Negyven éve kezdődött Vietnam Kambodzsa elleni háborúja

-

1978. december 25-én Vietnam támadást indított Kambodzsa ellen. A villámháborúként indult katonai akció végül több mint tíz évig tartott.


(Az MTVA Sajtóadatbankjának háttéranyaga.)


A két ország közötti konfliktus 1975-ben éleződött ki, amikor Kambodzsában hatalomra kerültek a Kína által támogatott, Pol Pot vezette Vörös Khmerek. Kikiáltották a Demokratikus Kambodzsát, majd megkezdődött az értelmiségiek és a veszélyesnek ítélt emberek üldözése és kivégzése. Pol Pot kormánya az 1975-ös hatalomátvétel után iszonyú "átnevelési kampányok" keretében Kambodzsa városi lakosságának csaknem hatodát likvidálta.

Az évek során a Vörös Khmerek több alkalommal is fegyveres összetűzésbe kerültek a szomszédos, 1975-ben egyesült Vietnammal, mert Kambodzsa igényt tartott egyes határ menti területekre. Több ezer Kambodzsában élő vietnami menekült át az anyaországba. A területi követelésekkel is előálló Kambodzsa 1976-os tárgyalási kezdeményezéseit Hanoi elutasította.


A vörös khmerek áldozatainak koponyái Kambodzsában


A Vörös Khmerek bukását végül a vietnami kisebbség ellen folytatott népirtás okozta. 1977-ben korábbi szövetségeseik ellen fordultak és több határ menti, vietnamiak által lakott faluban lemészárolták a lakosságot, majd a határ túloldalán folytatták a gyilkolást, Chau Doc vietnami határvárosban több ezer embert végeztek ki. Válaszul Vietnam ötvenezres hadsereget küldött a kambodzsai határra, amit a Vörös Khmerek visszavertek.

Közben a Kambodzsa megszállására készülő Hanoi megalapította a kambodzsai ellenállókból és menekültekből álló Kambodzsai Nemzeti Egységfront a Nemzet Megmentéséért nevű szervezetet, szándékaik szerint ebből a szervezetből kerültek volna ki a Vörös Khmerek legyőzése utáni új politikai vezetők.

1978. december 25-én a vietnami hadsereg - a Szovjetunióval egyeztetve - általános támadást indított, és bár Kína Vietnam megtámadásával próbált segítséget nyújtani a Vörös Khmereknek, a vietnamiak néhány nap alatt legyőzték a kambodzsai hadsereget, és megszállták az országot. Január 7-én a vietnami hadsereg bevonult a csaknem teljesen üres Phnom Penh-be, majd elfoglalták az ország jelentős részét, és 1979. január 10-én kikiáltották a Kambodzsai Népköztársaságot. Pol Pot és hívei a thai határ közelében fekvő őserdőben rejtőztek el, ahol a kilencvenes évekig gerillákként tartották magukat, rajtaütésekkel és túszejtésekkel próbáltak nyomást gyakorolni a kormányra.


A kambodzsai király palotája Phnompenben


Vietnam egy teljesen lepusztult országot szállt meg. Pol Pot uralma miatt a gazdaság romokban hevert, megszüntették a pénzt, a földek állami tulajdonba kerültek, ahol kitelepített embereket dolgoztattak. Nem volt szervezett államigazgatás. Családokat szakítottak szét, becslések szerint több millió ember halt meg. Az anarchia és szervezetlenség okozta károk mellett az országot sújtó aszályos időjárás két éven át tartó éhínséget okozott.


A Nemzeti Egységfront lázadói Heng Samrint tették meg a Forradalmi Tanács elnökévé.

A konfliktus újabb fordulatot vett, amikor 1979. február 17-én szinte a teljes határ mentén kínai csapatok hatoltak be Vietnam területére. A huszonkilenc napig tartó háború alatt mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett, több mint százezren halhattak meg a harcokban az ország északi részén. A támadás hátterében az állt, hogy Kína rossz szemmel nézte Vietnam akcióját a pártfogása alatt álló Kambodzsa ellen, de az még jobban zavarta, hogy Vietnam főként a Szovjetunióval szándékozott szoros kapcsolatot kiépíteni. Emellett területi vita is volt a két ország között a Dél-Kínai tengeren található Spratly-szigetek és a Paracel-szigetek hovatartozásáról.

A Szovjetunió nem avatkozott közbe, mindössze szóban ítélte el keményen a kínai inváziót, és Pekingben sem akarták tovább feszíteni a húrt, saját csapataik is komoly veszteségeket szenvedtek, a vietnamiak ráadásul nem vonták vissza erőiket Kambodzsából. Lang Son március 6-i eleste után Kína megkezdte a visszavonulást, mondván Vietnam megkapta a büntetést. A kivonulás március 16-ára fejeződött be, mindkét oldal saját győzelmeként értékelte a háborút.


Angkor. Kambodzsa


Vietnamnak a kambodzsai jelenlét mellett rengeteg pénzt kellett fordítania az északi határ megerősítésére, az összes félkatonai egységet is beleszámolva több mint 600 ezer fegyverest állomásoztattak a határ közelében az 1980-as években.

Vietnam 1989-ig Kambodzsában maradt, addigra azonban a Szovjetunió számára egyre nagyobb terhet jelentett Vietnam és Kambodzsa anyagi támogatása. 1989 februárjában Gorbacsov szovjet és Teng Hsziao-ping kínai vezető tárgyalásokba kezdett Kambodzsa ügyében, és megállapodtak a vietnami haderő teljes kivonásáról. A vietnami csapatok 1989. szeptember 26-án hagyták el az országot. A két ország viszonya ezután kezdett rendeződni. 2001-ben tárgyalásokat kezdtek a határvonal kijelöléséről, amelyet egy 2005-ös megállapodás értelmében 2008 végére terveztek befejezni.

A történelmi vitát lezáró határvonal kijelölésére és a határkövek felállítására a szárazföldi határ mentén 2008. december 31-én került sor.