A kíváncsiságtól tanulunk jobban

Forrás: Fotó: Thinkstock

-

Kíváncsinak lenni hatékonyabb, mint magolni. Ha valami igazán érdekel, sokkal könnyebben megjegyezzük.


Háromrészes vizsgálattal próbálta megállapítani Charan Ranganath és kutatócsoportja, hogy a kíváncsiság és a tanulás hatékonysága hogyan függ össze. Az első fázisban a 19 résztvevőnek több mint száz kérdést kellett rangsorolnia annak alapján, hogy mennyire érdekli őket a téma - írja a Scientific American.


Ezután egy olyan 112 elemű kérdéssort kaptak, amelynek a fele nagyon izgalmasnak jelölt, a másik fele érdektelen anyagokból tevődött össze. A szöveget tartalmazó lap elolvasása után az alanyok 14 másodpercet vártak, majd egy, a kérdésekhez egyáltalán nem kötődő arcképet mutattak nekik. Az olvasgatás és arcnézés közben MRI-vel vizsgálták a résztvevők agyi tevékenységét.

A harmadik fázisban a kutatók azt próbálták kideríteni, hogy a kérdésekre adandó válaszokat és a kérdéshez kapcsolódó fotókat mennyire tudják felidézni az emberek. Az eredmények az mutatják, hogy az izgalmasabbnak talált információk esetén az arc is jobban rögzült, azaz a kíváncsiság segítette a tanulási folyamatot.


Ha valaki, az agyunk bízik bennünk

A tizennégy másodperces várakozás alatt rengeteg minden történt a vizsgált emberek agyában. A középagy két területe nagyon aktívvá vált, ezek felelősek az örömöt és a jutalmazásérzetet kiváltó dopaminmolekulák felszabadításáért. Erre még az előtt került sor, hogy a választ megpillanthatták volna az alanyok, az agy mégis előkészítette a jutalmazást. Minél érdekesebb volt a kérdés, annál aktívabbá vált az agy.

Az eredmények magyarázzák azt, hogy az alacsony dopaminszinttel járó betegségek - például a Parkinson-kór - miért járnak a memória és a tanulási képesség romlásával. Emellett a tanároknak is segíthet, ha tudják, hogy az érdeklődésnek milyen közvetlen hatása van a tanulási képességekre. A jövőben pedig lehet azt kutatni - írja a Scientific American -, hogy az általában kíváncsi természetű és a normálisan kíváncsi, ám felcsigázott emberek memóriája azonosan működik-e.


Ha nem jövünk rá a megfejtésre, az pokoli kín

Raganath vizsgálata kapcsolódik egy korábbi felfedezéshez is. Marieke Jepma azt vizsgálta, hogy a jutalmazás csak akkor indul be, ha az agy lezártnak érzi a kérdést, ha ez nincs meg, az frusztrálóvá is válhat. Ezzel a megfigyeléssel Raganath is egyetért. "[A kíváncsiság] olyan, mint megvakarni egy viszkető pontot. Nem mindig kellemes."

A tanulmány eredményeit olvasva azok is megnyugodhatnak, akik sosem tudtak bemagolni olyan tudásanyagot, amely egyáltalán nem érdekelte őket. Most már hivatkozhatnak arra, hogy így működik az agy.