Meghalt Max Gallo

Fotó: Wikimedia Commons / Wikimedia Commons

-

A francia író, történész és politikus, a Francia Akadémia tagja 85 éves volt.


Max Gallo halálát kiadója, az XO Éditions jelentette be. A regényíró, történész és politikus, a Francia Akadémia tagja Franciaország egyik legjelentősebb és legkedveltebb értelmiségi alakja volt, aki színes és népszerű formában hozta közel a nagyközönséghez hazája történelmét és nagy alakjait. Az 1932-ben Nizzában született szerző 100 regényt, történelmi esszét és életrajzot publikált. Különösen híresek voltak életrajzi könyvei olyan nagy történelmi figurákról, mint Robespierre, Garibaldi, Napóleon vagy de Gaulle.

A radikálisan baloldali történész-író 1956-ig a Kommunista Párt tagja volt, 1974-ben belépett a Szocialista Pártba, Francois Mitterrand elnöksége alatt, 1983 márciusától több mint egy éven át Pierre Mauroy kormányának szóvivője és egyik államtitkára volt, 1984-től tíz éven át az Európai Parlament tagja. Több más, hagyományosan a baloldalhoz húzó értelmiségivel együtt Max Gallo 2007-ben a konzervatív Nicolas Sarkozy mögött sorakozott fel. Ugyanebben az évben beválasztották a Francia Akadémia tagjai, a negyven halhatatlan közé.

Az 1956-os magyar forradalomról az évforduló alkalmából megjelent három francia kötet kapcsán azt írta a Le Figaro hasábjain, hogy Nagy Imre óvatosságból és ideológiai elvakultságból hagyta elveszni azt a pillanatot, amikor olyan kompromisszumra lett volna meg a lehetőség, amely figyelembe vette volna a szovjetek erejét és a nemzetközi helyzetet is.

Szerinte a magyar forradalom kudarca sok tanulsággal szolgált. A nyugat-európai kommunista gondolkodók ekkor értették meg a Szovjetunió valódi természetét, azt, hogy egy elnyomó és gyilkos diktatúráról van szó. Az európai nemzetek több mint harminc évvel később nyerték el függetlenségüket, de "minden Budapesten kezdődött 1956 októberében".

Magyarul is megjelent Julius Caesar-életrajza, a Mariella, Mathilde, Sarah francia történelmi családokról szóló regénytrilógiája, A gyilkosok éjszakája című oknyomozó történelmi dokumentumkrimije a náci uralom egyik epizódjáról, az 1934. június 30-i „hosszú kések éjszakájáról”, amikor Hitler leszámolt vetélytársával, Ernst Röhmmel, az SA parancsnokával.

Az író és tudós évek óta Parkinson-kórban szenvedett.