„Mi a neved, zsidó?” – askenázi nevek Közép-Kelet-Európában

Fotó: Wikimedia Commons (CC BY-SA 3.0)

-

Az askenázi zsidók voltak az utolsók Európában, akiknek családnevet kellett felvenniük. A legtöbb esetben maguk találták ki, hogyan hívják őket a jövőben, de megesett, hogy fizetni kellett az áhított névért.


  A címünkben szereplő idézet természetesen a Brian élete című Monty Python-klasszikus egyik legemblematikusabb mondata, és tökéletesen passzol mostani témánkhoz, a zsidó családnevekhez. 2014 januárjában ugyanis egész nagy karriert futott be egy askenázi zsidó nevekről szóló anyag az amerikai és nyugat-európai sajtóban, holott az eredeti cikk 2012 novemberében született. Na, de kik azok az askenázik? Az askenázi zsidók a főként kelet-európai zsidó közösség tagjai, anyanyelvükként a jiddist használták. A folyamatos üldöztetés elől elmenekültek oroszországi és osztrák-magyar monarchiabeli lakóhelyeikről és nagyrészt az Egyesült Államokban és Izraelben telepedtek le. A világ zsidó népességének mintegy nyolcvan százaléka askenázi származású, összesen 10-11 millió ember, akik közül az USA-ban öt-hatmilliónyian, Izraelben pedig 3-4 milliónyian élnek. Ráadásul Európában ők voltak azok, akik utoljára családnevet vettek fel, éppen ezért rendkívül árulkodóak az askenázi vezetéknevek: vagy foglalkozásról, vagy lakóhelyről mesélnek. A névfelvétel egyébként érdekesen zajlott, néhol a német nyelven beszélő zsidók már a 17. század végén így tettek, máshol csak akkor, amikor erre kötelezték őket. Ez a folyamat az osztrákok által birtokolt területeken 1787-ben kezdődött és az orosz cári területeken, 1844-ben ért véget. Az egészre a jobb nyilvántartás érdekében volt szükség: így lehetett (erővel) elérni, hogy ezen zsidók is fizessenek adót, járjanak iskolába, stb.

Persze a zsidók többsége nyilván nem bízott a kormányzatban, így aztán sokáig két neve volt egy zsidónak: egy hagyományos és másrészt a hatósági ügyintézés miatt felvett neve. Voltak, akik összevonták a kettőt, így például a hagyományos „valakinek a fia” jellegű névadást németesítették/szlávosították. Így Mendel fiából Mendelssohn lett, Ábraham fiából pedig Abramson vagy Abramovics. Persze tekintettel voltak a nőkre is: némely családokban ugyanis komoly üzletet vittek a nők, így ott úgy döntöttek, hogy a férjnek a felesége nevéből képeznek új családnevet. Így lett Edel férjéből Edelman, Gitl férjéből pedig Gittelman. „Zsidók imádkoznak a zsinagógában Jóm Kippur idején” – Maurycy Gottlieb 1878-as, askenázi zsidókat megörökítő festménye. „Zsidók imádkoznak a zsinagógában Jóm Kippur idején” – Maurycy Gottlieb 1878-as, askenázi zsidókat megörökítő festménye.

És te hová valósi vagy?

Nemcsak apáról vagy feleségről, hanem lakóhelyről is adtak maguknak nevet az askenázi zsidók. Így például, akit Bergernek neveztek, többnyire városi ember volt, akit pedig Bergnek vagy Bergmannak, az dombon vagy hegyen lakott. De rengeteg más név is utal arra, hogy hová valósi a gazdája: Bayer – bajorországi; Berliner, Berlinsky – berlini, Németország; Bloch, Wallach – külföldi; Deutch, Deutscher – német; Dorf(man) – falusi; Frankfurter – frankfurti, Németország; Gordon – grodnói, Litvánia; Heller – Halléba valósi, Németország; Horowitz, Hurwich, Gurevitch – horovicei, Csehország; Krakauer – krakkói, Lengyelország; Lipsky – lipcsei, Németország; Litwak – Litvániába valósi; Minsky – minszki, Fehéroroszország; Mintz – mainzi, Németország; Ostreicher – ausztriai; Prager – prágai, Csehország; Rappoport – portói, Portugália; Shapiro – Speyerbe valósi, Németország; Schlesinger – sziléziai, Németország; Unger – magyarországi; Vilner – Vilniuszba valósi, Litvánia; Warshauer, Warshavsky – varsói, Lengyelország; Wiener – bécsi, Ausztria.

-


Sokan azonban nem a fenti metódusokat választották, hanem foglalkozásuk alapján választottak családnevet. Az eredeti cikk rengeteg különböző foglalkozásból eredő vezetéknevet felsorolt, most csak egy kivonatot közlünk ebből: Kétkezi munkások: Baker, Boker – pék; Fleischer, Fleischman, Katzoff, Metzger – hentes; Drucker – nyomdász; Einstein – kőműves; Feinstein, Silverstein, Steiner – ékszerész; Fisher – halász; Forman – kocsis; Glazer, Glass, Sklar – üveges; Goldstein – aranyműves; Kastner – bútorasztalos; Kravitz, Portnoy, Schneider, Snyder – szabó; Kunstler – művész; Kramer – boltos; Sandler, Schuster – cipész; Schmidt, Kovalsky – kovács; Spielman – zenész; Wasserman – vízhordó. Kereskedők: Garfinkel, Garfunkel – gyémántkereskedő; Kaufman – árus; Salzman – sóárus; Tabachnik – dohánykereskedő; Tuchman – ruhakereskedő; Wechsler, Halphan – pénzváltó; Zucker, Zuckerman – cukorárus. Egészségügyi dolgozók: Apotheker – gyógyszerész; Feldscher – sebész. Alkoholárusítással kapcsolatos nevek: Bronfman, Brand, Brandler, Brenner – lepárlót üzemeltető; Braverman, Meltzer – sörfőző; Kabakoff, Krieger, Vigoda – kocsmáros; Geffen, Wine, Weinglass – borárus; Weiner – borász. Vallási/közösségi munkák: Altschul, Althschuler – a régi prágai zsinagógában dolgozó; Cantor, Kazan, Singer, Spivack – kántor, kórusvezető; Feder, Federman, Schofer, Sofer, Schäffer Schreiber – írnok; Klausner – kis közösség rabbija; Lehrer, Malamud, Malmud – tanító; Rabin – tanító; Reznick, Schechter, Schachter, Schuchter – rituális mészáros; Richter – bíró; Sandek – keresztapa; Schulman, Skolnick – sekrestyés. - -

Az eddig felsoroltakban csak egy-egy identitásképző tulajdonság került az asztalra, de a továbbiakban olyan neveket ismertetünk, amelyek vagy a személyiségre, vagy a kinézetre vonatkoznak. Az idős embereket Alter vagy Alterman névvel illették, a bottal járókat pedig „háromlábúnak” (Dreyfus) nevezték – bár nem tiszta a dolog, a német Trierből származókat is Dreyfusnak hívták. A listán itt is rövidítettünk: Erlich – őszinte; Gottleib – istenfélő; Geller, Gelber – „sárga”, szőke; Gross, Grossman – nagy; Feifer, Pfeifer – fütyülő; Fried, Friedman – boldog, békés; Hoch, Hochman, Langer, Langerman – magas; Klein, Kleinman – kis; Klug, Klugman – okos; Krauss – göndör; Kurtz, Kurtzman – alacsony; Reich, Reichman – gazdag; Reisser – óriás; Roth, Rothman – vörös (hajú); Roth, Rothbard – vörös szakállú; Schein, Schön, Schönman – szép, jóképű; Scharf, Scharfman – éles (eszű); Stark – erős. - -

Állati név!

No igen, állatok után is sikerült családnevet választani askenáziéknál, így például, aki liba szeretett volna lenni, az a Gans nevet választotta. Bär, Berman, Beerman, Beronson – medve; Adler – sas; Einhorn – egyszarvú; Falk, Sokol, Sokolovksy – sólyom; Fink – pinty; Fuchs, Liss – róka; Hecht – csuka; Hirschhorn – szarvasagancs; Löb, Loeb – oroszlán; Ochs – ökör; Strauss – strucc; Wachtel – fürj.

A hagyománytisztelő askenázik közül sokan a Bibliából vagy a Talmudból választottak nevet. A két legnépszerűbb a Cohen és a Lévi volt, mindkettőből rengeteg nevet kreáltak: Cohn, Kohn, Kahan, Kahn, Kaplan, Levy, Levine, Levinsky, Levitan, Levenson, Levitt, Lewin, Lewinsky, Lewinson. De ezeken kívül még az alábbi neveket gyűjtötte össze Bennett Muraskin: Aaron – Aronson, Aronoff; Asher; Benjamin; David – Davis, Davies; Ephraim – Fishl; Emanuel – Mendel; Isaac – Isaacs, Isaacson/Eisner; Jacob – Jacobs, Jacobson, Jacoby; Judah – Idelsohn, Udell, Yudelson; Mayer – Meyer;  Menachem – Mann; Reuben – Rubin; Samuel – Samuels, Zangwill; Simon – Schimmel; Solomon – Zalman. Ezeken kívül héber eredetű kifejezések rövidítésével, valamint héber és jiddis szavakból származtatva is képeztek neveket. - -

Amikor az osztrákok kötelezővé tették az askenázi zsidók számára a családnév felvételét, néhányan a lehető legszebb neveket próbálták kiválasztani. Ezek többsége a természet szépségeihez kötődtek, ráadásul a hivatalnokok némely esetben pénzt szedtek azért, hogy ezen neveket bejegyezzék. Ilyen nevek voltak többek közt: Applebaum – almafa; Birnbaum – körtefa; Kestenbaum – gesztenyefa; Kirschenbaum – cseresznyefa; Mandelbaum – mandulafa; Nussbaum – diófa; Tannenbaum – fenyőfa; Teitelbaum – pálmafa. Ide tartozott még néhány név (pl. Blumen – virág, Fein – finom, Gold – arany, Grün – zöld, Lowen – oroszlán, Rosen – rózsa, Schön, Schein – szép), amelyekhez bizonyos utótagokat csatoltak, melyek révén szebb nevet kaptak. Ilyen utótag volt például: berg – domb, hegy; thal – völgy; bloom – virág; zweig – koszorú; blatt – levél; vald vagy wald – erdő; feld – föld. Így például lehetett olyan szém nevet képezni, mint a Blumenfeld (virágföld), Goldberg (aranyhegy), Rosenthal (rózsavölgy), stb. - -

A legjobb névadás mégiscsak ez

Muraskin egyébként a 2012-es cikkéhez a most januári internetes bumm után egy hibajegyzéket is csatolt – mi is ezt felhasználva állítottuk össze a fentieket. A szerző – aki egyébként nem genealógus, csak lelkes szobakutató – egy  régi viccel zárta értekezését. Állítólag egy amerikába vándorló zsidó a bevándorlásiaktól kapott új nevet. Mivel a lehetőségek országába érkező nem tudott angolul, így a nevét tudakoló kérdésre csak azt tudta válaszolni, hogy „Shoyn fargesn”, azaz „Máris elfelejtettem”. Ezt persze a hatóság embere félreértette, így lett ebből a férfiból Sean Ferguson. Mondjuk, az ember csak elgondolkodik ilyenkor, hogy milyen nevet választana magának, ha holnap azt mondanák, hogy új névre van szüksége. Ön például mit választana?