Hogy is fog kinézni a Városliget?

Fotó: Kummer János / Vs.hu

-

A Városliget megújulása, a Múzeumnegyed épületeinek felhúzása, azaz a Liget Budapest Fejlesztés továbbra is megy a maga által kijelölt útján. A Városligeti Építési Szabályzatot (VÉSZ) is elfogadta a Fővárosi Közgyűlés, az eddigi fővárosi előírások ugyanis nem engedtek volna építkezni a területen. Egyelőre minden csak tervrajzokon van, sőt a legtöbb adatot csak olvassuk, így valójában senki sem tudhatja biztosan, hogyan fog végül kinézni a Városliget 2018-ban. A VS.hu a most ismert adatok alapján megpróbálja elképzelni.


Június 30-án a Fővárosi Közgyűlés ülésén a jelen lévő civilek és az ellenzéki képviselők még mindig az egész Liget-koncepció szükségességét megkérdőjelezték. Végül (kisebb performansszal kísérve) a képviselők 18 igen és 13 nem szavazattal elfogadták a ligeti tervek megvalósításához nélkülözhetetlen új építési szabályokat is. (Az általános fővárosi előírások nem tették volna lehetővé az építkezést.)


Nincs nyugvóponton a társadalmi egyeztetés

A VÉSZ tervezetéről a társadalmi egyeztetés keretében június 27-ig e-mailen beküldött vélemények közül néhányat megismerhettünk. Sem a legaktívabb CivilZugló Egyesület, sem a Civil Női Kormány nem támogatta a projektet. A hétfői közgyűlésen a CivilZugló vezetője, Várnai László bejelentette, hogy már 11 ezer, a Múzeumnegyed megvalósulását ellenző aláírást gyűjtöttek össze. „Védjük meg a Városligetet!” címmel fogalmazott meg petíciót a Levegő Munkacsoport is, amely továbbra is várja a hozzá csatlakozókat. Tavasszal a partnerségi egyeztetésben részt vevő szervezetek 99%-a tartotta elhibázottnak az egész koncepciót.


A Levegő Munkacsoport rövidfilmet is készített


Azt nem tudni, mi milyen lesz

A szabályzat részleteibe az elmúlt hónapok során kerültek bele változások. Kikerült a Gasztrofalu terve, nem itt épül fel a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont. A városligeti tavat is helyreállítják, úgy, hogy a Vajdahunyad vára körbehajózható lesz. Minden szabályozásba a tól-ig kerül be, elvileg arról szól, hogy milyen terveket lehet egyáltalán figyelembe venni. A szakemberek azonban óva intenek ilyenkor attól, hogy a szabályozás túl nagy, szélső értékeket határozzon meg, mert akkor se a tervezőknek, se a tervet elfogadóknak nem marad mozgástere. A megszabott határokat jellemzően szétfeszítik az elképzelések. Ha a tervezők valamennyivel is túllépik a megengedettet (vagy ez esetleg az építkezés során következik be), akkor nem marad lehetőség az alkura.

Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni, hogy a jelenleg ismert tervek milyen épületek felhúzását teszik lehetővé. Nem tudhatjuk, hogy az épületek külsőleg milyenek lesznek, de azt, hogy hogyan fognak a környezetükbe illeszkedni, az előírt paraméterek alapján elképzelhetjük. A május végén lejárt nemzetközi tervpályázatnak – amely csak a Múzeumnegyed öt új épületére vonatkozott – decemberben hirdetik ki az eredményét, a második forduló győztesét. (Az első forduló már júliusban befejeződik, de a pályázat kiírása szerint az eredményei titkosak.) 


A legnagyobb tüske

A Liget Budapest legtöbb fenntartással kezelt része az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum közös épülete. Már maga az épületnek kijelölt hely is problematikus. A Magyar Építész Kamara (MÉK) a partnerségi egyeztető tárgyaláshoz megfogalmazott véleménye szerint a múzeumkettősnek a Petőfi Csarnok helyére, „a Liget közepére telepítése a körülményes megközelítés miatt kedvezőtlen, és nem elég méltó a Nemzeti Galéria jelentőségéhez képest”. A MÉK szerint így az épület nem kapcsolódik a belső városrészek logikus pontjaihoz sem, amolyan „hátsó kerti” hangulata lenne.


A Pecsa sem volt szép, de ennél kétszer nagyobb és jóval magasabb lenne az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum kettőse.


Ezt a benyomást szeretné a szabályozás az épület méreteivel ellensúlyozni. És így lett ez az alapja a legtöbb negatív hozzászólásnak. A 4 épületszinten nettó 12 ezer négyzetméter alapterületen összesen egy 46 ezer négyzetméter szintterületű épület valósulhat meg. Az építési terület viszont nagyobb, 19 500 négyzetméter, ezért itt a MÉK javasolta, hogy a szabályzat pontosan térjen ki a beépíthető terület és az építési terület arányára. Összehasonlításképpen: a Petőfi Csarnok alapterülete a belső és külső helyszínekkel együtt kb. 5 ezer négyzetméter.



A szabályozás szerint a párkánymagasság mérete mindegyik új épület esetében 25 méter lehet. Az átlagos fákét meghaladó magasságot az épületek nagy területigénye indokolja. Kisebb épületmagasság esetében nagyobb lenne az alapterület.

Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum legmagasabb pontja viszont 40 méter is lehet, bár a tervezet szerint ez csupán egy építészeti jel. Az építészeti jel az épület egészétől független jelentéssel bír, egy egyedi dolog, amiről általában az épület könnyedén azonosítható. Nemcsak külön elem lehet (pl. torony vagy szobor), hanem bármi, ami az építészet eszközrendszerével leírható (pl. szín vagy felületi minőség). Az biztos, hogy a 25 méteres párkánymagasság felett az alapterület 10 százalékánál egyetlen vízszintes metszet sem lehet nagyobb a szabályzat szerint. Tehát nem kell attól félni, hogy az egész épület 40 méterre kúszik, de az egytized alapterületről indulhat el valami ilyen magasra, akár tömbszerűen is.


Városliget

A fák mellé képzeljünk el egy 40 méteres építészeti jelet.


A másik 40 méteres

A Néprajzi Múzeum kijelölt helye az Ajtósi Dürer sor és Dózsa György út sarka. A nettó szintterület 22 ezer négyzetméter, a várhatóan négyszintesre tervezett épület kb. 5500 négyzetméteres alapterületen épülhet meg. Az épület legmagasabb pontja itt is elérheti a 40 métert, de a Galériához hasonlóan ez is egy építészeti jelként funkcionálna.


Városliget

A sarokra kijelölt Néprazi Múzeum a 25 méteres párkánymagassággal a környező házakat leelőzi. Ha lesz 40 méteres építészeti jel, vajon hova kerül?


A többi épülettel kapcsolatban nem merültek fel ilyen merész számok, például az Ötvenhatosok terén felépülő Magyar Építészeti Múzeum, illetve a Fotómúzeum a MÉK szerint „az a méretbeliség és lépték, ami a Városliget közpark voltát továbbra sem zavarja”.

Mindkét épület négyszintes lehet, 8500, illetve 9000 négyzetméter nettó szintterületen, egyenként kb. 2200 négyzetméter alapterületen. Az épületek az 56-os emlékmű két oldalán, a mai parkolók helyén lennének.


Városliget

A betontengerbe könnyebb vizionálni két új épületet, mint a park belsejébe.


Mi lesz a zöldből?

E két kisebb múzeumhoz hasonló léptékű a Magyar Zene Háza is, amely a volt HUNGEXPO-épületek lebontásával felszabaduló helyre kerülhet 2000 négyzetméter alapterületen, nettó 8000 négyzetméter szintterületen, 4 emelet magasságban. Viszont az építési terület az alapnak a háromszorosa, 7500 négyzetméter. Fontos lett volna meghatározni, hogy ebből mennyi vehető majd maximálisan igénybe.

Ez elsősorban a fák miatt számít. A Magyar Zene Háza számára kijelölt területen is sok a fa, bár ennek a faállománynak az értéke nem magas.

Többször, több helyen elhangzott ellenben, hogy a zöldterület mértéke a mostanihoz képest nőni fog, 60-ról 65 százalékra a városligeti park területén. Legutóbb ezt Baán László, a projekt miniszteri biztosa mondta el a VÉSZ-t megszavazó közgyűlés előtt.

A Liget-projekt megvalósulását ellenzők szerint viszont a park jelenlegi térélménye várhatóan sérülni fog. „Mint a közvélemény- kutatásokból is kiderül, a fővárosiak kifejezetten az egybefüggő zöldért, a nagy fák látványáért mennek a ligetbe” – olvasható a CivilZugló Egyesületnek a társadalmi egyeztetésre írt levelében.


Városliget, park, élmény

Most nem látni a park végét. Egybefüggő zöld élmény.


Más is lesz

Más újdonságok is lesznek, azokra már vannak emlékeink. A Közlekedési Múzeumot az eredeti tervek szerint részlegesen újjáépítik. A tervezett mérete bővítéssel (a jelenleg szervizút és a parkoló megszűnésével) együtt 3000 négyzetméter lenne. A térszín alá új épületrész és mélygarázs kerülne. A liget többi területén a parkolóhelyek száma csökken vagy megszűnik, ahogy a Kós Károly sétányon sem lenne többé átmenő forgalom. Két 2 km hosszú, rugalmas futókör építését is tervezik, erről közelebbit nem tudni.

A volt Vidám Park területén zajlik majd a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése. Biodóm típusú épületet, azaz egy nagy szubtrópusi csarnokot terveznek ide, a Pannon ősvadont.