Irodalmi szenzáció: Szabó Magda kiadatlan kéziratára két kockás füzetben bukkantak.
A Jaffa kiadó Szabó Magda-életműsorozatában a
tervezettnél eggyel több kötet lesz. Megkerült ugyanis az írónő első, eddig
kiadatlan kisregénye, a Csigaház.
Szabó Magda első verseskötete, a Bárány, 1947-ben jelent meg. 1949-ben jelent a második, a Vissza az emberig. Abban az évben megkapta a Baumgarten-díjat is, ám ugyanaznap elvették tőle, és évekig nem publikálhatott. 1958-tól viszont már regény- és drámaírónak nevezik.
Kiderült viszont, hogy a Csigaház már 1944-ben megszületett. Mostanáig azonban senkinek sem volt ismerős, a kéziratot ugyanis meg kellett találni, és mindez több mint 70 évbe telt. A könyvbemutatón Jolsvai Júliával, a Jaffa kiadó Szabó Magda-életmű-sorozatának felelős szerkesztőjével Juhász Anna irodalmár beszélgetett.
A kéziratot az alkotó hagyatékában találták meg, a két kockás füzet gondosan el volt rakva. Meglepetésszerű találkozás volt, a decemberben megjelenő fényképalbumhoz kerestek képeket az írónő keresztfiánál, és akkor bukkantak a Csigaház kéziratára.
|
|
De miért nem adta ki a regényt? Jolsvai azt mondta: a mű 1939-ben játszódik Bécsben, és van benne egy elég németellenes politikai szál, ezért 1944-ben fel sem merült, hogy megjelenhetne. Ellenben Szabó Magda nagyon tudatos író volt, megsemmisített mindent, amiről nem akarta, hogy fennmaradjon. A Csigaház kéziratát viszont gondosan megőrizte, talán számított rá, hogy egyszer megtalálják. A kéziraton látszik, hogy javítgatta, foglalkozhatott vele azután is, hogy a mű elkészült.
Miután végzett a Dóczi Leánynevelő Intézetben, Szabó Magda 18 éves korában három irodalmi pályázatot nyert, és családja biztatására ment Bécsbe nyelvet tanulni. Beleszeretett a városba, és gyakorta visszajárt. Előbb ismerte az osztrák fővárost, mint Budapestet.
|
|
|
A regény több szálon fut, és akkor bebizonyosodott, hogy Szabó Magdának az ember lélektani ábrázolása az erősségei közé tartozik. Megismerjük a szereplő gondolatait és cselekedeteit, azonban ezek között mégis ellentmondás feszül. 1939-ben járunk, Bécsben. A szerelmi négyszög szereplői a férj (Kemenes), a feleség (Dolly), a lányuk (Júlia) és a negyedik (Dorner). Dornerbe a lány szerelmes, mégis Dollyval lesz viszonya, ezért pedig a férj önmagát hibáztatja.
Szabó Magda számára a megoldás nem a hisztériát és a haragot jelenti, az áldozata higgadt marad, annak ellenére, hogy legbelül ez nyilván fáj. Kemenes magát hibáztatja. Elvette a 20 évvel fiatalabb nőt, és alig volt rá ideje a műtétek miatt. Pedig Dollynak élnie kell, élvezni az életet.
– Öljön meg! Vagy üssön meg! Csak ne legyen ilyen jó hozzám. Ádám, ha tudnék, hazudnék magának, mert tudom, hogy szenved, amíg beszél. De nem tudok magának hazudni, mert lelát a szívemig.
Kemenes bólintott egy súlyosat. Felállt.
– Én most itthagylak, Dolly – mondta csendesen.
– Beköltözöm a klinikámra. Dorner el akar venni, rajtad áll a jövendő életed. Tudsz most határozni?
(Részlet a könyvből.)
A Jaffa kiadó Szabó Magda sorozatának ez lett a 25-ik, nem tervezett kötete. Maximálisan tiszteletben tartották a szöveget, a kéziratából néhány oldal illusztrációként szerepel a kötetben, ami még különlegesebbé teszi az amúgy is érdekes cselekményű könyvet.
Rothman Lilla