73
  • TARTÓZKODOTT

    ZÖLDEK 48

Együttszavazó MSZP-s és Fideszes

Az egyik legnagyobb, most már évtizedek óta tartó vita az EU-n belül, hogy szüksége van-e közös külpolitikára az uniónak, sőt, hogy tovább menjünk, biztonságpolitikára, avagy sem. Nem csak a tagállamok nem értenek egyet, de a különböző pártcsoportok sem, hiszen ez a téma tulajdonképpen a „legyen-e szorosabb integráció vagy ne” vita kicsinyített mása. Érdekes, a három legnagyobb párt között egyetértés alakult ki ebben a témában. Alapvetően a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok is támogatják a közös kül- és biztonságpolitikai törekvéseket.

NÉPPÁRTSZOCIALISTÁKLIBERÁLISOK

192 szavazás alapján
Kapcsolat: 95%-os együttszavazásnál

Ellene megint az angolok

A konzervatívok, a független euroszkeptikus képviselők, a szélsőbal - kommunisták és néhány lázadó az előző politikai csoportokból sem támogatta túlzottan az ötletet. Érdekes módon a rebellis képviselők általában a németek és a portugálok köreiből kerütek ki, akik pártállásuktól függetlenül a közös külpolitika ellenében szavaztak. Meg persze az angolok, hiszen milyen magára valamit is adó, több száz éves birodalmi múlttal rendelkező angol enged bárkit is beleszólni abba, hogy mit csinál külföldön?

KONZERVA­TÍVOKEUROSZKEP- TIKUSOKKommunisták

A legnagyobb meglepetést azonban a zöldek okozták, akik a jelentés ellen szavaztak, annak ellenére, hogy a zöldek az európai integráció legnagyobb harcosai. Szerintük ugyanis az unió tagállamainak a hadereje nem alkalmas arra, hogy csak úgy összerakjuk őket és abból csináljunk egy közöset. A jelentést végül megszavazták, hiszen az összes kis párt összefogása nem elég arra, hogy a három nagy pártcsoportot megtörje, így amíg a biztonságpolitikai integráció nem tapos bele túlságosan a nemzetállamok szuverenitásába, olyannyira, hogy az szemet szúrjon a néppártiaknak vagy a szocialistáknak, addig a közös biztonság- és védelempolitika haladhat a maga medrében.

Zöldek
betöltése... (/)
Kedves Olvasó! Ez a tartalom telefonon nem olvasható, de érdemes visszatérnie laptopról vagy asztali számítógépről, mert az itt olvasható sztori és interaktív vizualizáció tényleg érdekes. Addig is töltse ki tesztünk, hogy megtudja, kivel ért egyet az Európai Parlamentben!
Vissza a VS.hu-ra
A VS-nél nagyon fontos nekünk, hogy Ön ne csak tartalmas, de szép dolgokat találjon. Ehhez azonban az is kell, hogy a böngészőjét folyamatosan frissítse.
Az alábbi linkre kattintva ezt egy pillanat alatt megteheti.
Milyen böngészőt használok?