Az ön számítógépe is egy tökéletes jogsértőgép

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Kölcsönadna egy legálisan megvett filmet, de nem tudja? Hiába adott pénzt a videojátékért, szenvedés árán telepítheti csak fel? Nem ura az iPhone-ján tárolt zenéknek? Mindegyik mélyén ugyanaz a probléma rejlik: rossz megoldást fogadtunk el egy értelmetlen kérdésre. Most számítógépes forradalmárok próbálják helyreütni a világot.


Az Electronic Frontier Foundation nem fél a nagy feladatoktól: január végén bejelentették, hogy megpróbálják legyőzni a digitális jogmenedzsmentet (DRM) és a rá vonatkozó szabályozásokat. Ha a kifejezéssel vagy a betűszóval nem is találkozott, a technológia biztos önnek sem ismeretlen. DRM-nek hívják összefoglaló néven azokat a technológiákat, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy a felhasználó le tudja másolni a megvásárolt jogvédett anyagait.


Hívhatják másolásvédelemnek, streamingnek, jogvédelemnek, a lényege ugyanaz: a néző, olvasó, játékos titkosított adatot kap, amelyet egy speciális programmal játszhat le, amely tartalmazza a titkosítást feloldó kulcsot. A fenti elképzeléssel egy nagy probléma van. Mindjárt elmondjuk, micsoda, addig bemutatunk egy szakállas hollandot.


Auguste Kerckhoffs nyelvész és kriptográfus bőven a digitális zeneboltok elterjedése előtt élt, 1903-ban halt meg. Az általa lefektetett öt szabály azonban a mai napig fontos. Különösen a második, amelyet önmagában a Kerckhoffs-elvnek is szoktak nevezni. Így szól:


A kódolási rendszer megbízhatósága nem függhet a titkosítási algoritmustól, azt csak a kulcs titkának megőrzése garantálja.

Ideig-óráig meg lehet úszni a szabály megsértését, a titokban tartott, ám hibás algoritmus egy darabig védheti az üzeneteket, de a végén úgyis ráfázik, aki ilyenbe helyezi a bizalmát. Amikor pár hete kinevettük a calabriai ‘Ndragheta maffiát a kiszivárgott kódjuk miatt, ezért tettük.

Már biztos rájöttek, hogy mi a probléma a DRM-mel: a felhasználónál ott a titkosított adat, a jelszó és az algoritmus is. Akkor egészen pontosan mi titkos? És ha ebbe kötünk bele, akkor nagyvonalúan felülemelkedünk azon, hogy legalábbis illetlenség a vásárlót automatikusan tolvajnak tekinteni.

A fentiek egyik része sem új fejlemény. Kihívást kereső hackerek másolásvédelmi rendszerek tucatjait törték már fel.


Dalnak vacak a HD-DVD másolásvédelmi kulcsa, és titoknak sem volt az igazi


Az elképzelés hibáit szabályozással akarják befoltozni a védelemben érintettek. Ha a rendszer feltörhető, de erről tilos beszélni, aki pedig a tiltást megszegi, az ellen pert lehet indítani, az már majdnem olyan jó, mintha minden működne. Itt jön a képbe a digitális jogok felszabadításáért küzdő EFF (Electronic Frontier Foundation) nonprofit csapat, amely azt mondja, hogy az irány rossz, ne hazudjunk magunknak.


Apollo 1201 logó – még nincs belőle felvarró, de várjuk


A Cory Doctorow science fiction szerző vezetésével elindított Apollo 1201 nevű projekt arra irányul, hogy a törvényekkel körülbástyázott technológiát eltüntessék. A feladat nem programozókat kíván, az EFF jogászaira és szabályozási szakértőire fog hárulni a munka oroszlánrésze.

Néhány nappal az Apollo-terv bejelentése előtt Pesten ültem le Doctorow-val beszélni, nem lehetett kihagyni a kérdést: hogy látja a világot? A semmitmondó kérdésnek éle volt: az író legendás támogatója a szabad kultúrának, könyveit a megjelenés után ingyenesen is letölthetővé teszi – magyarul a Kis testvér című műve olvasható –, Európába pedig az EFF helyi koordinátoraként került. Soha nem titkolta, milyen jövőt képzelt el az emberiségnek: a Kis testvér Amerikája egy terrortámadás után a náci Németországot idéző elnyomó országgá válik, amely a kormányt kritizáló tinédzserekben látja legfontosabb ellenségét.



Doctorow-t az aggasztja, hogy bár a számítógépek mindenben ott vannak már – a kicsit is okos háztól az egészen buta hallókészülékig mindenben számítógép van – a törvényhozók nem értenek hozzá. A copyrightban találták meg azt a mintát, amelyet alapul véve szabályozni tudják a számítógépes másolást. Csak míg az analóg világban a másolat létrehozásához drága gép és idő kell, addig minden számítógép tökéletes másológép. Azzal, hogy ezt a cikket megnyitotta, lemásolta a szerverünkről a gépének a gyorsítótárába. A streamelve hallgatott zene vagy nézett film sem csak a felhőben létezik, folyamatosan töltjük le a számítógépre lejátszás közben.


„Azt kérik, hogy csinálj egy olyan számítógépet, amellyel nem lehet szerzői jogot sérteni, egy 3D-nyomtatót, amellyel nem lehet fegyvert készíteni, egy ellophatatlan autót – ez informatikai nonszensz.”

„Ez hívom Turing-teljes mínusz egynek: tudunk csinálni olyan gépet, amely minden programot képes futtatni, de olyat nem, amely mindent tud futtatni, kivéve azt az egy programot, amelyiket nem szereted” – magyarázta a problémát. Turing-teljes az a gép, programozási nyelv, amellyel minden algoritmussal megoldható problémát meg lehet oldani. Az általános számítógépek, amelyekből a világunk áll, ilyenek. (Bővebben itt olvashat Turingról és a törvényéről.)


Az elképzelés nem teljesen lehetetlen. Léteznek ilyen gépek: a kémprogrammal megfertőzött PC pont úgy működik, ahogy a jogvédők és hírszerzők szeretnék. Mindent futtat, kivéve az eltávolítását lehetővé tévő programot. Rossz világot vetít előre viszont, ha csak fertőzött számítógépek lehetnek. A biztonság nevében azonban gyakran fogalmaznak meg ilyen kéréseket a rendvédelemben dolgozók. „A brit miniszterelnök, az FBI vezetője és a New York-i legfőbb ügyész is kérte, hogy kötelezően legyen hátsó ajtó azokon a telefonokon és eszközökön, amelyeknek lehet a memóriáját titkosítani, és alkalmasak titkosított beszélgetésre” – sorolta Doctorow a közelmúltban felvetődött kéréseket.


Cory Doctorow, interjú


A hátsó ajtók gondolatával megjelennek a bezárásuk ellen védő szoftverek, és a folyamat végén a felhasználó egy olyan eszköznek a birtokosa, amely felett nincs teljes uralma. Ez nem a sötét, sci-fi jövő leírása, hanem a jelen. „Az iPhone-on olyan zár van, amely megakadályozza a cégeket, hogy a saját boltjukat elindítsák, vagy hogy olyan szoftvert áruljanak, amely nem kerülhet be az Apple boltjába” – mondta az író. Ha a szabályozás megváltozna, akkor több cég versenyhelyzetbe kerülne, ami javítana a szolgáltatások minőségén.


Pár éve még csak gondolatkísérletek voltak arról, hogy az internet egy szelete megváltozik. Az Edward Snowdenhez fűződő kiszivárogtatások viszont bebizonyították, hogy fel tud épülni a semmiből egy iparág: a biztonságot ígérő termékekért az emberek hajlandók fizetni. Doctorow szerint a netsemlegesség területén is hasonló folyamat zajlik: a felhasználók és a nagy cégek érdekei egybeesnek, emiatt jelentős lobbierő került egy a felhasználók számára fontos ügy mögé.

„Ennél pont egybeesik a jó és a hasznos. Olyan reformokat lehet végrehajtani, amelyeket a cégek a saját érdekeik miatt megvédenek. Közepesen optimista vagyok” – mondta Doctorow.


Cory Doctorow, interjú


„Amikor a technológia az összes eszközben benne van, az élet szövetének része, akkor sokkal nehezebb olyan törvényeket működtetni, amelyek szembemennek vele.”


Az Apollo-program elindítására még csak célozgatott Doctorow, amikor Budapesten leültünk vele interjúzni, így nem is igazán lehetett rákérdezni a DRM elleni harc részleteire. Az aktivista író korábbi akcióit ismerve azonban valószínűnek tartjuk, hogy nem csak az EFF jogászait akarja feladatokkal ellátni. Bőven hagy munkát a civileknek is.


Mint mondta: „A felhasználóknak van szerepük, választanak a technológiák között, hoznak pénzügyi döntéseket, eldönthetik, hogyan beszélnek ezekről a szomszédaikkal, és ez mind összeáll.”

A másolásvédelem, a készülékhez kötött boltok nem fognak eltűnni egyik napról a másikra. Doctorow sikerét az jelenti, ha egyre több civil válik aktivistává. Az emberek pedig megtanulják, hogy nem kell elfogadniuk a nemleges választ a számítógépüktől.