Azért cserélt vallást, hogy harcolhasson hazája szabadságáért. Hazája földje mégsem volt hajlandó magába zárni, mert nem keresztényként halt meg.
166 éve, 1850-ben ezen a napon halt meg Aleppó katonai kormányzója, az iszlám hitű Murad pasa. Valószínűleg maláriás volt – emlékeztetett az évfordulóra Facebook-oldalán Simó György újságíró, vállalkozó.
Murád pasa Tarnówban (régi magyar neve Tarnó) született, a szabadságától tartósan megfosztott Lengyelországban: életének nagyobbik részét lengyelek és/vagy más népek szabadsága iránti harc tette ki.
Parancsnok volt, akárhol is nyílt erre módja. (Amikor nem harcolt, fizikaprofesszorként föl-föltalált ezt-azt: rakétalövegeket, gőzhajtányt, ilyesmit.) Harcolt Galíciában, Portugáliában, Ausztriában, de leginkább sikeres Magyarországon volt: tábornokként hadtesteket irányított az 1848-49-es szabadságharcban.
Bátor fickó volt, sok országban hiszik azt a gyerekek, hogy csak az ő hősük. Lengyelországban ő szerepelt a régi tíz złotyson.
|
|
A magyarok Józsefnek hívják, és a neve a szabadságharcot jelenti nekik. Pedig az igazi neve nem is ez volt.
Józef Zachariasz Bemnek hívták.
Petőfi meg Bem apónak.
A tény, hogy pont ő, pont muszlimként, pont Aleppóban, hát
ad ma egy vajszínű aktualitást ennek a hétköznapi és apró évfordulónak
– írja Simó.
|
|
|
Józef Zachariasz Bem apó
A cseh eredetű lengyel nemesi családba született Bem 1849-ben Erdélyben érte el legnagyobb katonai sikereit. A szabadságharc leverése után Törökországba menekült. Az orosz kormány a menekültek kiadását követelte Isztambultól, amire a köztük kötött békeszerződésben az Oszmán Birodalom kötelezettséget vállalt – kivéve, ha a menekült áttért a mohamedán hitre – írja a Wikipedia.
|
|
|
Bem szobra Marosvásárhelyen