A könnygáz, a gumilövedék és az éhezés mindennapos lett Venezuelában

Fotó: AFP / RONALDO SCHEMIDT

-

Több ezres tömeg csapott össze a rendőrökkel Caracasban, az elnök lemondását akarják. Az ország válságának nem látszik a vége, egyre több a halálos áldozat.


Egy forgalmas utat zártak el az ellenzéki tüntetők Caracasban, Venezuela fővárosában csütörtökön. A kiérkező rohamrendőrökre kövekkel és Molotov-koktélokkal támadtak rá. Nehezen tudták oszlatni a több ezres tömeget, bevetettek könnygázt és gumilövedékeket is. A három hete tartó tüntetéssorozatban eddig nyolc ember vesztette életét.

A tüntetők célja, hogy a baloldali miniszterelnök, Nicolas Maduro lemondjon posztjáról. Maduro még mint a Hugo Chávez-kormány külügyminisztere vált ismert politikussá, hét éven keresztül töltötte be ezt a szerepet. 2013 tavaszán Chávez meghalt, és az akkor már alelnöki pozícióban lévő Maduro hajszállal, 50,62 százalékos támogatottsággal megnyerte a rendkívüli választásokat, Amerika-ellenes kampányával sikerült minimális többséget szereznie.

A legközelebbi elnökválasztás másfél év múlva lesz, de az ellenzékiek türelmetlenségét jelzik a folyamatos tüntetések. Három hete nem szűnnek az összecsapások Caracasban, és semmi jel nem utal arra, hogy lenyugodnának a kedélyek..


Minden az olajon múlik

Venezuela az egész országot érintő súlyos gazdasági válsággal küzd. A Chavez-kormány a 2000-es évek elején a szegények segítésére építette fel a politikáját. Több ezer ingyenes kórház épült, törvénybe foglalták az étkezési és lakhatási támogatásokat, 5% alá csökkentették az analfabetizmust, ami kiemelkedőnek számít Dél-Amerikában. Az ország gazdasága viszont szinte kizárólag az olaj értékesítésétől függ, ez biztosította a hátteret az életszínvonal növekedéséhez.

A nagy mértékű költekezés a magas olajárak ellenére is megingatta Venezuela gazdaságát. Az ország lakossága viszont akkor kezdte ezt megérezni, amikor 2014 második felében néhány hónap alatt hirtelen a felére csökkentek az olajárak világszerte (ez befolyásolta azt is, hogy a benzinár 300 forint alá esett Magyarországon).


A "Maduro-diéta"

A Maduro-kormány képtelen volt fenntartani a Chávez által bevezetett jóléti intézkedéseket, ami először inflációhoz, aztán élelmiszerhiányhoz, éhezéshez vezetett. A boltok üres polcai mellett új bankjegyeket is meg kellett szoknia a venezuelaiaknak: mivel az eddigi legnagyobb, 100 bolívaros címlet már csak 50 fillérnek felelt meg, kénytelenek voltak újakat bevezetni. Decemberben 200-tól egészen 20.000 bolívarig kezdtek címleteket nyomtatni, a maffia miatt pedig bevonták a korábbi 100 bolívarosokat. Az éhezés az egész országot érintette: a “Maduro-diétának” nevezett jelenség alatt egy felmérést is végeztek, ahol a megkérdezettek 75 százaléka azt állította, a testsúlyára is hatással volt, átlagosan 8 és fél kilogrammot fogytak.


Tovább mélyülhet a válság

A legutóbbi tüntetéssorozat március 30-án kezdődött, amikor a Maduro-kormány átvette a törvényhozás jogát az ellenzék vezette kongresszustól. Másnap ezt visszavonták, de az összecsapások három hete folyamatosan tartanak. Az élelmiszerhiány továbbra is probléma, a kórházak többségében hiányos a felszereltség, nincs gyógyszer, az infláció pedig a következő év végére 2068,5 százalékig nőhet, ami a világ semelyik másik országához nem hasonlítható. Maduro a katonaságot is az utcára vezényelte, hogy megfékezze a tüntetőket, akik diktatórikus módszerek bevezetésével vádolják az elnököt. Henrique Capriles ellenzéki elnökjelölt, aki minimális különbséggel maradt alul a Chávez halála utáni választásokon, arra biztatja az embereket, hogy addig folytassák a tüntetést, amíg ki nem harcolják az előrehozott választásokat.