Tömeges halálos ítélet Egyiptomban

Fotó: MTI / AP / Heba Hamisz / MTI / AP / Heba Hamisz

-

A halott vádlottak ellen beszüntették az eljárást. Az elítéltek fellebbezhetnek.


Egy kairói bíróság megerősítette a Muzulmán Testvériség 75 tagjának halálos ítéletét a 2013-as ülősztrájkok miatt. A foglyok között van az Egyiptomban betiltott iszlamista mozgalom több vezető személyisége is.

A kairói büntetőtörvényszék júliusban hozott ítéletet a vádlottak ellen, amelyet megküldtek felülvizsgálatra az egyiptomi főmuftinak, aki nem kötelező jellegű véleményt mond az ítéletekről. Az iszlám jogtudós állásfoglalását nem tették közzé, de általában jóvá szokta hagyni a bírósági döntéseket, és a jelek szerint most sem másította meg a halálos ítéleteket.

A tömeges perben gyilkosságtól köztulajdon megrongálásáig terjedő vádakkal 739 embert állítottak bíróság elé, köztük Mohammed Badiet, az iszlamista mozgalom elnökét, valamint Mahmúd Abu Zeid – Savkán néven is ismert – díjnyertes fotóriportert is.

A 75 közül 31 vádlottat távollétében ítélt akasztásos halálra a bíróság. A halálsorra kerülők sorában van sajtóértesülések szerint Isszám al-Erian és Mohamed Beltagi, a Muzulmán Testvériség magas rangú tisztségviselői, akárcsak Safvat Higazi iszlamista hitszónok is.

A mostani bírósági döntés értelmében Mohammed Badiet életfogytiglani börtönre ítélték 46 társával együtt. További 612 vádlottat tizenöt évid terjedő börtönnel sújtottak.

A fotóriporter Zeidet, aki 2013. augusztus 14-e óta volt őrizetben, öt év szabadságvesztésre ítélte a törvényszék, így mivel rácsok mögött már letöltötte büntetését, most szabadlábra kerülhet.

Öt vádlott esetében haláluk miatt beszüntették az eljárást.

Hírügynökségi jelentések szerint az ítéletekkel szemben fellebbezésnek még van helye.

A tömegper a Muzulmán Testvériség által jelölt és 2012-ben megválasztott Mohamed Murszi államfő elmozdítását követő ülősztrájkhoz kapcsolódik. A Rabaá al-Adavíja téren zajlott tiltakozási akcióknak a biztonsági erők erőszakkal vetettek véget, az összecsapásokban jogvédők szerint a Muzulmán Testvériség több mint nyolcszáz híve halt meg, és kormányzati források szerint a biztonsági erők nyolc tagja is életét vesztette. Kezdetben még több mint negyven rendőr haláláról beszéltek.

Az Amnesty International elítélte az ítéleteket. "Ezeket az ítéleteket több mint 700 ember szégyenteljes tömegperében szabták ki, és mi a leghatározottabban elítéljük ezeket a verdikteket" – mondta Najia Bounaim, az AI észak-afrikai kampányigazgatója.

"A halálos ítélet, soha semmilyen körülmények között nem lehet opció. A tény, hogy egyetlen rendőrt sem vontak felelősségre a Rabaá téri és a nahdai tiltakozásokban megölt legalább 900 ember haláláért, arról tanúskodik, hogy ez a per az igazságszolgáltatás megcsúfolása volt" – mondta Bounaim, megemlítve egy másik, 2013 közepén Kairó közelében lezajlott, szintén brutálisan szétvert ülősztrájkról.

Az egyiptomi kormány azt állítja, hogy az ország igazságszolgáltatása független módon jár el ezekben a perekben.

Hónapokkal Murszi elnök hatalmának megdöntése után az egyiptomi hatóságok terrorista szervezetnek nyilvánították az elnök mögött álló Muzulmán Testvériséget, tagjainak és híveinek ezreit gyűjtötték be az 1928-ban alapított iszlamista csoport ellen valaha végrehajtott legkeményebb leszámolásban. A Murszi megbuktatásával hatalomra kerülő, majd kétszer is elnökké választott Abdel-Fattáh esz-Szíszi hivatali ideje alatt több száz embert ítéltek halálra, és tucatszám hajtottak végre kivégzéseket.

A kormány támogatói szerint a biztonsági erők által azóta is folytatott leszámolásra szükség van ahhoz, hogy stabilizálni tudják Egyiptomot, amely még mindig iszlamista lázadással szembesül a Sinai-félszigeten, és pénzügyileg még mindig ingatag a lázadók fegyveres támadásai miatt. A bírálók szerint a szabadságjogok leépülése és a politikai ellenfelek elhallgattatása a legrosszabb, amit Egyiptom átélt modern kori történetének kezdete óta.