A kutyapóz megy már?

Fotó: Getty Images / Yana Paskova

-

Ha igen, nagy eséllyel B.K.S. Iyengarnak köszönheti, hogy kitartóan gyakorolhatja a feneke égnek emelését. A múlt hónapban 96 éves korában elhunyt jógiszupersztár volt ugyanis az, aki miatt ma már a nyugati országokban is milliók gurítják le rendszeresen a jógamatracot, és aki miatt a jóga ma már ugyanúgy hozzátartozik a fitness-wellness vonulathoz, mint a futás, az aerobic vagy a szauna.


Nem volt szükségszerű, hogy egy ötezer éves indiai tradíció gyökeret verjen az amerikaiak és az európaiak mindennapjaiban. Egészen a huszadik századig például a nyugatiak és a nyugatias műveltségű indiaiak is inkább gyanús okkult gyakorlatként tekintettek a hatha jógaként emlegetett mozgáskultúrára. Ehhez képest ma már az egészség és a jólét egyik elengedhetetlen hozzávalójának tekintik – és már rég nem csak Indiában.
„Élj boldogan, és halj meg méltósággal!”
A Nyugat jóga iránti rajongásának a felkeltésében hatalmas szerepe volt az augusztus végén elhunyt Iyengarnak, igaz, amikor először vitte magával a tudását a tengerentúlra, az Egyesült Államokban finoman szólva sem estek hasra tőle. Az első New York-i útján, 1956-ban például nemcsak a jóga hagyta hidegen az embereket, hanem magát Iyengart is felszólították a repülőtéren, hogy engedje előre a fehér bőrűeket. A brit bevándorlási hivatal sem bánt vele barátságosan. A tisztek eleinte azt hitték, hogy valamiféle mágus, és arról kérdezgették, hogy tud-e tűzön járni vagy borotvapengéket lenyelni. Egy londoni hotel pedig nem akarta vendégként elszállásolni egészen addig, amíg jó barátja, Yehudi Menuhin hegedűművész közbe nem lépett. Még így sem ehetett azonban a szálloda éttermében, az ebédet és a vacsorát is a szobájába küldték. Milliók próbálják ellesni a mozdulatait Milliók próbálják ellesni a mozdulatait 1973-ban viszont már több százan vártak arra az Egyesült Államokban, hogy részt vegyenek az óráin. Valószínűleg ők már megismerkedtek az 1966-ban kiadott, azóta csaknem húsz nyelvre lefordított klasszikusával, a Jóga új megvilágításban című könyvével. Az általa a hetvenes években alapított Iyengar-csoportok előkészítették a több ezer éves indiai hagyomány nyugati diadalútját. Ma már az Egyesült Államoktól Kínáig, Afrikától Európáig (Magyarországon is) 72 iskola képez oktatókat az Iyengar-módszerre. Az elmúlt évtizedekben a nyugatiak hozzáállása a jógához jelentősen megváltozott. Eleinte a beatnemzedék lelkesedése népszerűsítette ezt a spirituális mozgásformát, a Beatles és Mia Farrow sem tudott, persze feltehetően nem is akart feltűnés nélkül elutazni Indiába, hogy Maharishi Mahesh jógi társaságában és útmutatása szerint ismerkedjen a jóga ősi művészetével. Igaz, akkoriban a jógára inkább mint a spirituális megtisztulás és újjászületés eszközére tekintettek. Később a stressz egyik leghatásosabb ellenszere lett, az utóbbi időszakban pedig a fitnesz egyik műfaja, a sport és az élsport egyik fontos kiegészítő tevékenysége.

Keletről Nyugatra

A New York Times szerint B.K.S. Iyengarnál talán senki sem tett többet azért, hogy a nyugatiakkal megismertesse a jógát. Az indiai guru már jóval az előtt oktatott az Egyesült Államokban, hogy a jóga sok millió dolláros üzlet lett, és egymást érték a jógastúdiók. Ehhez azért szükség volt egy nagy találkozásra. B.K.S. Iyengar milliókat fektetett le a jógamatracra B.K.S. Iyengar milliókat fektetett le a jógamatracra B.K.S. Iyengart tulajdonképpen Yehudi Menuhinnak köszönheti a Nyugat. A világhírű hegedűművész 1952-ben egy bombayi látogatásán halott először a jógiról, és meghívta egy beszélgetésre, viszont annyira fáradtnak érezte magát, hogy végül csak öt percet akart szánni a találkozásra. Végül három és fél órán át beszélgettek, és életre szóló barátságot kötöttek. A nagy találkozásról több anekdota is kering. A hegedűművész például arról panaszkodott a gurunak, hogy soha sincs ideje kicsit kiengedni, és éjszakánként sem alszik jól. Iyengar elérte, hogy egy lazító ászana segítségével Menuhin egy percen belül boldogan horkoljon. Iyengar azonban mindig is világossá tette, hogy a jóga nem a puhányok választása, még ha a relaxációkból így is tűnne első látásra. A hegedűművész magával vitte a gurut Svájcba, ahol további zenészeket oktatott. Menuhin meg volt győződve arról, hogy a jóga jobbá tette a hegedűjátékát, és svájci látogatása végén megajándékozta a jógit egy órával, amelynek a hátoldalára a következő feliratot vésette: „A legjobb hegedűtanáromnak, B.K.S. Iyengarnak”. Innentől a viszonylag ismeretlen indiai jógaoktatóból világhírű guru lett.

Jóga mindhalálig

B.K.S. Iyengar csodálatos reklámfelülete volt a jógának. Amikor a BBC Radio 4 a nyolcvanadik születésnapja alkalmából interjút készített vele, az első kérdéseket fejen állva válaszolta meg. Azt mondta, ez a póz olyan természetes számára, mint másoknak az állás. De tíz évvel később, kilencvenéves korában is képes volt fél órán át fejen állni.
„A test a templomod. Tartsd tisztán, hogy a lélek méltóképpen lakhasson benne.”
Ez az elképesztő életerő azért is figyelemre méltó, mert B.K.S. Iyengar komoly hátrányból indult. A világméretű influenzajárvány közepén született, és a gyerekkorát is megkeserítették a betegségek, de túlélte a malária, a tífusz, az influenza és a tuberkulózis támadását is. Ennek ellenére az orvosok úgy becsülték, hogy húsz évnél tovább aligha fog élni. Ezek után meggyőző marketingszövegnek tűnt, amikor 85 évesen Iyengar kijelentette, hogy a jóga 65 bónuszévet adott neki. Nyolcvanévesen túlesett egy szívrohamon, de ez sem akadályozta meg abban, hogy még a kilencvenes éveiben is gyakorolja a jógát. Iyengar jógáját legtöbbször az eszközökkel azonosítják – párnákat, hevedereket, téglákat használt, hogy a gyakorlókat jobban rávezesse az ászanák helyes kivitelezésére, és jobban megérezzék, miként működik a testük. Ez az a jógatípus, amelynél nem lehet kifogás a „jógáznék, de nem vagyok elég hajlékony” szöveg, az eszközökkel ugyanis akkor is precízen végre lehet hajtanai a gyakorlatokat, ha valaki nem képes egyenes háttal megfogni a lábujját.
„Ne hagyd abba a próbálkozást csak azért, mert még nem sikerült elérned a tökéletességet.”
A jóga ismeretének az átadása sokáig egy tanár és egy diák elfoglaltsága volt – Iyengar volt az első, aki egyszerre több embernek tartott foglalkozásokat, és ő volt az, aki az ezoterikus csapdáktól is megszabadította a nyugatiakat: nem feltétlenül kell félhomály, zene és füstölő a gyakorláshoz, maga a jóga is épp elég figyelmet követel a gyakorlótól. Az eszközök segítenek Az eszközök segítenek Iyengar hívei között több ismert ember is van. A Manchester United volt labdarúgója, Ryan Giggs például az ó módszerén keresztül ismerkedett meg a jógával, és azóta is elkötelezett híve. Belgium volt királynőjét, Erzsébetet maga Iyengar tanította. Az uralkodó egész pontosan 85 évesen kezdett el jógázni, és mindenekelőtt a fejenállást szerette volna megtanulni az ismert indiai gurutól. Erzsébetnek még hét éve maradt a gyakorlásra, 92 éves korában halt meg, de előtte még hálája jeléül készített egy mellszobrot a gururól, és megajándékozta vele. A Time magazin 2004-ben a világ száz legbefolyásosabb embere között tartotta számon BKS Iyengart. Egy 2002-es New York Timesnak adott interjújában egy jól idézhető mondattal kijelölte a helyét: „Az Iyengar egyet jelent a jógával, a jóga egyet jelent Iyengarral. Ezek rokonértelmű szavak.” Mire a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején a jóga a fitnesz egyik műfajaként nyugati közvetítéssel visszatért Indiába, már több válfaja létezett, például az egészen fiatal, 1997-ben útjára indított, a szív megnyitására összpontosító anusara jóga, a dinamikus vinyasa flow, a tudatosság felébresztésére összpontosító kundalini jóga vagy éppen a küldetését a nevében hordozó stresszoldó jóga. Iyengar gyakran beszélt némi pesszimizmussal a jóga ilyen mértékű divatosodásáról, és a nevét viselő központok továbbra is ragaszkodnak az általa hirdetett purista stílushoz.