A retina csendje – Reigl Judit kiállítása

Fotó: MTI / Oláh Tibor

-

Az 1923-ban Kapuváron született, és 1950 óta Franciaországban élő Reigl Judit ma a legjobban eladható élő magyar képzőművész Európában. Most fekete-fehér műveiből nyílt kiállítás; a roppant erejű anyag szinte szétrobbantja az apró kiállítótermet.


Akadályozott pályakezdés

Az 1923-ban Kapuváron Némedy néven született, de Reigl Juditként világhírűvé lett festő ma a legjobban eladható élő magyar művész. Legyen elég egy friss adat: 2018-ban a Sotheby’s júniusi árverésén a Tömbírás (Ecriture en masse) sorozatából az egyik kép 273 ezer euróért kelt el.Fantasztikus karrier, és szinte a csodával határos pálya, ha belegondolunk, miféle hátrányokkal indult. Noha eleinte úgy tűnt, előtte a világ.

A Szabad Művészet című képzőművészeti szaklap 1947-ben még ilyen lelkes szavakkal ismertette a Rómában ösztöndíjasként dolgozó képzőművészeink olasz kritikáit:

„A bírálatok mind kiemelik a kiállítás mintaszerű megrendezését és kiválóan dekoratív hatását, nagyvonalúságát.


A kivételes művész tehetségnek járó tisztelettel beszélnek Biró Antalról és csaknem mind kiemelik Némedy-Reigl Judit kivételes tehetségét.

Értékelték Zugor Sándor meseszerű finom aquarelljeit és Breznay József szolid, érett művészetét.”

Aztán jött az úgynevezett Fordulat Éve (Esterházy Péter szerint: a Fordulat Éva), és ugyanez a folyóirat már ezt írta részben ugyanazokról a művészekről:

„Reigl Judit, Böhm Lipót és Zugor Sándor fiatal művészek állítanak ki a Szabadszervezet földszinti helyiségében. Mindhárman tanulmányúton jártak Olaszországban és az ott készített műveiket mutatják be a nagyközönség számára.


Közös jellemvonásuk: a primitíveskedő felfogásuk, úgy a táj, mint az ember ábrázolásában

Különben is szeretik a problémákat a könnyebbik végén megfogni. Az olasz tájnak ilyen ábrázolása üres, sekélyes, inkább a polgári formalista művészek ügyetlen ismételgetése — mintsem a személyes élmény visszatükröződése. Ez a tudatos rajz-ellenesség komoly veszélyeket rejt magában. Figurális kompozícióikon is a régi olasz mesterek utánérzéseit látjuk, a belső meggyőző erő és fejlett rajztudás nélkül."



Mint egykor Kassák, gyalog ment Párizsba

Innen menekülni kellett. De előtte még próbálkozott. 1948-ban például megpályázott egy moszkvai ösztöndíjat, de elutasították; és aztán csak az olyan államférfiak megfestésére kapott megrendelést, mint Sztálin, Rákosi, Gerő. Reigl Judit állítólag nyolcszor kísérelte meg a disszidálást, de ez csak a kilencedik alkalommal sikerült kijutnia. Elbeszélése szerint éppen egy ÁVO-s segítségével, aki átkalauzolta a határon levő aknazáron. Végül Ausztrián, Svájcon, Németországon, Belgiumon keresztül, egy három hónapon át tartó, többnyire gyalog megtett úton jutott el a francia fővárosba 1950-ben. 1963 óta Marcoussis-ban (Île-de-France) telepedett le.

Hamar eléri a siker, és ebben komoly szerepe van évfolyamtársa, Hantai Simon támogatásának, aki ekkor már jó kapcsolatokkal rendelkező, elismert festőnek számít Franciaországban. 1954-ben nyílik Reigl Judit első önálló kiállítása Párizsban, melynek katalógusához az előszót a szürrealista mozgalom egyik vezető alakja, André Breton írja.


Egy változat a Robbanás sorozatból


Fekete-fehér lyukak

Ha a kiállítás címe A fekete is egy szín, akkor erre Hantai Simon szellemében azt felelhetné a néző, hogy persze, de a fehér is az. Ugyanis Hantai egy 1973-ban adott egy interjújában ezt nyilatkozta: „Most nem az számít, amit befestek, hanem az, amit nem: a fehér. A retina csendje".

Reigl Judit fekete képein a fehérnek, azaz a szabadon hagyott, nem befestett felületnek éppoly drámai szerepe van, mint a feketében megjelenő formáknak. Ez is a retina csendje, csak éppen egy másik szemszögből. A fehér irtózatos szakadékokat nyit a képeken, szinte fekete lyukként funkcionál, melybe belezuhan a látogató, és amely fehér lyuk elnyeli a fekete fényt. Robbanások ezek az üres felületek, csakhogy nem kifelé, hanem befelé robban az anyag. A fekete-fehér lyukakban is hat a gravitációs erő. Más képein pedig éppen ezt tagadja, már a címválasztással is: A súlytalanság élménye.


Kultúra - MODEM - Reigl Judit életmű-kiállítása

Egy darab a Robbanás sorozatból


Se rokona, se őse

A robbanás az egyik kulcsszó Reigl Judit életművében. És szerencsére a most megnyílt tárlaton három nagy képet is láthatunk a Robbanás (Éclatement) sorozatból, élete egyik fő művéből, melynek darabjai 1955-58 között készültek.

Reigl Judit egész életében szinte megszállottan ragaszkodott a maga emberi és művészi szabadságához. A szó legteljesebb és legjobb értelmében mániákus individualista volt. Ezt nyilatkozta 1977-ben: „Elhagytam egy blokkot egy másikért, hogy aztán egyikhez se kelljen tartoznom. Sem menekült, sem emigráns, sem integrálódott nem vagyok. Nemzetek feletti vagyok.”

Valóban az. Univerzális.


REIGL JUDIT - A Fekete is egy Szín

(Makláry Galéria, Budapest, V. Falk Miksa utca 10. Megtekinthető december 15-ig, hétköznapokon 10 és 18 óra között)