Zeusz és Estrella egy kútban is végezhette volna

Fotó: HGRT

-

Spanyol agarak kaptak új esélyt Magyarországon.


A legkedveltebb kivégzési módszer a „zongorázás”: az agarat felakasztják egy fára, hogy csak a hátsó lábai érjék a földet. A tipegő állat órákig küzd az életéért, amíg végül el nem fárad, és saját magát fojtja meg. Szintén bevetett módszer, hogy az agarakat kiszáradt kutakba dobják, a kipeckelt szájú kutyákat sorsukra hagyják, lelövik, leöntik savval. „Sokuknak


eltörik a lábát vagy medencéjét, vagy ꞌegyszerűenꞌ agyonverik őket“

– olvasható a Szent Ferenc Állatotthon alapítvány oldalán.

A 4 éves Hope-ra szintén hasonló sors várt. Több társával autó után kötve futtatták. Hope elesett, de az autó nem állt meg. A kínzás után bedobták az árokba, de még időben megtalálták és odaadták az állatvédőknek. Azóta már örökbe is fogadták.

Spanyolországban február elsején van vége a vadászidénynek. Ekkor kezdődik az öldöklés: az állatvédők szerint a 170 ezer spanyol vadász majdnem félmillió galgót, azaz spanyol agarat tart. Közülük akár százezret is leselejteznek az idény végén.

Bár egyre több az olyan vadász, aki a kutyákat leadná, a menhelyek sok esetben már az idény vége előtt megtelnek, és nem tudják kezelni a sok, hirtelen leadott vagy a bejelentések alapján összegyűjtött, gyakran sérült agarat. Ezért a spanyolok többször kértek már segítséget a külföldi partnerszervezetektől. A programba a magyarok és bekapcsolódtak, a HGRT 2016 óta több expedíciót is szervezett.

„Nem ismerhetjük a kutyusok múltját. Ha az állatvédők megtalálják őket valahol, vagy leadja őket a gazdájuk és bármilyen sérülés található az állatokon, számos esetben nem megkülönböztethető, hogy vadászat közben érte baleset vagy egyéb kegyetlenség áldozata. Nyilván vannak egyértelmű esetek is, amikor pontosan látható, miből adódik a probléma, nem ritka például a kóros soványság” – mondta Csörgő Tímea, a HRGT tagja.

Nem egy konkrét esemény váltotta ki a Hungarian Galgo Rescue Team megalakulását. „Pár fővel indultunk, ma már közel negyven tagunk van” – mondta Csörgő. A csapat szeptember közepén két újabb agarat, Estrellát és Zeuszt utaztattak Magyarországra. A kiadások jelentős részét vállalati szponzorációból finanszírozták, az örökbefogadási díjat és a galgók itthoni ellátását pedig az Agár Fajtamentés előlegezte meg, amit majd az örökbefogadók térítenek meg az alapítványnak.



Egy állat örökbefogadási költsége 250 euró. Ez az összeg tartalmazza a Spanyolországban elvégzett vizsgálatokat – mert csak egészséges kutya utazhat –, az ivartalanítás és az állat útlevelének költségét is.

A csapat költségeit részben támogatásokból fedezik: „Szerettünk volna részt vállalni a galgók mentésében, a költségek háromnegyedét finanszíroztuk. Tudjuk, hogy nem csak számos agár, de egyéb állat is segítségre szorul hazánkban, de azt gondoljuk, arra a kegyetlenségre, amely tradíciók mögé bújik Spanyolországban talán mi is figyelmet irányíthatunk. Erős a nemzetközi összefogás a galgókért, szerintünk ebben itthon is számos partnerre találhat a Hungarian Galgo Rescue Team, örülünk, hogy az elsők között lehetünk a támogatásukban” – közölte az idei szponzor, a Socialize.

Örökbefogadás előtt a potenciális gazdiknak egy kérdőívet kell kitölteniük. „Nem elijeszteni szeretnénk a jelölteket, hanem, kicsit jobban megismerni az életvitelüket. Ez segít nekünk abban, hogy tudjuk, milyen típusú kutyus passzol legjobban hozzájuk” – mondta Csörgő.

Magyarországon ma már 30 ezer gazdis agár él, jelenleg Zeusznak és Estrellának keresnek örökbefogadót.


Nagy Vivien