Meghalt Csontos János

Fotó: MTI / Soós Lajos

-

Az író, költő, újságíró 55 éves volt.


Hétfőn hajnalban elhunyt Csontos János József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő és kultúraszervező, a Magyar Idők főmunkatársa. A József Attila-díj mellett a Szellemi honvédelemért díjat, a Kós Károly-díjat és a Csengery Antal díjat is elnyerte. A halálhírt a Magyar Írószövetség jelentette be. Temetéséről később intézkednek.

Csontos János halálával mind a magyar költészet, mind a magyar próza egy igazi mesterét, formaművészét vesztette el – írja a Magyar Idők. 1997-ben megjelent Szonettregény című alkotásában a matematika érzékenységű és képzettségű költő a tökélyre fejlesztette mindazt, amit a szonett műfajában a forma lehetőségeinek végletesen gazdag kihasználásával alkotni lehet. 2015-ben megjelent Angyaldekameron című regénye gazdag elbeszélői színvilágú, bonyolult motívumszőttest alkotó város- és családregény, amelyben szülővárosának és bonyolult identitású családjának állít emléket, saját szellemi fejlődését is érzékenyen nyomon követve.

Újságírói és szerkesztői professzionalizmusa a politika és a közélet iránt érdeklődő olvasók, tévénézők számára is közismertté tették, a markáns értékkonzervatizmus érveinek bármikor bármilyen vitára kész képviselőjének mutatták. Társadalmi szerepvállalása, soha el nem kendőzött politikai értékválasztása folyamatosan kiegészítette a róla művészként alkotott képet. Személyében és minden alkotásában a 20. századi elejének magyar irodalmában oly szokásos szimbiózis kelt életre, az mutatva, még ma is lehetséges azt a fajta teljességet elérni, amelyben valaki az írói és az újságírói pálya egyformán avatott művelőjeként tűnhet fel, alkothat maradandó értékeket – írja a lap.

Csontos János 1962. június 16-án született Ózdon. Szülővárosában érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakán, végül ugyanitt diplomázott 1988-ban magyar–francia szakos tanárként. 1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon.

Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló színi- és filmkritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2015-ig kis megszakításokkal a Magyar Nemzet publicistája, 2003 és 2009 között főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője, majd ugyanitt kommunikációs irodavezető. 2000-ig a Napkelte Össztűz, 2005 és 2008 között a Hír Tv Lapzárta című vitaműsorának rendszeres résztvevője.

2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot, amely főszerkesztésével 2010-ig működött.

2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa.

Alapítója a Zenekar, a Vegyipar/Chemical Industry, a Stratégiai Tervezés, a Duna Hírnök és a Gloriett című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni Határ című diákfolyóirat egyik alapító szerkesztője (1986–1988) és a szentendrei Folyam című folyóirat alapító főszerkesztője (1989–1991). Szerkesztője volt a Polisznak (1994–1995), valamint a Magyar Naplónak (1994–1995 és 2012–2015). 2013-ban és 2015-ben NKA-ösztöndíjat kapott regényírásra.