Nem lehet Misi a gyerek? Akkor legyen Vérbulcsú!

Fotó: AFP / WALTRAUD GRUBITZSCH

-

HÁTTÉR

Vajon sikerrel járt-e a nő, aki megpróbálta elintézni, hogy a férje a 40. születésnapján hivatalosan is felvehesse az Öcsi nevet? Miért nem lehet valakit Gabinak anyakönyvezni, amikor a Vaníliának nincs akadálya? És vajon célba ér-e valaha Mr. Milalink? Így működik a magyar Utónévbizottság.


Míg a születések száma rohamosan csökken, az újszülötteknek adható (vagy akár felnőttként felvehető) utónevekből folyamatosan bővül a választék Magyarországon. 2010-ben még mintegy 3000 név között lehetett válogatni, azóta már csaknem 300 új elemmel gazdagodott a lista. Csak tavaly 55 női és 33 férfinevet jegyeztek be hivatalosan, a nemek közötti differencia pedig annak tudható be, hogy a női nevek a kérelmekben is sokkal gyakoribbak – tudtuk a meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének csütörtöki előadásán.


Hogy lesz egy szóból név?

Az állandó névgyarapodás jórészt egyéni kezdeményezéseknek köszönhető. Sok olyan szülő él ugyanis az országban, akinek egy név sem megfelelő a szabadon választható kínálatból, ilyenkor pedig az MTA, egészen pontosan annak négytagú Utónévbizottsága dönt a kért név anyakönyvezhetőségéről, 30 napon belül. Ha a döntés pozitív, az új nevet haladéktalanul felveszik a utónévjegyzékbe, így például akik kijárták, hogy a gyermeküket Kürtnek, illetve Nepomuknak nevezzék, egyúttal kitaposták az utat a jövő Kürtjei és Nepomukjai előtt is.

A laikusok számára ugyan sokszor furcsának tűnhet egyes kérések elfogadása vagy elutasítása, a bizottság szerint fontos hangsúlyozni, hogy a nevek sorsáról nem a saját ízlésük szerint, hanem elvi alapon döntenek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyes döntéseket ne előznének meg viták vagy a szülőkkel folytatott alkudozások.

A kérelmeket elsőként fogadó Raátz Judit minden héten elküld egy „jelentős paksamétát” munkatársainak az új kezdeményezésekről, és mint elmondta, egy-egy név kapcsán gyakran hosszas levelezés bontakozik ki közöttük. Az elbírálás során 20 különböző névkönyvből dolgozik, ha kell, a nemzetiségi önkormányzatokhoz vagy követségekhez fordul, „a mongol követséggel szinte napi kapcsolatban vagyunk” – mondta.


Népszerűek a rajzfilmnevek

A saját alapelvek mellett a nemzetközi trendeket is követik, így nyert létjogosultságot például a Lennon vagy az Anakin az utóbbi időben. A fantázianevek közül a szülők mostanában leginkább a rajzfilmszereplők neveivel próbálkoznak, ezek közül is egyre népszerűbbek a japán mangákban feltűnő karakterek. Az ilyen esetekben a bizottság a név bejegyzését akkor javasolja, ha „külföldön már önálló és elterjedt személynévként használatos”.

Az új nevek között sok az idegen eredetű, nemrégiben jegyezték be például a héber Ezel, Omri és Cádók nevet, a Krisna-tudatúak kérvényei alapján került fel a listára a Gópál, a Góvinda vagy a Naróttamra, és egyre több az itthon elfogadott új arab név is, úgymint Azim, Dzsamal, Ammar vagy Músza.


Dzseráld és Devecser

A nyugati kultúrából meríteni kívánó szülők már több dologban elakadhatnak, hoppon maradnak például olyankor, ha egy névnek már van magyar megfelelője (pl. Casper-Gáspár, Daniel-Dániel, Catharina helyett Katalin).

Az amerikai fílinget erősen hazavághatja az is, hogy a szabály szerint minden utónevet a magyar kiejtésnek megfelelőlen kell anyakönyvezni, így gazdagodott a lista például nemrégiben a Rodzser és a Dzseráld nevekkel. Utóbbi esetben Raátz Judit ugyan „komoly levelezésben” állt a szülőkkel, hogy eltérítse őket a szándékuktól, de ők hajthatatlanok voltak.

Hasonló lebeszélési kísérletek a régi magyar nevek esetében is előfordulnak, egy apuka például épp a vörösiszap-katasztrófa évében választotta fiának a Devecser nevet, és mivel több levélváltás után is kitartott az elképzelés mellett, zöld utat is kapott.

A régi magyar neveket ugyanis minden olyan esetben engedélyezik, ha hiteles, írott források alapján be lehet bizonyítani, hogy valamikor tényleg személynévként használták azokat. Így született meg – legalábbis ebben az évezredben az első Monor, Bolyk, Zsubor, Mizse, Karacs és Kücsid Magyarországon.

Kivételt egyedül azok a nevek jelentenek, amelynek a bizottság megítélése szerint hátrányosak lehetnek a gyerek személyiségfejlődésére, mert például csúfolhatják miatta. Ilyen például a Sánta, a Vérbulcsú azonban már átcsúszott a rostán.



Janó igen, Matyi nem

Sokkal szigorúbb a bizottság a férfibecenevek terén. Elismerték ugyan a Janót és a Simót, mert azoknak „hagyománya van”, csalódniuk kellett viszont azoknak, akik a Matyi, Misi, Toto, Dodo és Nándi nyilvántartásba vételét kezdeményezték.

Mint Gerstner Károly, az Utónévbizottság elnöke a VS.hu-nak elmondta, az elbírálások során a társadalmi igényeket is figyelembe veszik, és ha a kérések száma elér egy kritikus tömeget, a határok kijjebb tolhatóak.


Dömping a női nevekben

Ez lehet az oka annak is, hogy a hivatalosan adható női becenevek viszont szépen gyarapodnak, Raátz Judit szerint nincs olyan hét, hogy ne érkezne hozzá ilyen jellegű kérés. Így került be a névjegyzékbe csak az utóbbi időben a Tinka, a Móni, a Tündi, a Zelka, a Norka és az Ika, amely szintén több fordulót megjárt, mielőtt engedélyezték, ráadásul nem is egy újszülött kapta meg, magának járta ki egy idősebb hölgy.

Egy időben nagy divatja volt a kettős neveknek is – ha gondolja, akár az Annadóra, Annaróza, Hannadóra, Emmaróza neveket is választhatja kislányának –, ez a hullám azonban mostanra lecsengett.


Néhány újabb idegen eredetű női név: Zahira, Vasziliki, Damjaniti, Niva. Utóbbit a szülők az Ivánból rakták össze, de szerencséjük volt, mert tényleg van egy ilyen héber eredetű név.

Néhány mostanában nyilvántartásba vett régi magyar név: Ankissza, Ünige, Sáfély, Hanadi.


Ha növény, akkor jöhet

Az Utónévbizottság döntéseiben fontos szerepük van a tradícióknak is. Franciaországban például az illetékes bíróság – a Nutellához hasonlóan – nem engedélyezte egy párnak, hogy Epernek (Fraise) nevezzék a gyermeküket, mert a bíró szerint ezzel később gúnyolódások céltáblájává válhatott volna.

Magyarországon azonban nemcsak Eper lehet bárkiből, hanem immáron Lizinka, Veselke vagy Vanília is, miután a növényi eredetű nevek részei a magyar névkultúrának.


„Bejegyzésre nem javasolt”

Vannak persze olyan esetek, amelyekben kérlelhetetlen az Utónévbizottság. Túlságosan becézőnek találták például a Pöntyi , Babszi, Zsöbe, Babi, Masni neveket, és nem lett keresztnév a Méz, a Szöcske , a Kiscsillag, a Maci és az Öcsi sem. Utóbbi esetben az sem hatotta meg a nyelvészeket, hogy egy nő a férje 40. születésnapjára próbálta elintézni, hogy a férfi végre hivatalosan is Öcsi lehessen.

Volt olyan szülő, akinek valamiért jobban tetszett volna az Ildiko, mint a bevett hosszú ó-s változat, a magyar helyesírástól való eltérés azonban ugyanúgy kizáró ok, mint amikor egy név férfit és nőt is takarhatna, néhány vadabb példa mellett – Zoel, Éden, Lior – ezért nem élhet senki a Gabi keresztnévvel sem Magyarországon.

A szülők néha támpontokkal is ellátják a nyelvészeket: egy házaspár például a a Jimmy-Jimmi-Jimi változatot is elfogadta volna, mégis elmeszelték a kérésüket, és hasonlóképpen jártak azok is, akik azért szerették volna Dakotának anyakönyvezni a kisfiukat, mert „az apa székely származású, és az indián kultúrához láthatatlan erők vonzzák”. Pedig ők még egy mellékelt újságcikkel is megpróbálták felhívni a figyelmet a székely rovásírás és az indiánok közös gyökereire.


Az érvek bő tárháza

Előfordul, hogy a szülők az egész élettörténetüket leírják egy-egy kérelemben, így tett például az a „cirkuszos család” is, amely azért folyamodott a Kerolájn Dzsulia anyakönyvezhetőségéért, mert


a cirkuszban fontos a különleges név.

Az érvek bő tárházát vonultatta fel a Szermond névért lobbizó szülő („hangzása kellemes, nem furcsa, magyar helyesírás szerint írott, ideális a hosszúsága”), aki a szeretettől a szerszámon át a szerkezetig számos példával próbálta igazolni, mennyire elterjedt a szer- szótő a magyar nyelvben. Neki végül azért teljesült a vágya, mert egy régi anyakönyvi kivonatban valóban megtalálták a Szermondot.

A szülők sokszor nagyon hálásak, ha a bizottság kedvezően dönt a kérésükről, van, aki képeket is küld különleges nevet nyert csecsemőjéről.


Az előadáson idézett levelek közül azé a férfié volt a legszórakoztatóbb, aki azt szerette volna elérni, hogy felvehesse a Milalink Lali nevet.


Én nem Lajos vagyok, hanem Lali, és szeretném, ha ezt a magyar állam is elismerné.

Itt azonban még nem állt volna meg, olyan névre vágyott, amely nemcsak egyedi, de az identitását is is jobban kifejezi, hiszen, mint írta, őt mindig úgy emlegetik a faluban, hogy a Mi Lalink.

„Nemzetközi használatra is kiválóan alkalmas: Mr. Milalink” – tette hozzá.

Miután kérését elutasították, nem esett kétségbe:


Várok az üggyel addig, amikor már olyan befolyásos ember leszek, amikor már bármi lehet, amit csak akarok.

Ha szeretne többet megtudni a nevek jelentéséről, eredetéről vagy gyakoriságáról, akkor nézze meg az MTA utónévkereső weboldalát. Itt akár még magánhangzó-kombinációk alapján is keresgélhetünk, vagyis lekérhetjük például azokat a neveket, amelyekben á és i betű van. A választható férfinevek legfrissebb listáját itt, a női nevekét pedig itt böngészheti.