Völner szerint Brüsszel fél a civilektől

Fotó: MTI / Komka Péter

-

A kormány hétfőn küldi el válaszát az Európai Bizottságnak a civiltörvényről és a lex CEU-ról. Az államtitkár szerint egy koncepciós eljárásban nem számítanak az érvek.


Olybá tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – mondta Völner Pál az Origónak. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány hétfőn küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre.

Szerinte ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.

A külföldről támogatott szervezetek ügyében ésszerű ellenérvet nem tudott a bizottság bemutatni, a Velencei Bizottság pedig teljesen legitimnek minősítette a kormány lépését – mondta Völner. A bizottság érvelésével szemben a nyár elején elfogadott törvény semmilyen módon nem szabályozta újra az egyesülésre vonatkozó részeket. Ebből is látszik, hogy csak arra összpontosítanak, hogy mibe lehet belekötni – mondta az államtitkár.

Völner sérelmezte, hogy Hans Timmermansnak, a bizottság alelnökének már akkor megvan a véleménye bizonyos dolgokról, amikor a magyar jogszabálytervezeteknek még a fordítása sem készült el. Korábban a Soros-egyetemnek nevezett CEU ügyében a felsőoktatási törvény megsértését említette, most már a szolgáltatások szabad áramlását félti. Szerinte mostanra helyrebillentek a dolgok, az unió elismerte, és a Velencei Bizottság is megállapította, hogy a felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik.

Az államtitkár szerint az uniós szervezetek és a külföldi kormányok félnek a civil szervezetektől, és ez megfelelési kényszerhez vezet. Nem véletlen, hogy az EP is szigorítani szerette volna civil szervezetekre vonatkozó szabályokat, de a magyar szabályozás és a körülötte lévő viták miatt elálltak ettől – mondta Völner.

A válaszlevél elküldése után az államtitkár – "jogász fejjel gondolkodva" – arra számítana, hogy tudomásul veszik a magyar kormány álláspontját. Ha azonban folytatódik a "politikai hadjárat", akkor újabb levélváltás után a bíróság elé kerül az ügy. Völner szerint furcsa, hogy miközben az unió intézményei meglehetősen lomhák bizonyos kérdésekben, a magyar ügyekben mintha felgyorsultak volna a dolgok, és a különböző intézmények közötti összhang nagyon jól működik. Szerinte ezekben az ügyekben konkrét sérelmet nem sikerült pontosan meghatároznia a bizottságnak, így "meglehetősen gyenge a muníció", de ez egy "koncepciós eljárásban" nem számít.

A kvótaperben Völner szerint szeptemberben várható döntés. A kormány szerint az uniós joggal ellentétes döntés született az áthelyezésről. Ha ennek ellenére a bíróság jogosnak ismeri el a belügyminiszterek többségi, de nem egyhangú döntését, akkor a kötelezettségszegési eljárás tovább folytatódik megjósolhatatlan végkimenetellel.

Völner szerint az uniótól nem idegen, hogy beleszóljon a magyarországi választási kampányba, 2006-ban erre hivatkozva nem hozták nyilvánosságra a költségvetés számait, és ezzel közvetve elismerték, hogy olyan számok voltak benne, amelyek az akkori kormány bukását okozták volna.