166 éve halt meg Aleppó muszlim kormányzója, Bem apó

Fotó: AFP / GEORGE OURFALIAN

-

Azért cserélt vallást, hogy harcolhasson hazája szabadságáért. Hazája földje mégsem volt hajlandó magába zárni, mert nem keresztényként halt meg.


166 éve, 1850-ben ezen a napon halt meg Aleppó katonai kormányzója, az iszlám hitű Murad pasa. Valószínűleg maláriás volt – emlékeztetett az évfordulóra Facebook-oldalán Simó György újságíró, vállalkozó.


Murád pasa Tarnówban (régi magyar neve Tarnó) született, a szabadságától tartósan megfosztott Lengyelországban: életének nagyobbik részét lengyelek és/vagy más népek szabadsága iránti harc tette ki.

Parancsnok volt, akárhol is nyílt erre módja. (Amikor nem harcolt, fizikaprofesszorként föl-föltalált ezt-azt: rakétalövegeket, gőzhajtányt, ilyesmit.) Harcolt Galíciában, Portugáliában, Ausztriában, de leginkább sikeres Magyarországon volt: tábornokként hadtesteket irányított az 1848-49-es szabadságharcban.

Bátor fickó volt, sok országban hiszik azt a gyerekek, hogy csak az ő hősük. Lengyelországban ő szerepelt a régi tíz złotyson.



A magyarok Józsefnek hívják, és a neve a szabadságharcot jelenti nekik. Pedig az igazi neve nem is ez volt.
Józef Zachariasz Bemnek hívták.


Petőfi meg Bem apónak.

A tény, hogy pont ő, pont muszlimként, pont Aleppóban, hát


ad ma egy vajszínű aktualitást ennek a hétköznapi és apró évfordulónak

– írja Simó.


Józef Zachariasz Bem apó


A cseh eredetű lengyel nemesi családba született Bem 1849-ben Erdélyben érte el legnagyobb katonai sikereit. A szabadságharc leverése után Törökországba menekült. Az orosz kormány a menekültek kiadását követelte Isztambultól, amire a köztük kötött békeszerződésben az Oszmán Birodalom kötelezettséget vállalt – kivéve, ha a menekült áttért a mohamedán hitre – írja a Wikipedia.


A lengyel hazafiak közeledő orosz–török háborúban reménykedtek. Az emigráns tisztek szívesen részt vettek volna ebben a törökök oldalán, amihez fel kellett venniük az iszlám vallást. A magyar és lengyel emigránsok körében nagy vita bontakozott ki erről. Kossuth Lajos, és Mészáros Lázár is ellenezte ezt, Bem azonban – Guyon Richárddal, Kmety Györggyel és 216 magyar, 7 lengyel és 15 olasz társával együtt – gyakorlati alapon áttért az iszlámra, felvette a Murad (Murat) nevet.


Bem szobra Marosvásárhelyen


De a háború elmaradt, az oszmán Murat pasát az oroszoktól távoli, a mai Szíria területén fekvő Aleppóba internálta. Itt először egy helyi arabokból felállítandó ezred tervével foglalkozott, utána salétrom és lőpor gyártásával kísérletezett.

1850 októberében egy népes arab rablócsapat támadta meg a várost, és az oszmán hatóságok őt bízták meg a védelem irányításával. A Bem által irányított kitűnő tüzérség súlyos vereséget mért az ostromlókra.

Ezzel a mondattal lehelte ki a lelkét: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel…” Muszlimként az oszmán kormányzat temettette el. Bem maradványait 1929-ben szállították Lengyelországba, és helyezték el egy tarnówi mauzóleumban, hamvait azonban nem lehetett „a keresztény lengyel földben” elhantolni. Hat gigantikus oszlop emeli magasba a kőszarkofágot, benne Bem József földi maradványaival.