Ügynökök és szerelmek

-

Nincs karácsony le Carré nélkül.


Rendületlenül folytatja – a recenzens nagy örömére – John le Carré műveinek kiadását (és újrakiadását) az Agave. És mivel az Agave koncepciózus és következetes, elég ránézni a borítóra, hogy tudjuk: azért jelenik meg most, harminc évvel az első magyar nyelvű kiadás után, a Kettős szerepben, mert sorozat készül belőle. Az egyébként vizuális egységes le Carré-sorozat köteti között azonnal felismerhetők a megfilmesítettek; a kiadó annyira ügyel erre, hogy a mozifilm után Az üldözött új borítóval is megjelent, a Karla-trilógia első kötete – amit addig az Árulás-ként vagy Árulóként olvashattunk – még az eredetire hasonlító címet (Suszter, szabó, baka, kém) is kapott.

A Kettős szerepben több tekintetben is rendhagyó le Carré életművében. Az 1983-ban megjelent regény az első, amelyik nem a hidegháborúval foglalkozik, és az egyetlen, amelyiknek a fő karaktere nő. Le Carré világában a nők szeretők és hű segítők, múzsák és csalfa cédák, inspirálnak és fájdalmat okoznak. De nem főszereplők.



Ezúttal viszont máshogy van: az izrael hírszerzés Charlie-t, a huszonéves színésznőt hálózza be. Arra számítanak, hogy általa eljuthatnak egy palesztin terroristához. Majd’ három éve ezt írta a VS: "az úgynevezett élet (valójában az izraeli kémszolgálat) által írt drámát kell előadnia, ráadásul úgy, hogy ebben a valóságban minden fikció: hiszen Charlie a valóságos életben még sosem látta Szelimet, az arab fiatalembert, akibe a legendája szerint szerelmes, és akivel sok forró éjszakát töltött együtt, és aki majd elvezeti a zsidó antiterrorista különítményt Szelim „Nagy Testvéréhez”, Halilhoz, aki a valódi célszemély. De Charlie közben beleszeret Beckerbe, a számtalan álnéven élő izraeli ügynökbe, aki ebben a kémvilág-színházban Szelimet, azaz annak képzeletbeli alakját formálja meg. Mi sem természetesebb, hogy a lány nem bír el ekkora érzelmi káosszal, és a sikeres akció végén összeroppan."

Le Carré a megoldhatatlannak tűnő közel-keleti drámát izraeli és palesztin oldalról is igyekezett bemutatni, a könyv megjelenése után voltak, akik antiszemitának nevezték. Amire annyit válaszolt, ez idiotizmus. Mivel regényeihez igyekszik élményeket és tapasztalatokat gyűjteni, elment Izraelbe és Libanonba is. Bejrútban találkozott Jasszer Arafattal, a palesztin PFSZ vezetőjével, akit az izraeliek akkor is terroristának tartottak, amikor különböző megfontolásokból együttműködtek vele. Izraelben megengedték, hogy találkozzon egy fiatal német nővel. Kenyában fogták el az izraeliek, amikor megakadályozták az El Al repülőjének lelövését. Mindkét találkozás olvasható az író önéletrajzában, a Galambok alagútjában.

Lenyűgöző, milyen keveset változott a világ harmincegy néhány év alatt. A technológiai fejlődés persze hozott új módszereket, de a lényeg még ugyanaz, a megtévesztés, a beszervezés, a kiiktatás. Az ellenfél pedig továbbra is illékony, útját robbantások jelzik, az évtizedes kudarcok után további háborús erőfeszítéseket kérnek a kormányok. A súlyos, sötét játszmák változatlanok, le Carré művei pedig attól megrázóak és talán hitelesek, hogy nincs bennük egy szemernyi illúzió sem. Őszintétlen szerepjátszók sodródnak a végkifejlet felé, hazugságok és bombák között menekülve.

A Kettős szerepben filmváltozata már 1984-ben elkészült, a mostani változat egy minisorozat. Még nem tudni, mit szól hozzá az író, aki meglehetősen kiábrándultan emlékezik meg kirándulásairól a mozgóképek világába, és ez érthető is. Le Carré könyvei nem az akcióról szólnak. Hollywood és a show business látszólag nem érdekli, de hagyja, hogy próbálkozzanak, valamennyi bevételt az is termelhet. Minket pedig nem zavar, hiszen közben megjelennek a könyvei. És ez lenne a lényeg.


John le Carré: Kettős szerepben, Agave, 2018, 499 oldal, 3980 Ft